Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-18 / 40. szám

2 DÉLMAGYAEOBSZÁ© Szeged, 1919. február hő 18. A németausztriai választások eredménye. Bécs, február 17. A hivatalos választási agitáció után a nemzetgyűlés képviselőinek megválasztása mintaszerű rendben és nyugalomban folyt le tegnap. A választásokon ugy a fővárosban, mint a vidéken rendkívül nagy számban adtak le szavazatokat. Bécsben körülbelül 900,000 ember szavazott, ami a választók körülbelül 90 százalékának felel meg, a vidéken pedig 80 százaléka járult az urnák elé. A választásnak eredménye a következő: Alsóausztria: 47 szociáldemokrata, 27 keresztényszociálista, 8 német nemzeti, 1 polgáridemokrata, 1 zsidó. 1 cseh nemzeti, FelsőAusztria: 5 szociáldemokrata, 11 keresztényszociálista, 2 német nemzeti, 4 német szabadságpárti, Salzburg: 2 szociáldemokrata, 3 keresztényszociálista, 2 német szabadelvű. Stájerország : 9 szociáldemokrata, 16 keresztényszociálista, 2 német demokrata, Karinthia; 4 szociáldemokrata, 2 keresztényszociálista, 1 német demokrata, 2 galíciai paraszt szövetségi. Tirol. 2 szociáldemokrata, 5 katholikus paraszt-párti és tiroli népegyesületi, 1 német szabadelvű. Vorarlberg: 1 szociáldemokrata, 3 keresztényszociálista. Megválasztottak tehát összesen 70 szociáldemokratát, 67 keresztényszociáhstát, 23 német szabadelvűt, 1 zsidó és 2 cseh nemzetit. Az összesen 255 kerület közül tehát 162 kerület választotta meg képviselőjét. A többi kerületekben a választás ellenséges megszállás folytán nem volt megejthető• R pozsonyi egyetem áthelyezése Szegedre. — Egy pozsonyi jogtanár levele a polgármesterhez. — Ha tehát ama szomorú eshetőség bekövetkeznék, Szeged legyen résen! Fogadja Polgármester Ur ismeretlenül is őszinte tiszteletem nyilvánítását, mellyel maradok Lakytelek, Pest-megye 1919. február 12-én. kész hive Dr. Kiss Albert, pozsonyi egyetemi jogtanár. (Saját tudósitónktól.) Mit hoz, mit nem hoz a békekonferencia a mi számú g.ra, azt még nem tudhatjuk. Valami nagyon jót nem várhatunk tőle. A megszállott területek lakói, épp ugy, mint mi, attól tarthatnak, hogy az ántánt mindkevésbé leplezett imperializmusa elragad majd tőlünk a magyarsággal összeforrott, értékes területeket, kincses városokat. Pozsonyt is hatalmában tartja a cseh ellenség és egyre azon erősködik — sajnos, nem alaptalanul, — hogy többé már sohasem hagyja el. A maradandó cseh fönhatóság eshehetőségével számolnak a pozsonyiak. Már eddig is sokan elköltöztek a városból, amelynek lakosai elnyomást, üldöztetést szenvednek a csehektől. A pozsonyi egyetemet a megszállók el akarják csehesiteni. Az egyetemi tanárok közül is többen elmenekültek. Egyikük érdekes levelet irt a polgármesternek, amelyet itt közlünk: Igen tisztelt Polgármester Ur! Engedje meg, hogy az alábbi közérdekű ügyben 'ismeretlenül is polgármester úrhoz fordulhassak. Amennyiben a békekonferencia Pozsonyt elszakítaná Magyarországtól, aktuálissá válik a pozsonyi egyetem áthelyezésének kérdése. Azt hiszem hazánk nagyobb vidéki városai közül egyetlen egy sincs, amely több joggal kívánhatná az egyetemet, a már kész pozsonyi egyetemet, mint Szeged. Köztudomásu, hogy a pozsonyi egyetem nem nagyon régen kezdte meg működését s hogy Pozsony a főiskolát két hatalmas protektorának, Frigyes főhercegnek és gróf KhuenHéderváry köszönhette. Az egyetemért sokat áldoztak a pozsonyiak és nagyon könnyen megtörténhetik, hogy az áldozatok kész eredménye a