Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-13 / 300. szám

.Szeged, 191*8. december 13. DALM AB Y A&OX5&ÁB SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo MÜSOBi Pénteken: „A vadkacsa" szinmü. Premierbérlet B. 13. Szombat d. u.: Ifjúsági és gyermekelöadás. „A kis lord" életkép. Szombat este: „Mignon" opera. Idénybérlet páros 24. Vasárnap d. u.: „Heidelbergi diákélet" szinmü. Vasárnap este: „Tul a nagy Krivánon" dalosjáték, bérletszünet. Hétfő: „Nebántsvirág" énekes szinmü. Idénybérlet, páratlan 25. Szinházpolitika. Juhász (Gyulának, a Délmagyarország munkatársának lapunk szombati számában megjelent cikkére a színigazgató feleletül a következő levelet küldte hozzánk: Válasz Juhász Gyula urnák. „Nekem barátom Plató, barátom Aristoteles, barátom Almássy Endre, sed magis amiea yeritás". Igy végzi Juhász Gyula ur szinházpolitika cimii mai cikkét és én ezen közös barátunk, a szent és örök Igazság nevében kérdem Juhász Gyulát, hogy igazság-e az, hogy ő engem s a szegedi színházat nyilvánosai] eldorongol, de a védekezésemet nem hozza nyilvánosságra, hanem vitatkozik annak kihagyott és célzatosan ferdén beállított egyes .részeivel? Az lehet, hogy a védekezésemben elírások is voltak, hiszen próba közben, ezer gond közt sietve irtain, —* lévén nekem egyéb foglalkozásom is — és aztán, sajnos, én nem vagyok az írásnak olyan mestere, mint Juhász Gyula ur! De az Igazság névében, helyre kell igazitanom, sót visszautasítanom egy pár ténybeli állítását is. Sh'akespearet nem Dózsa presszjójára adtam elő, ellenkezőleg, (Dózsát azért .szerződtettem, mert akartam iShakespearet adni. Dózsát nem üldöztem el .sem én, sem a vezetőség, elüldözte Önmagát .lehetetlen természetével. Elősxör esik meg, hogy szineszemről így nyilatkozom, de kénytelen vagyok vele. Dózsa ínég te—Önmagát lehetetlen természetével. Először Szegeden töltött ki egy egész évet. Mióta innen elment 3 hónap alatt a második társulatnál van, ha még ott van. Kertész Endrét is főleg a Molierekért szerződtettem — tudatosan — ez csak nem baj? IS hogy Moliert operetteszinészekkel játszanám, ez nem igaz. Játszanak Molier darabokban olyan színészek is, akik operettben is játszanak — mint a hogy valamikor iMakó Lajos, iMézey Péter, -Cndorffy, Boliodi —• a legjobb Moheré színészek a vidéken — operettben is játszottak. Sajnos, külön Mohere-társulatot nem hir eltartani a szegedi "színház. Henri Bernstemt én nem akarom/ védeni, de vele Párisban a komoly .színházi rovatban foglalkoznak, nem egyezer láttam. Brierex, Bataille, Bernstein — a párisi Bródy, Molnár, Lengyel hármas. •És most rátérek a szegedi színház programjára. iA háború rettenetes viszonyai a felmentések és bdhivások seylla és charibdisei közti folytonos bukdácsolásra kényszeritettek. Olyan erők, mint Étsy, Zöldi, Baráthy, Halmos, Reinfer «tb„ a legutolsó pillanatig, •őt még azon |tul is bizonytalanok voltak. A társulat most kezd kiegészülni — a tagokban folytonos a változás — hát lehet itt, mikor az ember az Esetlegességnek állandóan ki ran téve, fix programról beszélni? Most már meg lesz a lehetőség, azt hiszem. De lehet egy szinházi programot máról-holnapra megvalósítani s egy forradalmi szinházpolitikát azonnal, teljes érvénnyel életbe léptetni? HSgyje el nekem Juhász Gyula ur. hogy nem 'ehet. Arra társulatot kell szervezni, azt tanítani kell :S jó hosszú időn át arra készülni kell. Ibsen, Gorkij, Hanptmann, iSdhaw, HeVersmians stb. müveit nem lehet csak ugy elővenni máról-holnapra és fújni a színpadtál Arra színészt és közönséget egyaránt neelni kell. „Lélekkel, szeretettel, megértéssel kell áldozni az Isteneknek" ezt mondom én is. De az áldozat csak ugy történhetik fenti módon, ha színpad és nézőtér egy érzésben, hitben és áhítatban fon- össze. Szegeden van százezernyi ember, van szép nagy színház közönség, de nincs százezer Juhász Gyula. A 4. pontban felsorolt követelésre sokat lehetne felelni, de most csak ennyit: Van benne sok figyelemreméltó, de egészében teljesíthetetlen. Nekem, aki a való élettel állandóan kontaktusban vagyok, keh bátorságomnak lenni az igazság kimondására, hogy Juhász Gyula ur nem számolt a lehetőségekkel. Az általa adott programot vállalhatja a Budapesti Nemzeti .Színház — kellene is hogy vállalja és kérésziül vigye. — de a szegedi színház ezt igy nem vállalhatja, mert nem bírja, sem művészileg, sem erkölcsileg, sem anyagilag teváltati. Amit Juhász Gyula ur követel, azt a kizárólagosan drámai Nemzeti színház, ha ma hozzá fog, a legnagyobb lelkesedéssel és vasszorgalommal s ha egyebet nem csinál, hanem .minden energiáját ennek szenteli, ugy 3—4 év múlva talán előállhat vele, hogy ime beváltottam. A szegedi színház, amelynek minden műfajt kell kultiválni a bohózattól az operáig s