Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-29 / 23. szám

4 * * ti ír « ÖBLMA G V ABÖRSZAG Szeged, 1911). .január í£). Hollós József és a Munkástanács. (Sóját tudósi tónktól.) Ismeretesek Hollós Józsefnek azok a cikkei, amelyeket az abszolút alkoholtilalom fentartása mellett "irt. A Népta­nács tudvalevően a részleges alkoholtilalom mellett foglalt állási, a kormánybiztos pedig a Néptanács határozata értelmében döntött a kér­désben. Hollós József egyik cikkében a Nép­tanács határozatával kapcsolatosan birálat tár­gyává lette a szociáldemokrata párt működését. Á Munkástanács hétfői ülésén foglalkozott Hollós cikkével és a következő határozatot hozta : A Munkástanács üléíén napirendre került Hollós József legutóbbi sorozatos sajtószerep­lése, amelyben a szociáldemokrata pártot, ille­tőleg a Neptanács szociáldemokrata tagjait ab­ból az alkalomból, hogy azok a szesztilalom korlátozása mellett foglallak állást, megtámadta. A szociáldemokrata néptanácstagok kellő­kép kifejtették, hogy a teljes alkoholtilalom hi­vei, de nem papiroson, hanem a gyakorlatban. Mit ér az a tilalom, amit sem a polgárság, sem a hatóság nem vesz komolyan. Amig az Üléseken komolykodó szónoklatokat mondottak az alkoholtilalomról, addig az utcákon részeg emberek dülöngtek és a rendőrség nemhogy gátolta volna ezt, de maga is ivott. A viszonyok kényszerítő hatása alatt a párt ideiglenesen a szesztilalom korlátozása mellett foglalt állást, de természetesen tovább­ra is föltétlenül az alkoholfogyasztás megszün­tetését kívánják. Ezt dr. Hollós, aki szeret és szokott kérkedni szociális érzelmeivel, igen jól tudta és mégis elvföladással vádolja a szociál­demokratákat és azt irja többek között, hogy a part nyárspolgári párttá alakul át. A Munkástanácn megállapítja, hogy dr. Hollós bár sűrű érintkezést tartott fenn azelőtt a szociáldemokrata párttal, a saját szentélyét veszi alapul, midőn igy ir és beszél, mert ő volt az. aki otthagyta a szociáldemokrata pártot, amidőn a munkapart törvényhatósági bizottsági tagságot biztosított neki. Társadalmi szereplésében is mindig csak szavakban jutott kifejezésre az ő szociális föl­fogása, de tettekben egyáltalán nem, amit leg­jobban bizonyít az, hogy ma is a polgári ra­dikális párl oszlopa és mint ilyen, a szent magántulajdon hűséges védelmezője. A Munkástanács a leghatározottabban visz­szautasitja dr. Hollós rágalmait és biztositja, hogy szemforgató sirámainak senki sem ül föl és nem követi őt abba a „szabadság hónába," amelybe ő és tőkepénzes elvtársai élnek. A Munkástanács. A Munkástanács határozatával kapcsolato­san dr. Hollós a következő levelet intézte a Nemzeti Tanács elnökéhez: A Munkástanács részéről hírlapi cikkeiméri jogosulatlan támadás ért a nyilvánosság előtt és abban rágalmak hozattak fel ellenem. Bár ezekkel szemben a sajtótörvény oltalmát veszem igénybe, még sincs kedvem a Munkás­tanács kiküldötteivel együtt ülni a Nemzeti Tanácsban addig, amig a munkásság nekem kellő elégtétel! nem szolgáltatott. Tisztelettel Dr Hollós József. Hollós József ebben az ügyben még a kö­vetkező cikkel teszi közzé: Őszintén sajnálom, hogy e lap hasábjait ezúttal saját személyes iigyem elintézésére kell igénybevennem. De ugy vélem, hogy az a tá­madás. amelyben a Munkástanács jónak látott részesíteni, némileg a közre is tartozik, hisz ezt a támadást is csak annak köszönhetem, hogy sohasem a magam érdekében dolgoztam, hanem mindig és minden alkalommal a közért és főleg a munkásságért fáradtam, agitáltam, verekedtem és hogy elveimből, meggyőződésemből soha nem engedtem. Ha én nem ezt teszem, hanem pl. azt. hogy minden időmet és