Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-06 / 294. szám

Szeged, 1918. december 6. i üfíliMAGYAtROBSKLÁG 3 JT béke őrültje. Az- időben a háború őrültjei között élde­géltem. 'Nemi azok között a dühöngök között, akik nyilt utca során, kávéházban és parla­mentben orditoztak ránk, hanem azok társa­ságában, akik- néhanapján vizes pokrócot kap­tak, esténkint pedig hipnobromidot, amit édes pálinkának néztek és legalább néhány óráig aludni engedtek engem is. Ezek a szegény bolondok csupa királyok voltak, római pápák, atyauristenek, ők te­remtették a világot, ők győzték le a félvilá­got és ők voltak azok, akik Vilmos császárral telefonon per tu beszélgettek. Az egyik csak a lengyel királyságot vindokálta magának (el­vűben ügyvéd volt Felsömagyarországon), a másik csupán a goríicei győző szerepében tet­szelgett és várta a fekete autót, amely egy napon meg is érkezett, el is vitte a boldog hadi­vezért a mezőre, mely Leopold császár nevét viseli. Volt ott egy zajosan szimuláns tiszt, aki utánozhatatlan természetességgel adta az őrültet és volt ott egy paralitikus kapitány, aki elragadó kedvességgel szimulálta az egészséget. És ott volt, mint 'hü és jó szom­szédom a dunántuli közvitéz a hidegcsókjá­val, ezer pokolt megjárt okos, józan fajta, a jég hátán is megélő és a béna lábán is meg­álló magyar paraszt, aki bölcsebb és igazabb volt előttem az egész osztrák had vezetőség­nél. De fáradt, beteg lelkemhez mégis legkö­zelebb állott a nagy sötét ház Krisztusa, az embernek fia, aki a béke őrültje volt. mert nem akart fegyvert fogni az istennek se és akit egyszerűen és katonásan a falhoz akar­tak éllitani, de ő mégis megmenekült egv em­berséges katonaorvos jóvoltából, aki elmebe­tegnek nyilvánította ezt a hata'mas szőke­baju és szőkeszakállas, tengerszemű és asz­szonyos puhaságu délszláv óriást. Mikor elő­ször találkoztam vele" zöld katonaköpenye alatt a gyógyintézet szürke-kék csikós nad­rágjával, odalépett az ágyamhoz és szelíden igv szólt: — Testvéremi sokat gondolkozott és so­kat kutatott. Az Isten o-szágába pedig egy­szerű ut és egyszerű lélek yezet. — Nem is olyan bolondság — véltem magamban és eszembe jutott hirtelen, hogy messze, messze innen, egy másik szláv, aki gróf volt és paraszt lett, ugyanazt tanitotta, mint ez az úgynevezett beteg. Az a másik világhírt szerzett magának és egv elhagyott falusi állomáson halt meg, népek mi Hóiról ál­modozva, ez pedig, katonaköpenyben és fe­születtel a nyakában, a kenyeret osztja ki a többi betegeknek, megértő mosollyal hallgat­ja a lengyel király tótnyelvü trónbeszédét és a világ teremtőjének panaszait az emberek hálátlansága miatt. — Azok lesznek betegek — mondogatta, akik megszegik a törvényt, amely mindenki­ben él és uralkodik. Lám, én nem voltam és nem leszek beteg soha. Én csak meghalok majd, ha eljön az órám. De azután tovább élek. mert az igazak élete örök. Lassankint bizalmasabb lett hozzám a furcsa, rejtelmes mosolygásu Krisztus, szé­pen rendre elmondotta, hányszor szenvedett üldözést és börtönt az igazságért, amelyet falvakban és pusztákon hirdetett, elmondotta, hogy Amerikában, ahová dolgozni ment, egy napon égi jelenést látott, majd megtudta, hogy a világ vége immár elközelgetett, hogy a világ fejede'mei megítéltettek és könnyűnek találtattak, hogy trónok fognak leomlani és uj birodalmak