Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-26 / 21. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAm. A szerkesztőség telefonja: 305. Szeged, 1929. Magyar Weimár. Irta: Junósz Gyula. A Mgyözött iNémetorszógk ugy látszik, minden hitével és erejével győzedelmes kultúrájához fog menekülni, mint a tékozló fiu az apai házhoz. Erre vall az a szimbolikus jelentőségű óhaj és törekvés, hogv az alkotinányozó nemzetgyűlést, a német konstituantét Weimarba hívják össze. És éppen most olvasom, liogy a weimari nemzeti szinházat a legnagyobb élő német dramaturg, Ernst Hardt veszi át és azt a német nemzeti kultura legtisztább templomává akarja újra fölavatnli. Weimar, tudnivaíó, a germán géniusznak több, mint nekünk; magyaroknak Széphalom és Kiskőrös. Keszthely és Pest-Buda együttvéve. Mert Weimar a német Walhalía és Pantheon, a nemzeti nagyság) és dicsőség világgá tündöklő fókusza. Itt prédikált Luther, itt orgonált Bach, itt dalolt Goethe és.Schiller, itt muzsikált Liszt és Wagner, itt borongott Nietzsche, emlék és remény minden müveit németnek ez a szentelt hely, egy nagyszerű múlt kuiturtényeinek emléke és egv szebb, jobb jövő reményeinek záloga. Amely nemzet ilyen neveket és értékekét nyújtott egy világnak, az, ha egy világ támadt is eiene és ha egv világ elíen is támadt, nem bukhatik olyan mélybe, liogy onnan a legnagyobb magaslatok felé. a kultura ormára ne lehetne visszatérése. Lehet és lesz is. Amit Széchenyi Magyarországra mondott, a németségre is| áillj, hiszen valló jgaz, hogy iNémetország még nem is volt igazán, a maga politikai valóságában, amikor már Lcssingje, Herderje, Wielandja, sőt Goetheje volt. De, a példa nem táj, hanem vonz, hogy ismét magunkra térjünk. A kultura. a nemzeti kultura, amelyhez ma Németország menekül, vigasztalásért, erőforrásért, nekünk is leg főbb menedékünk. Mert Udvarhelyünket ideig, óráig megszállhatták a román Hohenzollern hadai, de székely népballadáinkat nem foglalhatták le a maguk számára. Alvincen fölverheti az éjszaka és nyugalom csöndjét az oláh szoldateszka, de Martinuzzi és Kemény Zsigmond szellemét és emlékét nem pusztíthatja el. Szenicén és Szakolcán katonáKat fogdoshat a cseh impérium komiszáriusa, de Kom játihv Jenő és Gvadányi magyarságának maradandóságát nem semmisítheti meg. A kassai ccm francia gótikája a)a*i fönséges álmaié tovább álmodja Vezériő Fejedelmünk és vele minden magyar, aki kurucnak született. Szabadkán, a palicsi tó partján a legfinomabb magyar szimbolista költő márványba vésett arany sorai őrzik a magyar állmokat, amelyek a mi végtelenül termékeny és bánatos földünkből fakadtak, mint az árvalányhaj és a nefelejcs. És ha egyelőre végvára lett a tragikus magyarságnak Szeged, melynek szőke folyója ágyában ama régi király hármas koporsóban alszik, kell, hogy, mint a süritett leydeni palackba, minél több és intenzivebb és erősebb és diadalmasabb nemzeti kultura szoruljon és férjen és kerüljön e város falai közé. Kell, hogy valodi magyar Weimár iegyen Szeged Dugonics városa. Mikszáth és Gárdonyi fészke, iTt m'.rkény tanyája", a legnemzetibb, ? legmaELÖFIZETÉ8I ARA: egész évre 72 — K. negyedévre 18.— K. félévre . . 36 — K. egy hónapra 6.— K. Egyes szám &ra 24 fillér. VjlL évfolyam 21 szám. gyarabb. Ha eddig kértünk, kunyoráltunk, házaltunk és előszobáztunk, most követelhetünk és követeljünk! Nem csak magunknak, de az egész magyarságnak, édes mindnyájunknak, akik, bizonyára egyelőre, ellenséges erők és erőszak súlyos pántjai közé szorultunk. Es aki eddig tévelygett és tétovázott, az térjen vissza és találjon magára! Magyarok Páris, január 25. A Havas-ügynökség a következő hivatalik közleményt teszi közzé; A legfőbb haditanács ülése után Wilson elnök, Anglia, Pnniciaország, Olaszország miniszter elnökei, külügyminiszterei, valamint a japán kormány képviselői rövid ülést tartottak és a következő nyilatkozat nyilvánosságra hozatalát szikratávíró utján leendő továbbítását határozták el: Azokat a kormányokat, amelyek most értekezletre gyűltek össze, hogy a nemzetek közt