energiámat jö­vedelmező állások elnyerésére és pénzkerésésre fordítom és tudományomat (mint pl. a pesti professzor urak) csengő aranyra váltom föl, ugy most Szeged legnagyobb palotája enyém le­hetne. (sőt talán magam is ama jeles profesz­szor urak csoportjába tartoznék) és bizonyára nem lennék tárgya a Munkástanács nevetséges rágalmának. Ezek ellen .tigyan a sajtóbiróságlioz fordulok védelemért, mégis már most és itt is vissszaakarom utasítani ezen rágalmakat. Nem igaz, hogy otthagytam a szociálde­mokratapártot, mikor nékem a munkapárt tör­vényhatósági bizottsági tagságot biztosított. Nem voltam sohasem a párt tagja mert bár mindig szoeiálistának vallottam magam és egész életem a szocializmus jegyében folyt le: nem akartam párlfegyeletn alá vetni magamat, mert természetemnél fogva nehezen viselem el a fegyelmet. Mindazonáltal a háború előtt vállal­tam a szegedi radikális párt megteremtését és szervezését, a melyet épen a szociáldemokrácia érdekében rendkívül szükségesnek és fontosnak tartottam (és tartok ma is) mely párt a szociál­demokratapárt egész átmeneti prográmmját vál­lalta s a nemzetiségi kérdés homloktérbe állí­tásával történelmi szerepre volt hivatott Ép ugy küzd a kapitalizmus ellen, (csak más esz­közökkel) mint a szociáldemokratapárt s leg­kevésbbé sem „hűséges védelmezője a szent magántulajdonnak", miként azt a Munkástanács szomorú tájékozatlansággal állítja. Anji pedig, a városatyaságot illeti, kijelenthetem, hogy meg­kérdezésem nélkül jelöltek s csak az újságból tudtam meg, hogy megválasztottak. A munka­párttal csak akkor volt érintkezésem, ha a pár­tot ütni és támadni kellett. De ebben aztán mindig elöijártam. Arra a gyászos kijelentésre, hogy szociális fölfogásom csak szavakban jutott kifejezésre, tettekben egyáltalán nem, nem is reflektálok; ennek megítélését rábizom mindazoRra, akik működésemet ismerik, elsősorban a munká­sokra. De nyugodt lélekkel rábizom pl. a szo­ciáldemokratapárt legkiválóbb vezérére dr. Kunfi Zsigmondra is, a kinek — fogadok — egészen más véleménye volna az én szociális „tette­imről*' mint ujabban a szegedi Munkástanácsnak. Hollós József. Nagyon sajnálatos, hogy a Munkástanács és dr Hollós között ilyen összetűzés támadt. Most is az történik, ami a vita hevében min­dig történni szokott, a vitázó felek szinte ro­hamlépésben távolodnak el egymástól. Ez a jelen esetben annyival kínosabb, mert Hollós szeplőtlen forradalmi érzületéhez, a szociál­demokratákkal való tiszta érzelmi és tudomá­nyos értelmi közösségéhez szó sem férhet. Viszont a Munkástanács, amely a legtöbb erő­vel, hivatottsággal és aggilitással képviseli a forradalmat, szilárdítja a vívmányait, az alko^ holkérdésben joggal — cs talán helyisen is — foglalt el egy gyakorlati álláspontot. Hisszük, hogy ez eddig fölmerült ellentéteket sikerülni fog elsimítani, ugy, hogy a munkásság érde­mes vezetői és Hollós továbbra is karöltve dolgozhatnak a forradalom vívmányainak meg­szilárdításán és a rend biztosításán. A német gyarmatok. Bécs. január 28. (A Délniagyarország tu­áósitótáiól.) Rotterdami távirat szerint a Daily Mail arról értesüli, hosrv Amerika a német sva; mátok kérdésében egyelőre anv­nyiban foc;:si állást, hogy szerinte a gvai­patok elosztásakor Németországnak is kell néhánv gyarmatot juttatni. A csehek Teschenben. Bécs, január 28. (A Délmagyarország tu­áósttójútol.) íi'wtfőn kora reggel j<eli okkupációs csapatok koncentrikus elönyomu­lásra indultak Teschcn város ellen. Ellenállás nélkül elfoglalták a várost. A lengyelek már neggei 0 órakor visszavonultak onnan kelet felé. