Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-20 / 42. szám

Szeged, 1919. február hó 20. DlLM&QYARÖRSZra Orvosakadémiát Szegednek. Mélységes fájdalommal olvastam dr. Kiss pozsonyi jogakadémiai tanár sorait, melyekben figyelmezteti Szegedet — Pozsony elvesztése esetén — az egyetem megnyerésére. Rettegek attól a gondolattól, hogy ily módon jussunk egyetemhez, de viszont résen kel! lennünk és mozognunk, semmi alkalmat ne mulasszunk el, hogy annyiszor mellőzött városunk Öt megillető j jogaihoz jusson. Ha a pozsonyi egyetemet nem : kapjuk meg (ne is kapjuk meg), lehet nekünk főiskolánk. Ez véleményem szerint, nem ütközik nehézségbe, mert ami eddig hátrányunk volt, az most előnyünkre válik. A forradalom előtti kormányok Szegedet, a „bugris" várost lemosolyogták, s oda adták az egyetemeket, odaígérték a műegyetemeket előkelő főúri és főhercegi összeköttetéssel biró városoknak. A mai népkormány fel kell, hogy karolja a „paraszt" Szegedet, a kispolgárok és proletárok városát. Most nem az érveket akarom csoportosítani, hogy miért Szeged kapja a főiskolát, ezt már hallottuk eleget, hanem arról beszélek, hogyan juthatnánk és minő főiskolához? Én első sorban az orvosi főiskolára gondolok. Erre van most a legnagyobb szükség. Szegény hazánk bizonytalan helyzetében a most kikerülő középiskolások legnagyobb gondja, mely pályát válasszanak, hogy — esetleg megnyirbált — országunkban a lateinerek nagy tömege elhelyezkedést nyerhessen ? A nagy közönségbe bedobták a jelszót: az orvosi pálya internationális pálya, s a szülők, a deákok ebből indulva ki, azt hiszem, nem csalódom, ha 70 százalékra teszem ama gimnazisták számát, kik az orvosi pályára készülnek. Ez évben csak Budapesten 2000 volt az első éves medikusok és medikák száma. Ezek oktatása a legnagyobb nehézségbe ütközik, sőt mondhatom, bekövetkezett az orvosi taniiás csődje. Ott, a hol a szemlélet, a látás, a gyakorlat a fő, ott, ahol 200—300 egyénre ber'en- » (Saját tudósítónktól). Budapesti jelentések szerint Kiskunfélegyházán,Kiskőrösön és Kecskeméten zavargások voltak, különböző okokból. Az előbbi két helyen polgárság és katonaság között volt összeütközés Kecskeméten a kommunisták és szocialisták tűztek össze. Mind a három városban halottjai és sebesültjei vannak a zavargásoknak. — Későbbi jelentés a kecskeméti zendülést megcáfolja. Budapest, február 19. Tegnap délelőtt véres harc folyt le a kiskunfélegyházi lakosság, az ottani népőrség és katonai különítmények között az ármaximálások miatt. Először kisebb incidensek támadtak az eladók és vásárlók között, amit a népőrség elakart simítani. A tömeg ionban csakhamar a népőrök elten fordult. Megtámadták őket, majd a később érkező katonai különítményeket is lefegyverezték. Megromolták a kaszárnyákat, fegyvereket és gépfegyvereket szereztek és eszeveszet lövötdözés keletkezeti a városban. A zavargások mind nagyobb méreteket öltöttek. Egy gépfegyvert a Piactéren levő templomtoronyba vittek föl és onnan lövöldöztek a terekre és utcákra. A lakosig ijedten menekült a házakba, a kapukat elbarikádozták. Az embertelen lövöldiizésnek a Polgárság és népőrség közül számos halottja és sok sebesültje van. A hadügyminisztérium intéz dezett tantermekben 2000 tanulónak kellene elférni, ott, a hol pl. a boncolást nemcsak közelről nézni, hanem gyakorolni kell, a hol