Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-07 / 295. szám

4 DÉLMAG YAROIiSZAG Szeged, 1918. december 14. ] SZÍNHÁZ MŰVÉSZET óiíOj MÜSOJR: Szombat d. u, „jános vitéz" daljátéb. Este: „A vadkacsa". Szinmü. Premierbérlet A. 11. Vasárnap d, u.: „Hotel Imperiál" szinmü. — Ésie bérletszünetben „Tul a nagy Krivánon" dalnsjáték. Hétfőn : „A vadkacsa". Szinmü. Premierbérlet B. 11. Sziis házpolitika v\ .-ziniga.zgató hosszú levélben válaszol liliiíiiátirmomra. Mentegetni igyekeaik színháza iiáborus bűneit, melyek az árdrágítók (visszaéléseivel' rokonok és azt 'akarja elhitetni ívelem, hogy a színház egészen jó uton halad. Borra.'kell vén-nem .állításait, .mert ezekhői a Zavaros dolgokhói tiszta képet nyerhetünk a szegedi színház mórálja és kulturális mérle(géről. Ihu'! Fölsorolja, mennyi Shaksperet és egyéb klasszikust adott, két év alatt. Hát öt ShakKpere drámát adott. /Mindegyiket legföljebb 'háromszor ha adta. Ezek köziil is a Macbeth et, Lear királyt. Velencei kalmárt. III. Richárdot kizárólag Dózsa Jenő kezdeményezésére. szinte ,mondhatnám pressziójára játszották, egészen meghúzva, megnyúzva, kelletlenül, egyszer, kétszer. Dózsa Jenőt pedig •valósággal elüldözte a. vezetőség. Moliéret a Kertész Endre kedvéért adják, operettsziuébzekkel. A bárom Ibsen köziil kettő ugy került a. krédóba, hogy Márkus Emma és Odry (véndégszerepiil választották. A magyar khiszszikusok gyér számát a szegedi igazgató ugy gyarapítja, hogy Rákosi Viktort és Hevesi. Nándort is megteszi klasszikusoknak. LSze gény klasisziknsök! Az olyan népszínműveiket, mint, Tót leány. Árendás zsidó, Télen, Szívesen átengedjük a szlovákoknak és a.cionistáknak. Fölsorol egv tucat re-pertoárdaraifaot a színigazgató, azzal a spanyol büszkeBéggel, h ói;, j ezekről már csak nem lehet azt állitani, hogy féremuukák? És ezek között a. remekmüvek között emliti a Vasgyárost, a Névtelen asszonyt, a Szegény ifjút, ezeket a tipikusan silány fércmunkáit a szakácsné roimantikának. Ami pedig Bernstein rémdrámáit illeti, ez a francia csizmadia és kéjgáz Páriában nem az irodalom rovatában szerepel, hanem a külvárosok reklámkrónikájáiban. Csak a. budapesti Intim Pisták ós vidéki direktorok hiszik ma még, hogy a fenékig romlott hurzí-oázdánák ez a szellemi szemete írói értéket képvisel. És mi miatt nem kell imég pirulni egy színháznak, igazgató ur? Ön megsúgja nekem: a Mágnás Miska, az 'Ártatlan Zsuzsi, A princ, a Pacsirta ós A kis lord miatt nem. Hát lehet, hogy nem kell pirulnia — a sz in háznak, elég vastag tégla van a falán! De mit igér a szegedi színház progrumtalan programja a jövőre? Többek között külön kiemeli, mint slágert, a Hejehujja (sic) bárót, a Pillangó .főhadnagyot, a Majd a Vicát, de legyünk méltányosak, tervbe veszi szegény Árva László királyt, sőt II. József császárt is, Plautust, Tolsztojt, Rostandt ós Turgenyevet, Síbaksperet ós Bardont. Mii pedig erre az igért embarras de richessere a következő 4. pontban Válaszolunk: 1. A , demókrácia nevében követeljük, hogy a munkásság nevelése, szórakoztatása ós telkesítése érdekéhen a nagy szociális igazságok modern hirdetőit programszerűen adja elő a színház. Ibsen mellé Gorkij, Hauptmann, Heyermaus. Shaw és Brieux, Szigligeti, öslky, Brócly társadalmi drámáit ve-' gyék sorra! 2. A magyarság ma kultúrájával áll vagy bukik. Hol van a szegedi színház műsorán egy állandóan adott, lehetőleg tökéletes Bánk bán, Csongor és Tünde, Ember tragédiája, A bor előadás? Miiért késnek az olyan darabokkal egy évig, mint az Árva László vagy II.-József császár. Miért nem látjuk a szegedi szilien. Kisfaludy Károly, Vörösmarty, Teleki László, Rákosi Jenő, Dóczi Lajos, Gárdonyii !(Annuska, Zéta, Falusi verebek) főm öveit? 3. Követeljük az ifjúság nevelése érdekebén, amely mindem/'- fontosabb és sürgősebb, a rendes, komoly, a modern -pedagógiai elvek .szerint rendezett ifjúsági előadásokat. Ezeknek elsekélyesit' majd "elejtése a színház háborús bűnei között is a halálosak közül1 való. És, bogy ©1 ne feledjük, nem elég csak előadni valamit! Létekkel, szeretette], megértéssel kell áldozni az isteneknek. 