cseheké marad. Ők a fölszereléseket az esetben, ha urak lesznek véglegesen Pozsonyban, aligha engednék át nekünk. Ha tehát a í pozsonyi magyar egyetemet szomorú kénytelenségből áthelyeznék és Szeged megújítaná régi igényeit, akkor Szegednek a magáéból épp annyit kellene az egyetemre szánnia, mintha ujat építene. De ezt a kötelezettséget bizonyára vállalná, ha arra kerülne a sor. Csakhogy mi, akármennyire kívántuk és kívánjuk most is a főiskolát, inkább lemondanánk a pozsonyiak uj egyeteméről és azt óhajtanók őszinte szívvel: bár maradna Pozsony, az ország patinás, régi ékszere a magyarságé. Dugonics Társaság közgyűlése és felolvasó ülése. A kultúrpalotában vasárnap délelőtt ll-i^ a rendes tagok nagy számban jöttek össze. Az évi közgyűlést dr, Szalay József elnök a társaság egész évi kulturmüködését, irányelveit és jövő feladatait magában foglaló lendületes beszéddel nyitotta meg. Ezt Móra Ferenc gyakran költői szárnyalású titkári jelentése követte. A klasszikus írásművet megtapsolták. A lefolyt évben a társaság tíz városi, Jhárom tanyai felolvasást, nyolc igazgatósági ülést tartott; az uj alapszabályok és ügyrend kormányjóváhagyással elkészültek. Szeged háborús monográfiája, a szakírók bevonásával, a monografiabizottság közreműködésével és a város költségén, a közel jövőben elkészül. Elnöknek mindenre kiterjedő ügybuzgóságáért a közgyűlés egyhangúlag bizalmat szavazott. A társulat vagyona kerek 82000 korona. 1919-re bevétel 6267 korona. Kiadás 6243 korona.gA Mikszáthalap újságírói 500 koronás diját Sz. Szigethy Vilmos jeles tollú hírlapíró nyerte el. Megválasztották: dr. Magony Józsefet, Szalay Jánost, Bródy Mihályt rendes tagnak, Csalány Gábort, dr. Ecsery Lajost kültagnak, Szűcs Mihályt, Juhász Gyulát igaz. póttagnak, Gracza Jánost pénztárosnak. Nyirkos köd, szitáló eső a város fölött, a városháza fűtetlen nagytermében szorongó nagy tömeg. A magyar költészet avult formáit szabadabbá és nyugatibbá teremtő, s a magyar nép elócskult intézményeit elsöprő forradalomnak lánglelkü költőjét: Ady Endrét ünnepelni jött össze Szeged megértő népe. A karzatok munkásnéppel rogyásig. — A szabadság, testvériség nagy forradalmát az irók, költők és enciklopédisták teremtették-meg. Népek elveszhetnek, a kultura állni fog. Most a népek irnak történetet, a dalok és irók csendesebbé váltak s mi e történetet hallgatva figyeljük, — nyitotta meg az ülést tetszészaj közt dr. Szalay elnök. Részletek a jövő szépirodalmából — címmel a ránk köszöntött uj, demokratikus korszak elbeszélő müveinek mindvégig derültséget keltő fónák alakjairól irt és olvasott föl Sz. Szigethy Vilmos r. tag. Az uj szépirodalomban ily figurák lesznek : az 56 féle, közte a propaganda- és demarkacionális adótól is tönkretett tízszeres milliomos boldog, hogy leányát az évi 48,000 K-val dotált kisbéres veszi el ; a gróf fiu ugy kapja meg a kéményseprő leányát, ha belép a szervezetbe. A táblabírók kapálnak, a szellemi munkások leginkább fát vágnak stb. A pompás satirának még a munkások is mosolyogtak. Juhász Gyulát, a mi külön is szeretett és hazánk ünnepelt költőjét meleg sziv, hangos taps fogadta. Ha ő egyedül olvas is fel az ő halk, értelmes és hangsúlyozott hangján, a lelkek templomi ünnepe van. Négy kicsiny versikét, négy gyöngyvirágszálat nyújtott, rajta csillogott könnye, illatát bánatos sóhaja vitte s mindenki érezte a mélységes hangulatban az emberi nagy igazságokat. — Szeretem a lovat, a tehenei, a