százszámra nem jutottak a tanulók egyátalán hullához : ott nem lehet tanításról szó (nem is beszélve a kljnikaí tárgyakról.) Érzik, • tudják ezt az orvostanárok is és a szaklapokban egyremásra jelennek meg cikkek az orvosi oktatás decentralisátiójáról, de a budapesti tanárok a decentralizáció alatt egyáltalán nem gondolnak a vidékre, hanem a budapesti egyetemi intézmények melleit a fővárosi nagyobb kórházakat értik ez alatt. Belátom, nem volna könnyű feladat, de nem is lehetetlen. A kórház közelében egy épületet kisajátítani és átalakítva, már ősszel meg kellene kezdeni az orvosképzést. Vannak jeles, tapasztalt orvosaink, kik oly oktatásra alkalmasak volnának, ha pedig nem, akkor lehetne az egyetemekről megfelelő, fiatal tanerőket kapni. A klinikai tárgyak tanulására rendelkezésre állana a közkórház, a mostani katonakórház, a gyermekkórház, gyermekmenhely, szemkórház, koroda, járványkórház. Azt kérdem, nem sokkal többet tanulna ott,, a primitív berendezésű intézetekben az a néhány száz tanuló, a közvetlen érintkezés és gyakorlat által, mint Budapesten (a jövő tanévben számithatuuk 4000 elsőéves orvostanhallgatóra) az idejét kénytelenkelletlen füstös kávéházakban elfecsérelő medikus. A dolog sürgős, mert őszre feltétlen segíteni kell és gondoskodni kell a Budapestre va|ó tülekedés lecsapolásáról. A mai kormány nem sokat aktázik, a mai kormánynak nem kellenek diszmagyaros és frakkos deputációk. Meg kell velük értetni, hogy ez nem annyira Szegednek, mint a jövő magyar orvosi generációnak érdeke, s akkor — bizton hiszem — meg fogjuk kapni az orvosakadémiát. Dr. Szántó József. kedésére egy tengerészkülönitmény, a budapesti Kátonatanács küldöttsége és a szervezett munkásság fojtotta el a zavargásokat. Budapest, február 19. (A Délmagyarország tudósítójától.) A Népszava mai száma hirt adott arról, hogy Kiskunfélegyházán főleg az élelmiszerek drágasága miatt zavargások törtek ki. A kiskunfélegyházi postahivatal értesítése szerint a zavargások alkalmával több kereskedőt kifosztottak. Az egyik kereskedőt, aki ellenállott, agyonlőtték. A rend ma délelőtt helyreállott miután egy tengerészkülönitmény érkezett a városba. A különítmény parancsnoka kihirdette a statáriumot. Budapest, február 19. (A Délmagyarország tudósitójától.) Kedden délelőtt véres harc folyt a kiskunfélegyházi lakosság és az ottani népőrség és katonai különítmény között. Az ármaximálás miatt kisebb incidensek keletkeztek a városbana vásárlók és az eladók között, amelyeket a népőrség el akart simitani. Tegnap este kezdődtek a fosztogatások és az igy támadt összeütközések során számos polgárt megöltek, többeket megsebesítettek. A halottak száma eddig még ismeretlen. A polgármester karhatalmat kért és a 6-os huszárok kicserélését. Ma reggel megérkezett Kiskunfélegyházára egy tengerészkülönitmény és a parancsnok kihirdette az ostromállapotot. A 6-os huszárok kicserélését azért követelik, mert hir szerint a huszárok nagyobbrésze szerb nemzetiségű és rosszul bánik a néppel. 