Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-29 / 23. szám

Szerkeszlóség: SZEGED, KARASZ-UTCA 9- SZAm. A azerkesztóség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész ívr« 72— K. negyedévre 18.— K. télém . . 36 — K. egv hónapra 6.— K. Egyes szám ára 24 fillér. Kiadóhivatalt SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAül. A kiadóhivatal telefonja: 305. Szeged, 1919. VIII. évfolyam, 23. szám. Szerda, január 29. Ady. Irta: Juhász Gyula. Mikor közöny havát és gúny jegét kellett ítürnie, irodalmi forradalmunk éveiben (ame­lyek jóval megelőzték a politikai és társadalmi forradalmat), eleget lelkesedtem, lármáztam és harcoltam érte. Dohos tanári szobákbarr, ódon vidéki udvarházakban, kopott redakciók­ban, szóval, tollal, tettel csöndes és hangos, tszivós és elkeseredett propagandát űztem költői nagysága elismeréseért. Talán túlságo­san is agressziv voltam a maradiság szószó­lóival, az esztétikai és politikai örök bornirt­-ság képviselőivel szemben, mikor Ady En­dréért kellett sikraszállanom. Annyira szeret­tem és becsültem őt, hogv egyszer még ön­magával szemben is megvédtem. Mikor az irodalmi tömeg még csak a paródiákból és a fekete zongora hiréből ismerte, mikor Rákosi Jenő bolondnak nevezte s Nagy Endre néeánv szertelen szavába kapaszkodott, akkor én hit­tel hittem, sőt tudva tudtam, hogv o a legna­tyobb ma az egész európai lirában. Hát rendben van. Úristen, ma már egy­kori paródia ói és kiközösitői is egyértelműen elismerik nekrológjaikban, a nyitott koporsó előtt, szokatlan és rendkívüli költői nagyságát és jelentőségét. Ma már nekem jogom van őt. hogy ugy mondjam, tanári tárgyilagossággal. Irodalomtörténetiről elfogulatlansággal mérle­gelni, erényeit és hibáit értékelni, helyét kh jelölni, mint ahogv egy asztronómus megha­tározza egv álló csillagét a, firmáméntuimon. Hiszen pályája egész, müve befejezett és kor­szaka lezáródott, ö ma már ugv áll előttem, mint egy klasszikus. Legföljebb, mint egy klasszikus, akit nagyon szeretek, aki közel áll a lelkemhez nagyon. De a szelid és szo­morú Virgilius is igen közel áll a szivemhez, noha ókori és római, a halálosan keserű és sötét Villon is nagyon közel áll, noha közép­kori és francia, sőt a mélységesen egyszerű Li Tai Pe is közel áll, ámbátor azt se tudom, mikor élt ez a távoli kinai költő? Ady Endre azt hozta, kora magyar költé­szetének, ami legjobban hiányzott belőle: egv vehemensen nagv egyéniség viharos újságát és egy abszolút költő lelkének megdöbbentő mélységeit. Az újság mondanivalójában és formájában egyszerre, hogy ugv mondjam, organikus egységben jelentkezett. Másképpen Sátta a magyar glóbuszt és magyar életet, mint akár Petőfi és ezt az uj látást olyan erővei és bátorsággal sugallatta, hogy az olvasók önkénytelenül vagy elfordultak e szokatlan fénytől, vagv pedig akaratlanul és elbűvölten behódoltak neki. Petőfi mélázó alföldje csupa idill, csupa szelid és kellemes szépség, Adyé halott ugar, a lelkek temetője. Petőfi csupa fiatal és naiv optimizmus, egy nép gyermek­korának gyermeteg rajongója, Adv a század nagv betegségének, a modern kétkedésnek és liitétlenségének nagv betege, a fáradt, de lá­zongó és töprengő dekadens, aki egy pusztuló világban, egv haldokló társadalomban és egy szegénv és kis hazában a nyugati kulturák ópiumától' és saját nagyságának borától má­morosan énekel. Adv egv gyönvöriien haldok­ló hattyú. A mélység előtt pedig, amely költészeté­ben megnyílik, ugy kell államink, mint Arany­iak Dante vizei fölött. Soha költő c viiágon nem éreztette hatalmasabban azt. hogv az életűn* hálái, hogv a szerelém gyülöie:, hogy a véi es aiany uralkodik a földön, hogy az isten és a démon bennünk él, soha költő nem fejezte -ki egyénibb bűvölettel, hogy az Ér. egy világ és/ha Én nem leszek, egv világ fog összeuőlni. Es csak Oscar Wime 'udta ugy és olyan szépen, hogy a szerelem titka mé­lyebb, mint a halál titka . . . Az, hpgy uj ritmust hozott a magyar nyelv zenijébe, hogy uj szavaikat adott és ősi igéket újjávarázsolt, hogv a magyar nyelvnek Vörösmarty és Babits mellett legnagyobb sá­mánja volt, hogy uj korszakot jelent, hogy világirodalmi értéket reprezentál, mindez hoz­zátartozik jelentőségéhez. És most, hogy sza­vai és sorai és strófái é£ versei és egész (köl­tészete hirtelenül fölzendül emlékezetemben, mint egy ragyogó és viharos orkeszter, me­gint kieseik szerepemből, megiint forró rajon­gással fájdalmas gyönyörűséggel torpanok meg tátáni nagysága előtt, szeretném odakiál­tani az egész nyomorúságos és háboruságos emberiségnek: 'hallgassátok és részegedjetek meg költészetének fönséges magvar borától és nem tudok mást. nem tudok egyebet, mint sir ni, sirni, simi . . . ...