támadni, hogy mindez meg vagyon irva Dánielben és János jelenései­ben. Csodálatos primitív képeket is rajzolt ez az üli, szőke próféta, az utolsó ítélet grandió­zus látványát a trecento áhítatos és naiv mű­vészeinek modorában ábrázolta és esténkint, ha egy kissé elült a lárma, ugy énekelt a ki­halt, fekete Udvar mélyén, mint a három if­jak egyike a tüzes kemence alján. Csak egy fájt neki, a rengeteg szlavóniai erdők és amerikai prairik, a dunántuli és bácskai dombok szabad fiának, aki a határ­talan pensylvániai ég alatt megnyílni látta a mennyek csillagos kárpitját, a rabság fájt neki és a többi beteggel együtt ő is gyakran szökni, menekülni próbált a világhírű pro­fesszor magas falakkal elhatárolt sziik biro­dalmából. Egyszer ugy fogták el a (Népliget­ben, a föltámadás estéjén, amint szabadságos és lógós katonáknak, tölténygyári munkások­nak és szökevényeknek hirdette az Isten igé­jét. az evangélium tanítását, amelyet a názá­reti az olajfák hegyén, az utolsó éjszakán a fegyverét használó Péternek mondott. Egy kerti séta alkalmával a szegény pa­ralitikus kapitány szimulánsnak nevezte az uj Krisztust, aki nem akarta testvérének vé­rét ontani. A gyönyörű termetű óriás egy sző­ke isten szelídségével nézett végig a szeren­csétlen emberen, aki már nem tudta kimon-, dani a dátte reitende Artilterie Brigádét és amikor azt kérdezte tőle, hogy talán az Is­tennel van rokonságban, a szőke apostó' az írás szavaival válaszolt neki: Te mondád! A háború őrültjeivel nem tudom, m, van azóta, de azt tudom, hogv a szláv Krisztus, a békesség és igazság e szelíd és csöndes őrültje a háború vége felé abba a nagv, sötét kastélyba került, amely Leopold mezején emelkedik. Talán még megérjük azt az időt, amikor mindenki szabadon járhat, aki nemcsak hir­deti, de akár a boldogsága és élete árán is kész megvalósítani a parancsot, amelyet a katekizmusok igv formuláznak, ilyen végtele­nül egyszerűen és röviden: Ne ölj! Juhász Gyula: Beszélgetés Jászi Oszkárral. Hága, december 5. A hollandi Neuwe Bureau Budapesten időző levelezője meglá­togatta Jászi Oszkárt, akivel hossz abb beszél­gótésít! ícilytátott. .A ^miniszter látogatásáról1 a hollandi újságíró a kövekezőket inja: A miniszter a beszélgetés elején a szlo­vák tárgyalásokról emlékezett) meg és közöl­te, hogv a magyar 'kormány a tót népnek ugv adminisztratív, mint' kulturális téren • teljes autonómiát akar adni. Az a szándéka, hogy a Magyarországon élő összes nemzetiségek (tel­jes autonómiához jussanak és Magyarország mindazokat a demokratikus berendezéseket kapja, mint Svájc, vagy Amerika. Ez a meg­oldás nemcsak Magyarország számára az egyedül kedvező, hanem az összes népek számára is. Az Összes tényezők a legkülön­bözőbb népek együttélését tételezik fel és ha Magyarországot amputálják, az egész gazda­sági keret pusztul el. A nemzetiségi kérdést nem lehet csupán etnográfiai alapon megol­dani. Ha ezt a kérdést a román és tót kí­vánságok alapján intézik el, tehát a nyelv­területek szerint, akkor mintegy négymillió magyar, egymillió német és háromszázezer szerb kerülne idegen uralom alá. Ebből egv uj irredentizmus keletkezne, miáltal egy uj Bal­kánt teremtenénk. A magyar kormány nem engedi magát sovinisztikus motívumoktól ve­zetni, a szétdarabolás azonban katasztrófát jelentene. Arra a kérdésre, hogy a magyar kor­mány miit