aniéh korlátolt anyagi eszközökkel rendelkezik s amely — csak a bevételeiből tartja fenn magát — ilyen fényűzésre képtelen. Juhász Gyula ur tőlem Szegeden követel egy olyan mintaszinházat, amilyen ina Magyarországon nincs, s amilyennek létesítése és fentartásához milliók kellenének. Tudja-e Juhász Gyula ur, hogy Rcinliardtnak berlini milliomos, sőt milliárdos barátai számláiba tlaii milliókat bocsájtottak rendelkezésére, hogy egy olyanforma színházat, mint amilyet (') követel, csináljon és a milliók fogytak & Reinhard produkált is az évek folyamán se.k szép dolgot — a színpad forradalmi vezére lett — de a program még ma sincs félig sem keresztül viv-e? Tudja-e Juhász Gyula ur, hogy a szegedi színháznak sem színpadja, sem nézőtere nem alkalmas arra. hogy abból egy kizárólagosan irodalmi, intim-hatású, mintasziliház lehessen? Tudja-e Juhász Gyula ur, hogy Teleki László Kegyencét, Gárdonyi Zótáját, Rákosi Aeropusát ós több ilyet a Nemzeti színház sem bírta és bírja sikerrel és tisztességgel műsoron tartani? Tudja-e, hogy Árva László és II. József és több más .darabbal azért vártam ennyi ideig, mert nem volt rá, nem csak megfelelő, de elegendő férfiszemélyzet -em. Vagy ripacs módra öltem volna meg egy pár szereplőt, vagy adtam volna be levélben? Most már van rá személyzet, tanuljuk is. adják is nemsokára. De tudja-e Juhász Gyula ur, hogy a forradalom szele becsapott, egész, természetesen a színpadra is és a színészek forradalmi szervezkedése uralja ott is a lelkeket s igy egy kis idő kell még hozzá, amíg a lelkek megnyugvása után céltudatos, komoly munkára foghatók a művészek is. Tudja-e, hogy pedagógiai elvek szerint rendezett ifjúsági előadások tartása, csak a tiwiári kar közreműködése és segítsége mellett lehetséges és hogy ezt az általam megindított s szélien fejlődő akciót a háború vihara söpört el? Most majd újra megkezdjük, meg kel! kezdenünk, de ebez is idő kell. nyugalom kell, konszolidált állapotok kellenek s kell főként, hogy az uj forradalmi magyar pedagógiai elvek felállíttassanak. . . Tudja-e Juhász Gyula ur - ezt követelése IV. pontjára felelem — hogy sem Vengerkákat, sem Féltékenységet nem akartam adni és mikor a közönség valósággal követelte a társulat ellenzése dacára — fenti darabokat. csak azok fővárosi főszereplőivel adattam elő azért, hogy a miivészi felelősséget ők viseljék, hisz pl. a Vengerkáknak Góth Sándor nemcsak rendezője és főszereplője, de egyúttal társszerzője is volt. Üzleti érdekeim ellenére, művészi szempontokból cselekedtem igy. Tudja e, hogy Odry Árpád és Márkus Emília Rosmersholmban az én nagy rábeszélésemre jöttek csak le játszani, unvi a Nemzeti .színházi előadás ugy elragadó!'. hogy ezt itt és igy akartam bemutatni. V hogy nem én. hanem ök féltek, hogy nem lesz közönségük? S hogy ők más darabot, Nők karátját ajánlták, de én Rosmersbo'.mlioz ragaszkontam, bizonyára nem anyagi, de bizony Isten művészi okokból. És most egy ajánlattal végzem -óraimat. A szegedi színháznál sincs minden jól — ezt jól tudón , — de ugyan melyik színház az, a hol kifogásolni való né lén te és hogy az adott viszonyok közt lehelne bhan. ez erős hitem. Kormánybiztosunk uiegértő *;s lelkes barátja a színháznak és értője is a színházi dolgoknak. Hívjon ő össze egy (>- S ragu bizottságot, legyenek benne a zene'' dolgok,. a drámai művészet értői s legyen berni'olyan ember is, aki a művészetek istápolása mellett számolni képes a praktikus élettel is és főleg mind olyan ember legyen ott, akinek lelke teljesen át van itatva az nj idők szeli v métől. •Hányjuk-vessük meg a dolgokat, vau nekem is sok jó és keresztülvihető eszmém s jiittas-fik e bizottság munkája nyomán a szegedi színházat olyan helyzetbe, hogy ha nem is egészen Juhász Gyula ur szája ize szerinti de mindenesetre Szegedhez s az uj időkhöz méltó színháza legyen Szegednek. Ez szép munka, nagy munka lenne, de kivihető. Fogjunk hozzá! Tisztelettel: Almássy Endre. * Matiné a szociáldemokrata párt propaganda alapja javara. A vasárnap délelőtti matiné iránt, amelyet a színtársulat a szociáldemokrata párt propaganda alapja javára rendez, általános érdeklődés nyilvánul meg, a mely a legteljesebb -ikerrel kecsegtet. Kibővült az eddig közölt műsor is. mert föllép a Faragó Lajos és testvérei; sógorai és ezek gyermekei: Friedmann Jatika és férje Klein Manó, Friedmann Kata és férje Bauer Dezső, gyermekeik Piroska és Pistuka, Friedmann Hona és férje Fenyő Hugó. Friedmann Erzsi és kis fia Viliké fájdalmas gyászszal tudatják, hogy forrón szeretett édes anyjuk, anyósuk, nagyanyjuk életének 73-ik évében, hosszú betegség utlán csendesen elhunyt. Drága halottunkat f. hó 33-án d. u. 2 órakor fogjuk az izr. temető cinterméből boldogult édes apánk mellé örök nyugvó helyére kísérni.