Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-14 / 301. szám

4 DÉLMAG YAROIiSZAG Szeged, 1918. december 14. ] A magyar iparos jövője. Irta: dr. Landesberg Jenő. A Délmagyarorsság-btax O. iM. jelzéssel A magyar iparos cini alatt értekezés jelent meg. Az értekezés sokkal mélyebben szánt, semhogy afelett (napirendre lehetne térni. (Olyannyira felzokog benne a magyar iparos minden, fájdalma, minden bánata, hogy lehetetelen válasz nélkül (hagyni azt az értekeKeid. annak, aki az iparos jövőjét szivén hordozza és aki becsületes készséggel munkálkodik azon, hogy as iparos ós főleg a kisiparos előtt is megnyittassanak azok az ajtók, a melyek eddig előttük zárva cs csak a nagyipar előtt voltak nyitva. •Tartok tőle, hogy az egy-másra toluló események forgatagában Cs. M. polgártársamnak adott válaszom kiáltó szó lészen a pusztában. De ez mégsem tart vissza attól, ihogy » magam szerény téglájával én is hozzá ne járuljak ahhoz az épületnek építéséhez, amelynek homlokzatára büszkén ragyog l-e a felírás: Az Iparosért. Sietek kijelenteni, hogy én nem látom oly sötétnek az iparos helyzetét. Különösen nem akkor, ha az iparosság felismerve a kor hivó szavát: szövetkezetekbe tömörül. Ezek alatt a szövetkezetek alatt, azonban nem értek én olyan szövetkezeteket, amelyek, hogy ugy mondjam', a „hajuknál fogva* rángattatnak elő ós amelyek létesítését 'semmiféle /belső szükség nem involválja. Most az idő megváltozott. Bárhova is néz « kisiparos, a szövetkezés lázas sietségét észlelheti. Szövetkezni kell tehát, neki is, ha esak ki nem akar maradni az osztozkodásból. Az ellentétes áramlatok összecsapásának mai harcában az egyedülálló egyén, össze fog morzsolódni ós a harcot csak azok vehetik majd fel, akik szervezkedtek. Ezt jól jegyezzék meg kisiparosaink. Normális anyagi leszerelésre számítottunk. /Meg volt már szervezetünk is, mely az anyagi leszerelés folytán felszabaduló hadianyagot az érdekeltekhez juttatta volna. Frontunk szerencsétlen összeroppanása keiresztülíkuzta összes számításainkat. (Milliókra és milliókra megy az a kár, amely ez által az államot érte. Sok nyersanyagot szolgáltató vidékünk ellenséges megszállás alatt áll. Ami nyersanyagunk megmaradt, azt a főváros éhes mohósággal vizsgálgatja és mustrálja. Mi marad abból a vidéknek? És mi a szervezetlenül és elszigetelten álló kisiparosnak? A háború ekjén, nemhogy kisiparunk, de közép- t's nagyiparunk is szerv-eztelenüJ állott. (Legalább két milliárd koronára rug az a károsodás, ami a hadseregszállijtásoknál a magyar köztársaságot érte. És ebben nem csekély része volt ipari organizációnk hiányának sem. Iparunk szervezetlenségének hátrányai súlyosan mutatkoztak a annnkás,viszonyok terén is. A szervezetlenség hiánya miatt elmaradt rendelések folytán kellett sok kiváló szakmunkásunknak bevonulnia. Ugyancsak a szervezetlenségnek tudható be, (hogy némely vállalat kegyetlen módon élt vissza a munkásnak a hadiszolgáltatási törvény alapján való kötöttségével. Ha kár érte iparunkat a háború alatt szervezetlensége miatt, akkor ez a keserű tapasz'•alat kétszeresen kell, hogy figyelmeztesse az ipar különböző ágait a gyors és halasztást nem tűrő szervezkedésre. Elsőrendű .szükségrét lesz a nyersanyagbeszerzés. Ez a helyzettel való megbirkózásnak legsúlyosabb nehézsége, ez az, mi gazdasági életünket állandóan megbénította, és a mii ellenségeink