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszer­üzletemben. Szolid árak! Órákban és ékszerekben nagy raktár. ..-.*/. FISCHER K. ./.'.­ir>4 Korzó-kávéház mellett. Hogy történt a zigándi összeütközés. Budapest, ianuár 28. (A Délniagyarország tudósitójától.) Apáthy István főkormáitybiz­tost a románok azzal a megokolással vetették fogságba, bogy a megszálló csapatokkal szem­ben. fegyveres ellenállást szervezett, amely a magyarok és románok közt Zígánd község­nél véres összeütközésre vezetett. Barabás Jenő őrnagy, annak a magvar karhatalmi osztagnak a parancsnoka, amely a zigá»di összeütközésbe belesodródott, részletes jelen­tést tett felettes hatóságának a történtekről. Ebbö! a jelentésből megállapítható, hogy eb­ben az ügyben magyar részről senkit He!ős­ség nem terhel. A román csapatok .ianuár 10-én éjjel rajtaütésszerűén megszállták Zs ­bót, ahonnan az oda kirendelt magyar kar­hatalmi osztag Zilahra menekült. A zilahi kor­mánybiztos közölte a magyar csapatokkal, liogy a román csapatok meg fogják szállani Zilahot, miért is a magyar osztag vonuljon ei. Barabás őrnagy erre megtáviratozta Nyiresd­rc a román parancsnokságnak, hogy Ziiah fegyverrel ellen tál 1, addig tehát ne iój.ienek, mig a magyar csapatok cl nem indulnak. A román vonat azonban már elindult és dé'eíőrt 11 órakor érkezett Zígánd elé. Leugráltak a vonatról, tüzelni kezdtek, azonban pár perc­nyi lövöldözés után elhányták fegyvereike* és elmenekültek. Am'kor Barabás őrnagy a hely­színen megjelent, már vége volt a harcnak. A magyar őrség 38 románt ejtett foglyul, akiknek azonban Barabás őrnagy azmnal visszaadta szabadságukat, hogy sebesültjeiket és halottaikat vonaton visszaszállíthassák Zsi­bóra. Néptörvény készül a városi közgyűlések megszüntetéséről. Budapest. januáT 28. (A Dél mag.var or­szág tudósitójától.) A Politikai Hiradó jelen­ti: A minisztertanács Nagy Vince belügymi­niszter előterjesztésére megadta, a fölhatal­mazást arra, hogy a belügyminiszter a viri­Jiznvus eltörlésére vonatkozó törvény tervezetei terjesszen a minisztertanács elé és megbízta őt a törvényhatósági (községi \ álasztásak nwígejtiésére vonatkozó rendelet elkészítésével is. Addig is azonban, amíg ezen. törvények és rendeleteik elkéssöln-k és a válsávtások nieg­ejtihetők lesznek, szükséges, hogy a ^.igazga­tás zavartalan menetéről gondoskodás' tör­ténjen. A régi törvényei a'ósd.'jri kö/gyülést, il­letve képviselő testületet nem engedik mű­ködni, uj szerv nincs és igy a közigazgatás ímenete. fannakadást szenvc.uíc és a legsürgő­sebb ügyeiket sem" lehetne, elintézni. Ezért a. minisztertanács addig is elfogadta a belügy­miniszter két néptörvény javaslatát. Az első Hudapest főváros iózigazgat/.­szervezetének ideiglenes módosítására, a nrá­sodlilk ia. többi törvényhatósági és rendezett tanácsn város törvényhatósági bizottságáa.ak ideiglenes megszünteté>;;re vonatkozik Kz'-k hélyett a várasiókban Nép tanáé sok alakulnak, a Nép tanácsok megszervezésére a Nemzeti Ta. nácsokat — amelyek a törvényes formák közé nem voltak beilleszthetők fölöslegessé teszi. A Néptaaácsok a polgárság és munkásság képvi-selőibőd. illetve a forradalmi pártok kül­dötteiből fognaik állani. Wilson márciusban elutazik Európából. Páris, január 28. A 7>wps jelentése sze­rint Wilson március elején visszatér Was­hingtonba. hogy a mast folyó kongresszusom, amely március 4-én fog \égződni, üzenetét felolvassa. Az amerikai bizottságok jelentése, Bécs, január 28. (A DéUnagyarOrszág tu­dósitójától.) Berlinből jeíentik: Wilson részé­ről a volt osztrák-magyar monarchia egyesi területeire kiküldött bizottságok részben meg­küldték jelentéseiket í'árisba.

Next

/
Thumbnails
Contents