Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-25 / 46. szám

Szeged, 1919. február hó 25. DILMSGYXTSÖ'KSZXtf AJ, eSsfí földosztás Károlyi köztársasági elnök birtokán. Budapest, február 24. (A Délmagyarország tudósitójától.) Vasárnap délelőtt külön vo­nat vitte Károlyi Mihály köztársasági el­nököt Berinkey Dénes miniszterelnököt, Ga­rami Ernő, Buza Barna, Szabó István, Vas jános minisztereket, Rácz Gyula, Ma jer János, Csizmadia Sándor, Szemző Elemér és Halász Lajos államtitkárokat, Németh József, Gellért Oszkár, Herczeg Géza minisztertanácsosokat, Mayor Józsefet, a miniszterelnöki sajtóosztály vidéki csoportjának főnökét és számos újság­írót Kál-Kápolnára, hogy jelen- legyenek azon az ünnepélyes aktusnál, amikor a Károlyi-féle hitbizomány a munkás földmivelő nép tulajdo­nába megy át. Odautazás közben a hatvani pályaudvaron a pártok szónokai üdvözölték Károlyit, aki be­szédében hangoztatta, h'ogy azelőtt bejárta az országot, sőt Amerikát is, hogy agitáljon és hirdesse, hogy jogot, kenyeret és földet a nép­nek! — Most azért jöttünk — mondotta — hogy amit eddig hirdettünk, azt valóra váltsuk (Éljenzés.) Berinkey Dénes miniszterelnök a küldött­ségeknek adott válaszában kiemelte annak je­lentőségét, hogy akik művelik a földet, most meg is szerezhetik azt. Buza Barna és Csizma­dia Sándor rövid beszéde után folytatták útju­kat Kálkápolnára, ahol Módly László, Heves­megye kormánybiztosa üdvözölte az elnököt és a kormányt, majd több helyi szónok beszélt. Károlyi Mihály válaszában örömének adott kifejezést, hogy együtt látja a földműves népet és a szociáldemokrata pártot. Az ünnepség a honvéd-emléknél a Szózattal kezdődött. Mayer János államtitkár üdvözlő beszédében örömének adott kifejezést, hogy a jogtalanoknak jogot, a kitagadottaknak földet biztosit a kormány. Több helyi szónok beszéde után Károlyi Mihály vá­laszolt. — Évszázados igazságtalanságokat jöttünk jóvátenni. Az egész nép kicsavarja a reakció kezéből a győzelmes zászlót. Ragadjon a nép ásót, ka­pát. Álljon az ekeszarva mellé s törekedjék arra, hogy többet termeljünk, mint eddig. Leg­fontosabb, hogy a kisemberek is olyan belter­jesen gazdálkodjanak, mint eddig a nagybir­tokok, hogy a földmivelés intenzív legyen és elérjük a többtermelést. Itt azonban nem sza­bad mindent az államtól várni. A többtermelés sikere a szövetkezéstől függ és ezért szövet­k?zc!i alapon való együttműködésre hívja föl - c zág kisbirtokosait. Termelő, beszerző, iő szövetkezeteket kell alakítani. Beszé­> j: í I ijelentette anég : — un nem vért kérek a néptől, hanem vet . t ! A lenvolt népsokaság nagy lelkesedéssel kiált ..a erre : — Megadjuk ! Berinkey miniszterelnök munkára, rendre, egyetértésre, jogtiszteletre buzdította a népet. Buza miniszter beszélt ezután. Nem sza­bad addig megnyugodni, — mondotta — mig még egyszer annnyit nem terem a magyar föld, mint eddig termett. Károlyi kívánta, "hogy az ő földjén kezdjék meg az osztást. Ezzel szegé­nyebb lesz sok-sok ezer holddal, de gazda­gabb lesz sok-sok millió magyar ember sze­retetével. (Hosszas, lelkes éljenzés.) Csizmadia Sándor földmivelésügyi állam­titkár többtermelésre, szövetkezésre hívta fel a földmiveseket. Rácz Gyula államtitkár bejelen­tette, hogy a kormánnyal együtt jött birtokren­dezésre a bizottságokkal." Kápolnán marad, hogy azonnal megkezdje munkáját. Ezután elsőnek Károlyi