•..•.n.aa fi Munkástanács kizárta tagjai sorából a kommunistákat. - A szociáldemokrata pártnak kommunista tagja nem lehet. - A radikális polgári pártok egyesülése. ­Budapest, január 28. (A Délmagyarország tudósítójától.) Az utolsó kormányválság előzmé­nyeiből jól informált helyen ezeket mondják: — A szociáldemokrata párt megbízhatat­lannak tartotta a Károlyi-pártot, mert a párt­hoz időközben konzervatív és reakciós elemek csatlakoztak és ezek az emberek túlsúlyra ver­gődtek a pártban, mely valósággal ellenforra­dalmi tűzfészek lett. A szociáldemokrata párt kijelentette, hogy a fegyverbarátságot és a po­litikai szövetséget csak akkor tartja fönn a Ká­rolyi párttal, ha a párt ezektől az elemektől megszabadul. A Károlyi párt viszont a szociál­demokratákkal szemben azt a kiszólást emelte, hogy túlságos türelmet tanúsítanak a kommu­nistákkal szemben és nem mernek ellenük eré­lyesen föllépni. A további tárgyalások során elhatározták, hogy az együttműködés feltételei azok, hogy a Károlyi párt megszabadul a re­akció és konzervatív elemektől, a szociálde­mokrata párt pedig széles elválasztó vonalat von maga és a kommunista párt közé. Ismeretes, hogy a Károlyi párt a szombati pártgyülésen, melyen a szakadás megtörtént, teljesítette ezt a föltételt. A szociáldemokrata párt pedig ma este teljesítette a másik kikötést, nevezetesen a Munkástanács ma esti ülésén, mely az uj városháza nagytermében folyt le, kizárta kebeléből a kommunistákat. A február 1-i szociáldemokrata kongresszus elé azzal a javaslattal fog lépni, hogy akik a kommunista párt tagjai, nem lehetnek a szociáldemokrata párt tagjai. Budapest, január 28. (Délmagyarország tudósítójától.) Az országos függetlenségi Ká­rolyi-párt direktórium ma este ülést tartott, a melyen a másik függetlenségi párttal való lik­vidálás kérdését tárgyalták. Ennek keresztül­vitelére bizottságot küldöttek ki. Foglalkozott a direktórium az Országos Károlyi-Pártprogram­jának megállapításával, amelyet nagyjában el is készítettek és amelyet rövid időn belfl! pub­likálni fognak. Ezután a párt klubhelyiségének megszervezésével foglalkoztak és arra való te­kintettel. hogy a tagoknak a pártba való fel­vételénél a párt érdekeinek megfelelően kíván­nak eljárni, nagyobb bizottságot küldtek ki, mely a tagfelvétel kérdésében végérvényesen dönt. A bizottság tagjai a következők: Kobek Kornél, Lachne Hugó, Tolnay Lajos, Dugonics Viktor, Koltay Sándor, Tatay György, Pete Márton, Sándor Fülöp, Székely Aladár és dr. Vadász Sándor. Budapest, január 28. (A Délmagyarország tudósítójától.) Mint megbizható helyről érte­sülünk, a Puzionális tárgyalásokban nem­csak az uj Károlyi-párt és a radikálisok vesz­nek részt, íhanem a Kisgazda párt is. Arrói van szó, hogy egységes programot állapítsa­nak meg és biztositsák a mai kormány stabilis voltát. Ezt a programot a Kisgazda Pártra való tekintettel ngy fogalmazzák meg, hogy a város és falu együttműködését biztositsák. A pártok egyesülésének eszméjét Hock Já­nos vetette feL Valószinü, liogy az együttmű­ködés később olyan iformában fog kifejezésre jutni, hogy miniden párt direktóriuma egyen­lő számú taggal egy közös bizottságban egye sül, amely a kormányzás irányelveit megál­lapítaná és esetről^esetre. a legköze'ebbi teen­dőkkel foglalkoznék. Néptőrvény a németek önrendelkezési jogáról. Budapest, január 28. (A Délmagyarország tudósítójától.) A Politikai Hiradó jelenti: A minisztertanács 1919. évi január ihó 17-én tar­tott ülésén a következő nép tör vényt fogadta el: 1919. évi VI. népt,örvény a magyarországi német nép önrendelkezési jogának gyakorlá­sáról. A törvény többek között ezeket mondja: A németi akta vidékek, amennyiben összefüg­gő területek, az ott lakó más ajkú népeikkel egyetértően autonomiát kapnák. Az autonom ügyeket saját, a magyar köztársasággal kö­zös ügyeiket közös szerv intézi. Ilyam közös ügy: külügy, hadügy, pénzügy, állampolgár­ság, magánjogi büntetőtörvény, gazdasági népjóléti ügyek, szociálpolitika és közlekedés. Német kormányzati szervek; német miniszté­rium ós kormányzóság. A német miniszté­rium székihelye Budapest. A kormányzóság székhelyét a német nép maga választja. A' kormányzóság járásokra oszlik. <Az első né­met nemzetgyűlés megalakulása előtt országos német kormányzó tanácsot alakítanak, amely, a magyarországi német nemzeti tanácsból és a hazai németek nép tanácsából, valamint a németlakta vidékek 2—2 kiküldöttjéből áll.

Next

/
Thumbnails
Contents