munkájának legnagyobb eredménye volt. Hogyan akar e nehézséggel megbirkózni a kisipáros, ha szervezetbe nem tömörül? A kisipar megszervezése imulh a tatlann Szükséges, hogy ugy a nyersanyag beszerzése, mint a közszáilitusokban való részvétele megkönnyittessék » ott, ahol annak a természetes elégtételei meg vannak, a nagyiparral való versenyképessége lehetővé tétessék. Igen természetes, Ihogy a kisipar egyes ágazatait külön-külön kell szervezni. Minden iparágnak mások az igényei, létföltételei. Mások pl. a faipar, a bútorkészítő ipar. mások az épitő ipar, mások a bőr és bőrfeldolgozó ipar és más ismét a textil ós ruházati iparnak stb. a körülményei. Csak ezekkel a belső követelményekkel való számolás létesíthet egészséges szövetkezeteket és olyanokat, amelyek létesítésekor nem azonnal szükséges a felszámolók megválasztása is. A szövetkezetek alakításának, illetve jobbam mondva alakithatásának leglényegesebb előfeltétele a kellő hitelnek előteremtése. De szokjunk le már arról a régen elavult közmondástól, hogy minden áldás felülről jön. Tanuljunk meg a saját lábunkon is járni, mi ha néha botlásokra vezet is, de a jól végzettmunka eredménye azt a megnyugtató érzést is nyújtja, hogy az eredményt magunknak köszönhetjük. És különben is kevés forgótőke is bámulatos eredményeket produkálhat. Példa van rá, hogy a mai nehéz viszonyok között is 50.000 korona alaptőkével egy év alatt egy (millió korona értékű árut lehet bevásárolni és a tagok között felosztani. -Mindehhez azonban szükséges az. hogy a vezetőség a közt önzetlenül szolgála® nemes eszméjétől legyen áthatott. (Kétségtelen, -hogy a szövetkezésnek bármilyen formája az önállóság és az egyéni kezdeményezés bizonyos mérvű feladására vezet. Ennek az önállóságnak feladása azonban korántsom lehet az, amelyről Cs. M. értekezésében megemlékezik és amelyről azt állit ja. hogy „sok kisiparos van Szegeden ós az országban mindenfelé, aki négy-öt lépcső lejáratú pincében, inkább odúban nyomorog ós szűkölködik, csakhogy az önállóságát megtarthassa." A kisiparos létérdekeit védő szövetkezet "nem az iparos önállóságának feladására, hanem az összességnek és igy az abban helyet foglaló egyénnek tekintélyére kell, hogy vezessen. A szövetkezetbe tömörült iparosságot ne féltsük, hogy a tömörülés az egyéni kezdeményezés rovására és az egyéni szabadság feladásával fog járni. E mellett a szövetkezetbe tömörült iparosság létérdekének biztosítása után fejlesztheti is iparát ós gondoskodhat ik olyan szociális intézmények létesítéséről, a melyeket egyedül állva meg nem valósithatna. •E kérdésnek a fejtegetése azonban már nem tartózhat ez értekezés keretébe, aminthogy nem tartozhat ide a szövetkezetek gyakorlati Keresztülvitelét elősegítő módozatok megoldása sem. Én csak meg akartam mutatni azt az ntat, melyre kisiparosainknak lépnie kell. ha azt akarják, hogy a jelenlegi gazdasági harcban össze no morzsolódjanak. .Hálás köszönetem ezért Cs. M.