sajátkezüleg be­vezette a lajstromba Antal János rokkant ka­tona igénybejelentését, aki elsőnek kap földet. Antal az egri érseki uradalom földhöz* ragadt munkása, három gyermeke van s lábát a harc­téren vesztette el. Szabó István miniszter figyelmeztet arra, ne üljön fel a nép azoknak, akik álarccal hir­detnek kisgazdasági programot. Végül az első mesgyét jelképező oszlopot tették le és egyide­jűleg a földreform életbeléptetését hirdető em­lékhalmot megalapozták. Az ünnepség a Himnusszal ért véget. Délben ünnepi ebéd volt. Károlyi Mihály beszédében kiemelte, hogy óhajtaná, bár a legjobb egyetértésben volnának egymással mindazok, akik igazán akarják a nagy szociális ellentétek kiegyenlítését. Garami Ernő kereskedelemügyi miniszter arra hivja föl >a földmunkások figyelmét, hogy ne felejtsék el, rnikép a földet, amelyhez hozzá­jut, a dolgozó városi munkásság harcának kö­szönheti. Sohase felejtse el a falu népe, hogy a hazátlan bitangoknak mondott szociáldemok­raták azok, akik harcukkal a mai napot kiküz­dötték (Hosszas éljenzés.) Végül Halász Lajos a miniszterelnököt köszöntötte föl. «B£SB«aiaiiiiSBBBiiBBaaBaaB»BBBai A délvidéki nagy sztrájk. A szerbek nem adnak endedméngekef. — Fordulatot keddre Se­het várni, — (Saját tudósítónktól.) Negyedik napja tart a Délvidék sztrájkja. Eredménye még alig van. A szerbek, ugylátszik, makacsok. Temesvárod, mint már megírtuk, az egész város polgársága állást foglalt a szerbek ellen. Közelebbi részle­teket azonban még mind'g nem sikerült meg­tudni, mivel a posta és táviróhivatalokat a szerb katonaság megszállta. Az érkezett hírekből annyit megállapítottunk, hogy a szerbek Sza­badkán a legkíméletlenebb terorral próbálják a sztrájkot elnyomni. Igy hirül vettük, hogy 500 vasúti alkalmazottat fogtak el és .tar­tóztattak le. Negyven vasutast a városon keresztül hajtottak s ütötték, verték őket. Sokan az ütések alatt majd összeroskadtak. Társaik védték meg őket. Szabadkán ugylát­szik összeütközés is lehetett. Itt a legelkesere­dettebb a hangulat a sztrájkolók között. Ugy a temesvári mint a szabadkai hirek arról is szólnak, hogy a szerbek engedékeny­ségét a postások és vasutasok iránt a legna­gyobb bizalmatlansággal fogadják. Félnek, hogy csak cselből adtak meg bizonyos engedménye­ket és bár a postások, vasutasok Temesvárod a tárgyalások alatt ideglenesen fel is vették a szolgálatot, készek a sztrájk folytatására. A temesváriak a szabadkaiak megkeresé­sáre kimondották, hogy addig nem állanak munkába, amig a Szabadkán letartóztatott 500 vasutast szabadon nem bocsátják. Temesvárról, Becskerekröl, Kikindáról, si­került a szerbeknek karhatalmi vonatokat bevezetni, amelyek csak Szőregig közlekedtek két, három kocsival. Utasok a vonatokon nem voltak csupán a, szerb, katonák és a kényszer­ből szolgálatot teljesítő vasutasok. A budapesti központ megkereste ugy a te­mesvári, szabadkai és pécsi vezetőségeket, hogy a szerbeknek a hűségesküt le ne tegyék és inkább vonuljanak ki ugy a Bánátból, Bács­kából mint Baranyából. A szociáldemokratapárt mindenben szolidáris a, sztrájkolókkal. Hamis táviratok gombamódra röpülnek a szerbek kezéből • ki a vonalakra. Már vasárnap körözték a vasúti vonalakon, hogy a személyzet a szolgálaiot felvette. Hétfőn kiderült, hogy mindenütt áll a sztrájk. Temesvárról jelentik, hogy ott nagy töme­gek vonultak fel a sztrájkolók