3 Kiskörös, február 19. A hadügyminiszter Vermesi Nagy Sándor alhadnagy vezetésével 10 tengerészt küldött le Budapestről Kiskőlösre, hogy onnan két teherautót szállítsanak fel Budapestre. A tengerészek tegnap meg is érkeztek Kiskőrösre. Az elöljáróság nyomban telefonált a hadügyminiszternek és kérte a tengerészek hazarendelését, amit a hadügyminiszter el is rendelt. A tengerészeknek azonban ezt a parancsot nem lehetett tudomásukra adni, mert szerteszéledtek a városban. A kiskőrösi nemzetőrség erre fegyveresen kivonult és felkutatta a tengerészeket, akikkel összeütközésre került a sor. Az összeütközés során két tengerészt agyonlőttek. A többi tengerész erre az alhadnagy vezetésével a községházára vonult, ahol megkezdték kihallgatásukat. A kihallgatás alatt nagy tömeg gyűlt össze a községháza előtt. A tömeg lövöldözni kezdett, az egyik golyó az alhadnagy hasába fúródott. A tengerészek az incidens után visszautaztak Budapestre. Budapest, február 19. (A Délmagyarország tudósitójától). Más forrásból jelentik Kecskemétről, hogy a kommunisták gyűlése teljes rendben folyt le és semmiféle rendzavarás nem történt. Ujszegediek memoranduma a kormányhoz. — Egyesíteni akarják Újszegedet a várossal. — Csütörtökön gyűlést tartanak a városházán. — (Saját tudósítónktól.) Az Újszegedről, otthonukból kiszakított családok, akik most benn a városban, jobbára rokonaiknál helyezkedtek el, nem tudnak belenyugodni abba a fájdalmas gondolatba, hogy még hosszú időre szóljon ez a számkivetettségük. A kormánybiztos utján memorandummal fordulnak a belügyminiszterhez, akit arra kérnek, hogy a megszálló seregek főparancsnokságánál eszközölje ki Újszegednek egyesítését a várossal, illetőleg szabad átjárásukat Újszegedre és onnan Szegedre. El vannak határozva arra is, hogy ők maguk kísérlik még az érintkezést akár a főparancsnoksággal, akár valamiképpen a békekonferenciával. Ez persze csak terv, aminek kivitele szinte lehetetlen, de fogalmat adtak kétségbeesésükről. A miniszterhez intézendő memorandum szövege ez Nagy Vince urnák, magyar népköztársaság belügyminiszterének Budapest. Miniszter ur! Ezerkétszáz ujszegedi lakos, független magyar honpolgár azon kérelemmel járul a Miniszter ur ele, hogy érdekükben a Budapesten székelő szerb konzulátusnál, eredménytelenség esetén az ántánt megszálló csapatainak főparancsnokságnál eljárni szíveskedjék, miszerint részükre a demarkációs vonalon át, Szegedről Újszegedre és vissza egyszer és mindenkorra arcképpel ellátott utigazolvány adassék ki. Mi, akik a világháború négy és fél esztendején át a különböző harctereken, idegen földön csiiggedetlen kitartással és bátor lélekkel álltuk 'a nehéz harcot és átszenvedtünk minden képzeletet fölülmúló lelki kinokat és testi gyötrelmeket, ma legszűkebb hazánkból kiűzve, családunktól elszakítva, mindenünkből kifosztott mártírok vagyunk. A szerb megszálló csapatok Újszegedet teljesen elzárták az anyavárostól, Szegedtől, aminek következésképp nekünk, akik legnagyobbrészt közhivatalnokok vagyunk, kereskedelemmel és iparral foglalkozunk, menekülnünk kellett saját otthonunkból, otthagyva a kisded családi fészket, a véres veríték árán egy emberöltőn keresztül szerzett kicsi vityillónkat s a i«£..••••••••••••.••••••••••••••v.fl*. a. .aoaiaasa.a. *naaBxaa>*B.a.iiitaa*aB...B.i Véres zavargások Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön és Kecskeméten. „lédi Specialité" ft ggl ÉS HÍAÍSÍ IliÉUS ÓAlUl Főraktár: Szeged, Jókai-utcai 11. sz. TeSeton 15—20, ahoi különben olcsóbb gyártmányú szivarkahüvelyek is kaphatok, Viszontelárusitoknak is a legolcsóbb bevásárlási torrás. Kapható mindenütt! + ^ 4 Egy doboz 2 korona,