-nek, hogy az iparos vigasztalan sorsát feltáró értekezésével ezek elmondására nekem alkalmat adott, A kisiparos sorsa nem vigasztalan. Találja meg egymást a kisiparos. És létérdekei biztosításáért vívott harcában, jelszava legyen, hogy egy mindnyájáért és mindnyájan egyért! Elérkezett a becsületes munka meg bc cs ütésén ek ideje. Becsületes embereket a köz szolgálatába. Teljesítse mindenki kötelességét. Az uj belügyminiszter munkaprogramja Budapest, december 13. Nagy Vince az. uj belügyminiszter egy atjságiró előtt ima a következő kijelentéseket tette: —- Mint a Károlyi-párt régi tagja, a radikális irányhoz tartozom. A kabinet többi polgári és szocialista tagjával együtt olyan munkaprogram alapján dolgozom, amelynek sürgős törvényre emelése egyedül biztosíthatja Magyarország jö-vőjét. A polgári társadaí rém részéről ez a maximum, ameddig a szoeiálisták követelésével szemben elmehet, hogv az osztályharcot elkerülhessük. Ez a maximum természetesen a szoeiálisták részéről a minimum, saját elvi álláspontjuk terén. A mai kormány bármikori krízise egyúttal az ország válságát is jelentené. — A po'gári pártoknak és a szociáldemokratáknak józanul kell a helyzetet megítélni. A polgári társadalom minden egyes tagiának meg k-eK gondolnia, hogv fizetni kell a háborúért. Ne panaszkodjanak ne engedetlenkedjenek azok. akik a háború okozói mellett és az idején való különbéke ellen oly lelkeset. állást log'altal; Nyilta.; ái' előttünk a kérdés, hajlandó-e a magyar polgárság a közvetlenül fenyegető bölsevizmassal szemben a helyzet minden konzekvenciáiát levonni. Ha :gen, álljon a kormány háta mégé és végezze el a vagyontalanok óriást tömegével szemben önmagán azt az operációt, amelyet a helyzet parancsol. A szoeiálisták oedig -lássák be, hr.g< most többet nem érhetnek el és bírják rá ] ártjuk szélső elemeit, hogy ennyivel eléged tenek meg. A Spartacus-csoport terrorja. Berlin, december 13. A kormány tekintélye az egész birodalomban egyre csökken és a Spartac-us-csoport egyre több hatalomhoz jut. Neu-Kölnben, Berlin egyik külvárosában a Spartacus-csopert megszánta a város- , házát és onnan intézkedik. Tegnapi tanácsülésükön megbélyegezték a kormány el-járását és azt követeltek, hogv a nagyobb bankokat és vállalatokat szocializálják és helyezzék azokat a munkás- és katonatanácsok vezetése alá. Berlin, december 13. Az a várakozás, hogy a birodalmi gyűlés egybehivása által előidézett komfl-iktns -békésen • elintéződik, ugv látszik, valóra vált. A félhivatalos lapok jelentik. hogy a december^ 13-án összehívott munkás- és katonatanács követelte a nemzetgyűlés korábbi összehívását. Jellemző tünet, hogy ez a megoldás a Spartacus-ceoportot nagyon elkeserítette. A berlini községtanács épületébe a Spartacus-csoport tagjai benyomultak, szétkergették a tisztviselőket, akik a választási listát állították össze. Az egri fehérgárda. Egerből jelentik: Néhány nap óta feltűnést kelt a városban, hogy az utcákon vörösszalagos katonák jelentek meg. Ugyanekkor liir-e terjedt, hogv az £gri papság és az itt tartózkodó katonák ellenforradalmi puccsra készülnek és úgynevezett fehér gárdát alakítottak. Az egri nemzeti tanács mai rendkívüli ülésében foglalkozott a fehér gárda- ügyével, amelyei szemben vörös gárda akar megalakulni. A nemzeti tanács dr. Módlv László főispán-kormánybiztossal szigorú vizsgálatot indított és azt a határozatot hozta, hogv meg fogják büntetni azokat, akik akár fehér gárda, akár vörös gárda alakításával foglalkoznak. Karácsonyi és újévi képeslap-különlegességek nem különben egyszerű és diszlevélpapirok legolcsóbb árak mellett kaphatók a„Médi Specialité" higiénikusszivarkahüveiy főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. Teleion 15 -20. Eladás ugg nagyban, valamint kicsinyben.