tartós békét teremtsenek, mélyen: megindítják az európai és kelet különféle államaiból 'hozzájuk ismételten érkezett lárek. a melyek szerint erőszakot alkalmaz tak olyan területek birtokbavételére, amelyek jogos visszaköveteléséről a békekonferencia hivatott határozni. A kormányok kötelességüknek tartják, hogy újra óvást tefgyenek közzé és kijelentsék, hogy minden olyan bir tok, amelyét erőszak segítségévet szereztek meg, a legnagyobb kúri azok ügyének okozza, akik ilye.i eszközökhöz nyúlnak. Azok, akik erőszakot alkalmaznak, arra a feltevésre adnak okot, hogv követeléseik igazságosságában, jögosságábain kételkednek, hogy a birtoklást akarják a maguk jogának bizonyítása helyébe temá, szuverén;tásukat sn kább az erőszakra, mint a nemzeti vagv fajbeli összetartozásra, valamint a történelem által alkotott természetes kötelességekre akar iák építeni. Ezzel árnyékot vetnek mindazokra a jogcímekre, amelyeket később érvényesíthetnének, bizalmatlanságukat fejezik ki magával a békekonferenciával szemben. Ebből csak a legáldatlanabb eredmények származhatnak. Ha az igazságra törekednek, akkor le kell mondaniok az erőszak atkalmazásáiól, követeléseiket oly módon kell a békesoníeren cia gondjaira bizniok, ami a jóhiszeműséget semmiképen sem teszi kétségessé. Pénteken délután 3 órakor ismét ülés volt. • Páris, január 25. (Hivatalos.) A legfőbb haditanács ülése után a miniszterelnökök és külügyminiszterek elfogadták azt az ünnepéKladóhlvatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAm. A kiadóhivatal telefonja; 305. Vasárnap, január 26. vagyunk és magyarok maradunk: ime az egyetlen program, amelyben egyeknek kell lennünk mindnyájunknak és ez a program mégis olyan gazdag, oly színes, olv meleg és olyan élő, kenyeret jelent és ku'turát, jogot és szépséget, legyőzetésben és lealázás' ban is, a poklok kapuinál és a halál küszöbénél is diadalmas örök életet! lyes tiltakozást, amelyet Wilson emelt oly népek üzelmei ellen, amelyek erőszakot alkalmaznak, hogy oly területeket kerítsenek birtokukba, amelyek visszakövetelésének jogosságát a békekonferencia van hivatva megállapítani. Ez a kijelentés főleg Lengyelország ra vonatkozik, amely nemcsak a bolsevikiek ellen, hanem a németek és csehek ellen is: küzd. Vonatkozik ez azonban a jugopzlávokra és csehszlovákokra is. Remélik, hogy a békekongresszus felfutása az érdékelteknél meghallgatásra tahit és belátják, hdgy ha erő szakot alkalmaznak, azZal kérdésessé .j teszik ügyük sikerét. A gyűlés ezután megkezdte a területi kérdések vizsgálatát. (Budapest, január 25. (A Délmagyarőrszág tudósítójától.) A *Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar népköztársaság külügyminisztere az Egyesült-Államok, Anglia, Francia ország, Olaszország és Japán kormányai képviselőinek nyilatkozatából, amely újra óvást emel olyan területek erőszakos megszerzése ellen, amelyek visszakövetelésének jogos voltáról a békekonferencia hivatott határozni, azoknak a cselekményeknek kárhoztatását tátja, amelyeknek Magydrwszág is áldozata. Magyarország bízik abban a. békekonferenciában, ámely legelső cselekedetében magerő siti hitükben mindazokat, akik nem az erőszakban, hdnem a jogban bizitak. Magyarország a mai szikratáviratban igazolását látja annak a magatartásának, hogv nem állit zembe erőszakot az erőszakkal, hanem rendithetetlenül bízva jogában, bizva a történelemalkőtta kötelékek döntő jelentőségében és bizva abban, hogv azok az eszmék, amelyeknek alapján szilárdan áll: a wilsőni eszmék csakhamar az emberiség egye temének vezéreszméi lesznek, az uj Magyarország türelemmel elviseli a rámért csapásokat. Bécs, január 25. (A Délmagyarország tudósilójától.) Genfből táviratozzák a Frernáenblattnak: Pichon francia külügyminiszter á kamara külügyi bizottságában ugy nyi'atko* fi békekonferencia tiltakozása az erőszakos hóditások ellen. - A területek visszakövetelésének jogosságáról a békekonferencia dönt. - Az erőszakot elkövető népek nem bíznak ügyük igazságában. - A magyar külügyminiszter a békekonferencia határozatáról -