tücsköt, az embert is, csak — ne bántana . . . énekelte szomorúan és szávai tapsviharba fúltak. Dr. Csengeri János kolozsvári egyetemi tanár Szofoklesz Oedipus tragédiájáról, mind végig tartalmasan, müvész-szónoki előadásban, a hallgatóság figyelmét feszülten lekötve, saját klasszikus műfordításában, közel egy óráig olvasott fel, mint vendég. A messziről idefáradt tudóst és irót megérdemelt ünneplésben részesítették. Dr. Dettre János r. tag emlékbeszéde Adyról közel félóráig tartott. A kezdéskor felhangzó, közben megujuló, beszéd végén zugó taps és éljen tanúsította nagy sikerét. És e megértő költői lélek beszélt, írás, jegyzet nélkül, folyamatosan, emelkedetten, tömör, magasztos stílusban Adyról. Tizenöt éve barátaival dalokat gyűjtött a Maroson és Ady-versekre talált; 15 év után, az ujszegedi platánok alatt vele és lelkével találkozott. Megértették őt s az uj költői nemzedék, mint assziszi szt. Ferenc, avult ruháit atyai házában hátra hagyva, uj ruhát, uj hangot, uj formát ölteni, uj, fenségesebb, örök emberibb hangot, zenét kiváltani, a haza és az emberiség nemesen nagy és uj szavát megérteni, elment őt követni. Csodálattal tanulmányoztuk az ő fájdalmas, lemondó, kínokkal és a haldoklás vergődésével teli óriási lelkét, mely költeményeiben egekre törő égő láva, rabbilincset zuzó, gyűlölni, szeretni, kételkedni, önmagát marcangolni képes viharként tombolt. Forradalmunkban oroszlánrésze volt. Szavaival lázított, ölt és életet adott. Formáját, tartalmát, mint Arany Jánosét, nem lehet prózában megírni. Az ő verseinek tartalma az emberi egész megérzés, a nyugati müveit egyéniség egész lelke, mely egy általános, megérzés céljából irt határtalan hangulat. A régi Magyarország* értékeit mi ide átvissz.ük, s a nagy nemességben és hazaszeszeretetben Adyt követjük. E sorok halvány vázlatai az elsőrangú esztetikai remek beszédnek. Almássy Endre, mint vendég, művészi tökéletességgel és mély átérzéssel adott elő végül két apróbb Ady-költeményt. A közönség hálásan tapsolta meg őtet is. Várossy Gyula. A szabadkai törvényszéki bírákat a szerbek letartóztatták. Szabadka, február 17. A szabadkai megszálló csapat parancsnokának rendeletére ma a törvényszék összes- biráit letartóztatták, mert megtagadták a hűségeskü letételét. Meghiusuit a Spartacusok ujabb puccskísérlete. Berlin, február 17. A Spratacusok tegnapra tervezett puccskísérlete meghiusult. Tervük az volt, hogy ismét megszállják a munkásnegyedet és kiszabadítják a moabiti fegyházból Radeket. A rendűség és katonaság minden ellenintézkedést megtett, a főügyész pedig elfogató parancsot adott ki a kommunista vörös katonák központi tanácsának és kerületi tanácsának letartóztatására. A mikor ennek a két testületnek tagjai szombaton este üsszeültek, a gyűlés helyiségét .körülfogták és a résztvevőket letartóztatták. Eközben egy embert agyonlőttek. A román kormányxótamács vérfürdőre uszit. Budapest, február 17. (A Délmagyarország tudósitójától.) A nagyszebeni román kormányzótanács öles plakátokon szólítja fegyverre a havasi románokat. Most megszólalt végre a harsona — mondja a felhívás — és a móczok is fegyvert ragadnak. Ki lehetett volna kerülni a vérontást, de ha a magyarok ugy kívánták, lesz részük benne bőven. A kassai sztrájk. Kassa, február 17. Itt péntek óta általános sztrájk van. A városban szombaton nagy tüntetés volt. A csehek karhatalmi osztaga rálőtt a tüntetőkre, akik közül többen megsebesültek.