részéről. A tömeg a tüntetőkörmenet alatt a legnagyoqb fegyel­met tanúsította. A szerbek csapatokat vontak össze, teljes készenlétbe állottak, gépfegyvere­ket állítottak az utcatorkolatokhoz, azonban nem mertek a tömegre iőnni. Egyször adtak sortüzet, azonban a ievegőbe lőttek. A város lakossága négy napra ellátta magát vízzel. Az összes üzletek és gyárak, hi­vatalok és műhelyek zárva voltak és vannak, A szerbek részéről állandó tárgyalás folyik a sztrájkolók bizalmi testületeivel. A vasutasok­nak bizonyos engedményeket hajlandóak len­nének megadni, azonban a vasutasok ragasz­kodnak eredeti követeléseikhez. A hüségeskii letevését megtagadták. A postahivatalt a szer­bek körülzárták, miután a posta alkalmazottai a szerbek részéről kinevezett uj igazgató eltá­volítását követelték. A sztrájk a polgári lakos­ság részéről is tart, a megegyezésre kevés a kilátás. Keddre, esetleg szerdára várják a szer­bek engedményeit. Szabadkáról — mint Budapestről jelentik, — a vasutasok bizalmi férfiai hétfőn a temes­váriakhoz fordultak. Közölték, hogy 500 szabadkai vasutast letartóztattak, 40 vasutast véresreverve végighurcoltak a vá­roson és plakátokon értesítették a sztrájko­lók hozzátartozóit, hogy családjaikat kitilt­ják a megszállott területekről. A szerb ezredessel a tárgyalások folynak, Eredményt hétfőn délután egy órára vártak. Az eredményről azonban pozitív hir Sze­gedre nem érkezett. Annyit a szegedi vasuta­sok szövetségének sikerült megtudnia, hogy hétfőn dálután 3 órától kezdve a szerbek nem csak az állami, hanem a vasutak táviróvonalait is lefoglalták. Ha a szabadkaiakat nem enge­dik szabadon, ugy Temesváron is tovább sztrájkolnak a vasutasok. Ujdombóvárröl jelentették Budapesten ke­resztül, hogy Pécsett a sztrájk hétfőn is állott. Pécs, Temesvár és Szabadkával együtt veszi fel a munkát. A szegedi vasutasok helyi csoportjának vezetősége permanenciában van. A nagy sztrájk minden mozzanatát a legéberqbb figye­lemmel kiséri és mindenben a sztrájkolók ér­dekében jár el. Vonatokat a megszállott terüle­tek felé nem indítanak, sem onnat nem fogad­nak. Hétfőn délután 3 órakor azonban Szőreg­ről jeleztek egy francia katonaszállitmányt, Szőreg fogadást kért Szeged-állomástói. Szeged nem akarta fogadni. Erre az állomáson lévő francia állomási parancsnokság barátságosan megkereste az ott időző bizalmiférfiakat, hogy legalább azokat a kocsikat engedjék át, ame­lyekben a francia katonák vannak, mivel azok szabadságra mennek. Erre a szegedi vasutasok egy küldöttsége ment át hajtánnyal a vasúti hídon fegyveres őrséggel. A szerbek nem akar­ták átengedni őket,mig végre megértették, hogy miről van szó. A vonat, amely négy ko­csiból állott, igy átjött Szegedre. A francia katonák szívélyesen megköszönték a szegedi vasutasok barátságát és örültek, hogy a de­markációs vonalon innen lehetnek. Arad. február 24. (A Délrpagyarország tu­dósítójától.) Temesváron minden munka szü­netel, a bíróságok, hatóságok és a vasutak ál­lanak, Kruícs szerb tábornok a temesvári kor­mánybiztosokat titkáraikkal együtt a belgrádi hadbíróság elé akarta állíttatni, ezt azonban Farret francia tábornok megakadályozta. A szerb U/il^nn 15-lk pontja! Mindenki szivarkahüvelyeket kizárólag WW IK9UII a MÉDI sFECIáLITE szivarkahüvely főraktárába vásároljon Szeged, Jókai-utca 11. szám. Telefon 15-20.

Next

/
Thumbnails
Contents