4. Követőijük, hogy a. színház függetlenítse és szabadítsa föl magát a bécsi operettek egyeduralma alól és a lipótvárosi, valamint a, terézvárosi színházi álkultúra szolgai kopirozása alól. A szegedi városi színház nem külvárosi .mulatóhely, ahol sorozatosan disznólkodni tehet Arcibasev nevében, hahem a szegedi nép, tehát munkások, polgárok, katonák számára épült templiáua a magyar művészetnek. Ezeket válaszolom én, őszintén ós igazán a szegedi színigazgatónak. lAmi pedig azt illeti, hogy ne bántsuk egymást, ezt az üzletes mondhatja az üzletesnek és igen helyesen és joggal mondhatja, ide igazgató ur tudja meg, ha eddig talán még nem tudta, hogy nekem barátom Plató, barátom Arisíotetes, barátom Almássy Endre, sed mar/is amica veritas! j Juhász Gyula. * Konferansz a Vadkacsáról. A Vadkacsa szombati rcprize alkalmából Juhász Gyula rövid koii.ferauszot tart Ibsen drámájának fórra dalmi jelentőségéről. Angol megbízottak tanulmányozzák a magyarországi nemzetiségi kérdést — A francia sajté iyre;me?lí»r» hangja. — Genf, december 6. Különböző helyekről szerzett értesülésein'; azt mutatják, hogy Magyarország ügye az aulánt legtöbb tényezőjénél elveszettnek tekinthető, hacsak gyorsan, nem történik valami. Tökéletesen diszkreditált helyzetünk megmentésére. Franciaországban, sajnos, .egészen elvesztettük a játszmái A -párisi sajtó, elsősorban a TempS és a. külügyi félhivatalos: a Journal de Debats Magyarország ellen izgat. Hangoztatják, hogy Romániából, Délsz-lávországból és Csehországból hatalmas államokat kell 1 élesíteni, Magyarország ellenben oly kicsi lesz, amilyen csak lehet. Ernest D. a csehek ismert barátja, leplezetlenül követeli a magyar megyék anuexióját Csehországhoz ós Romániához, még pedig stratégiai okokból, hogy a magyarok többé képtelenek legyenek megmozdulni, [Követeli azokat a magyar vidékeket, amelyeknek annexiójn az uj államok ! határainak biztosítására szükséges. A Temps és az Echó dc Páris gúnyosan ir a -magyarok propagandamunkájáról,, igy például kigúnyolja a vele Budapesten tervezett francia gimnáziumot. Ezzel szembet-n -viszont az angol, hivatalos körök nagyobb előzékenységet és békül ék enységet tanúsítják igaz ügyeink iráni. Svájcba már angol megbízottak érkeztek, akik megvizsgálják a nemzetiségi kérdést és az egész Jielyzetünkct a legnagyobb tárgyilagossá agái tanulmányozzák. Svájc nem akarja elismerni'Bédg-Séhwlmmer Rózát. Genf, december 6. A berni külügyi- híva- j tá'k. hogy Svájc nehézségeket fog támasztani falnak már kezdettől fogva némi aggodalma j Bédy.-Schwimmer asszony elismerésénél, volt amiatt, hogv a magyar kormány egy > mert nem tartja kívánatosnak, liogy nőt nenőt: Bédy-Shexvimmer Rózái küldte követnek Svájcba. Néhány nappal ezelőtt udvarias értesítés jött követségünkre, amellyel tudatA megszálló román hadsereg proklamáciéja. Budapest, december 6. Az Erdély megszállására Nosoiu tábornok vezetése alatt bevonult román sereg proklamáeiót adott ki, amely a következőképen kezdődik: Románok! Amióta a Kapós partján Gelu vajda hősi halált halt, a betóduló barbár hóditókkal vivott harcban a szentséges Erdélyre idegen uralom nehezedett. Azóta ezer év telt el és ez egész idő alatt csupán egyszer tépte szét -a rabság láncait Mihály vitéz vajda, aki azonban álnokul megöletve elesett. A keserű rabságnak ujabb századai teltek el azóta, amelyek titeket legyőztek, de lelketeket megacélozták. A mindnyájunk által álmodott pillanat, amelyet fajunk prófétái hirI vezzenek ki - követté,' Bernben most várják határozását. ennek következtében a mi kormányunk eiöettek és az ideálokért harcoló vértanuk vére szentelt meg, abbét azonban, elérkezett. A láncok örök időkre lehullanak. Majd igy folytatja a prok-lamáció: Románok! A szabadságot hozzuk magunkkal és az igazság van zászlónkra írva. Őfelsége I. Ferdinánd király, a királyok legvitézebbje és legbölcsebbje parancsára lépjük át azokat az igaztalan határokat, amelyek minket, tiz évszázadon át elválasztottak. vMegjegyzés: A hódító hadsereg szokásos kiáltványának ez a paródiája, ugy látszik, a hivatalos Romániában még mindig divatos stilns. Gelu vajda hősi halála és létezése különben ép oly történelmi tény, mint Ferdinánd király őfelségének vitézsége 'és bölcsessége. Szivarkahuvelyek, képeslevelezőlapok, levélpapírok a legjobb minőségben, a legnagyobb választékban és a legolcsóbb leszállított árak mellett kaphatók a „Médi Specialitá" higiénikus szivarkahiively főraktárában Viszontelárusitók részére a Szeged, Jókai-utca II. szám. Telefon 15—20. sz. legolcsóbb bevásárlás, forrás.