vár Wilsontól, a miniszter azt fe­lélte, hogy Wi'lson remélhetőleg nem fog en­gedni a francia és angol imperiálitszfikus tö­rekvéseknek. A közlekedés teljes összeomlása, az ország élelmiszerkamrájának jogtalan megszállása folytán a legnagyobb anarchia fenyeget. Nincs kormány a világon, amely­nek a helyzete olyan nehéz lenne, mint a ma­gyar kormányé. Mi dolgozunk, ameddig erőnkből telik, de ha igy folyik tovább, kény­telenek leszünk az ország vezetését az antant­nak átengedni. „Németország büntetése minden eddigi borzalmat felüt fog múlni." Rotterdam] december 5. Churchill egy választási gyűlésen kijelentette, hogy nem ke.ll attól telni, - hogy Németország könnyű büntetéssel' megmenekül. A büntetés minden éádigi borzaimat felül fog múlni. London, december 5. (Reuter.) 'Minthogy House ezredes betegsége folytán a szövetsé­gesek konferenciáján Amerika nem volt 'kép­viselve, a tárgyalások eredményét egyelőre nemi teszik közzé. Annyit azonban mégis meg lehet állapítani, hogv (teljes megegyezés jött létre abban a tekintetben, hogv Németország, amilyen gyorsan csak" lehet, bűnhődnie kell gonosztetteiért és hogy a felelős személyeket; amennyiben lehetséges, meg keli büntetni. A' londoni tanácskozás bizonyára nagy hatással lesz a békekonferenciára. Fosztogatás Holleschauban. Briinn, december 5. Holleschau város teg­nap éjszaka nagv események színhelye volt. Egynegyed tizenegy órakor egy részeg cseh­szlovák katonacsapat benyomult a Judengas­seba. ahol- az összes üzlethelyiségeket és rak­tárakat teljesen kifosztatta. Egy Griinbaum nevű zsidó kereskedőt, aki kevéssel ezelőtt, mint rokkant, tért vissza a harctérről, meg­öltek. Agyonlőttek egy likőrgyárost is. A fosztogatás egész, éjjel tartott. Reggel foly­tatódott a zavargás a város többi részén is. Katonai kirendeltséget! küldtek ki a rend hely­reállitására, azonban — állítólag — ezek a csapatok is részt vettek a fosztogatásban. Holleschau város csaknem egész zsidó lakos­sága vagyonától megfosztva-elhagyta a vá­rosit. Az angol üép az imperiálizmus ellen szavaz. Stockholm, december 5. Angliában a vá­lasztási küzdelmet hallatlan hevességgel foly­tatják. A választási küzdelem mindinkább az imperializmus elleni küzdelemmé kezdi átala­kulni a szocialisták javára. A munkáspárt kö­rülbelül háromszáz kerületben vette fel a vá­lasztási harcot. A volt német trónörökös lemondása. Berlin, december 5. A Deutsche Allge­meine Zeitung értesülése szerint a volt né­met trónörökös már aláirta a lemondó ok­iratot. A francia csapatok leszerelését elhalasztották. Bécs, december 5. Párisi' jelentés szerint a kamara hadügyi bizottságai hétfőn elfogad­ta azt a javaslatot, hogv tekintettel a Német­országban uralkodó zavaros helyzetre, egye­lőre négy hétre elhalasztják a csapatok lesze­relését. Az öregebb évfolyamb'elieket egyelő­re szabadságolják. A német kormány Jegyzéke a b ketárgyalások megkezdéséről) München, december 5. A németek ul jegyzéket intéztek a szövetségesekhez, liogy kezdjék meg az előzetes béketárgyalásokat Bonar Law nem enged németeket Angliába. London, december 5. Bcnar Law kijelen­tette, hogy Anglia nem hajlandó a jövőben < megengedni, hogy németek Anglia földjére lépjenek. D'Annun?io Fiumébe készül. Bécs, december 5. D'Annunzió állítólag vasárnap Fiúméba érkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents