Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)
1918-12-05 / 293. szám
Szeged, 1918. december 5. DÉLMAlGYAiR0RiSZAö i 5 akarja a leplet lerántani. Szól a Kereskedők Tanácsáról, mely hadimilliomosokkal van tele, kiskereskedő azonban egy sincs a tanácsban. A nagykereskedők hangzatos árleszállitási jelszava is a kiskereskedők rovására megy, azoknak a kiskereskedőknek a rovására. akik a nagykereskedőktől uzsoraárakon voltak kénytelenek vásárolni. Kifejtette, hogy a nagykereskedők szerinte ma is a legmesszebbmenő visszaéléseket követik el. Amíg a kiskereskedők a háborúban szenvedtek, — mondta Tarján — addig a nagykereskedők tömött raktáraikat busásan értékesítették. Igv még egészséges verseny sem fejlődhetett ki, aminek a tulmagas árak is tulajdoníthatók. Végül kéri, hogy gondoskodjanak a tehetős kereskedők a kereskedők özvegyeiről és árváiról. Wintermtz Lipót eseteket sorol fel arra vonatkozólag, miként bánnak a nagykereskedők az alkalmazottaikkal és hogv milyen uzsoraárakat követelnek. Az a kívánsága, hogy a Kereskedők Tanácsa távozzon a helyéről és hogy a jogtalanul szerzett tőke rójja le-adóját, majd arra hívja fel a figyelmet, hogy a nagykereskedők még mindig sok békebeli áru fölött rendelkeznek. Klein Ferenc azt javasolja, hogv. szakmák szerint állítsák össze a segélyezendők névsorát és hogy az adományokhoz azok is járuljanak hozzá, akik titokban szerezték a vagyonukat. Azt kívánja, hogy a gyárak, bankok és szövetkezetek, sőt a város hasznot hozó iizetnei is járuljanak hozzá az adományokhoz. Schweizer Mór a vagyonbukott kereskedők nevében szólal fel. Panaszkodik, hogy a vagyonbukottak a hitelezők részére kénytelenek dolgozni, holott, ha amnesztiát kapnának és igy ismét nyithatnának üzletet, adósságaikat is rendezhetnék és megélhetésük is biztosítva lenne. Kelemen Nándor azt panaszolja, hogy a háborúba vonult kiskereskedők üzleteit mások foglalták el, miért is azt kívánja, hogy ezek részére üzlethelyiségeket' rekviráljanak, hogy újra megkezdhessék a munkát. Végül elhatározta az értekezlet, hogy egy bizottságot alakit, amely felkeresi a Kereskedők Tanácsát és felszólítja, hogv mondjon le és hívjon ödsze egy nagygyűlést, amelyen a kiskereskedők is megfelelő számban képviselve 'egyenek. Lz a bizottság a kormánybiztos támogatását is ki fogja kérni. A bizottság tagjai a következők lettek: Tarján ülés, .Fischer Izsó, Winternitz Lipót. Kohn Manó. Mezei Mihály. Sebestyén Sándor, Kelemen Márton, Szemző Miksa és Klein Ferenc. A bizottság elnökévé Sós Lajost választották meg. Pallavidni Qyörgy 15.000 katasztrális holdat ajánlott fel uradalmából a birtokpolitikai reform céljaira, — Felterjesztés a földmfvelésügyi miniszterhez. — (Saját tudósítónktól.) Őrgróf Pallavicini Sándor felterjesztést intézett. Buza Barna fföldmivelésiigyi auiniszlenliez, amelyben bejelenti, hogy ,a kormány birtokpolitikái programjának céljaira — amig a -megalakítandó országos és helyi bizottságok másként nem rendelkeznek - a birtokában levő hitbizományi uradalomból.-felajánlja a Szeged, Tápé. Algy-ő. Lele, SánSorfáivá, Mindszent, Osany, Tömörkény és Kistelek községek határaiban és azoknak a, közelében fekvő tizenötezer katasztrális holdnyi birtokterületét. Kijelenti fő 1 terjesztésé heti őrgróf Pallavicini azt is, hogy amennyiben a szükséget és a helyi vagy országos érdek ugy kívánná, további területeket, is hajlandó átengedni. A követésre méltó és a forradalmi, Magyarország uj rendjébe illeszkedő felterjesztés a következő: Sövényháza. 1918. dee. 1. Miniszter Ur! A nagy történelmi átalakulás, amelyen hazánk a jelenben átahnegy, életfeltételeiben érdekli a magyar gazdaközönségM', s ennek sorában engem is, mint aki a Pest és Csongrád vármegyékbe bekebelezett Mindszentányási bitbizományi uradalomnak vagyok ez | idő szerint birtokosa. Az u.i társadalmi és szociális berendezkedés. amely a föhlbirtokpolitikai veit nnhan a magyar faj erősbödését célozza, tettre kell, l 'iogy szólítsa mindazokat, akik nagyobb hírnökök élvezetében legelső sorban bivatvák árira. hogy a. helyes irányiban megindult ftov|mány-törekvések< t elősegítsék és megköny|fiyit,sék. •Magam is már mintegy évtizeddel ezelőtt rláttam szükségességét annak, hogy a nagy ok, áhol annak speciális viszonyai az iniv gazdálkodást lehetetlenné teszik, répkre osztassák és ezáltal a népesség gyáraős az ebben rejlő értékes nemzeti erők letkezése elősegíti essék. ÍG fontos nemzeti érdek szolgálatában vél-mii állani, amikor a 1 nyolcvanas években rándorfalva csongrádmegyei község; t alalitottam, a települők részére .házhelyeket adfam. s további megélhetésükét is biztosit amié, P község közvetlen közelében 3000 holdat haj^onbéres földek gyanánt közöttük kiosztó,tE földek haszonbére mai napig sem valós a birtoktagok apáról fiúra öröklőnknek ma is. Jelenleg iSzeged város tőszomszédságában 7000 lelket számláló virágzó község áll iomiberdős utcákkal, egészséges házakkal és erős színmagyar lakossággal. A nemzeti és gazdasági erők fokozása céljából hitbizományi uradalmam északi részén a kilencvenes években közel 10.000 hold területet, osztottan) fel a földre vágyó szomszédos lakosság között, miáltal Péter és -Pálmonostora .pestmegyei községek népességben és vagyonban való gyarapodását hathatósan elősegítettem. Mindszent községnek és lakosainak mérsékelt árban örökföldet osztottam ki. Algyő község lakói szükségletüknek megfelelő menynyiségben évtizedek óta mérsékelt áru haszonbérésföldeik élvezői. Mindeme tevékenységeimmel a közjót, a földnépének emberibb megélhetését, szociális és kulturális igényeinek a kielégítését véltem szolgálni, de sohasem, saját anyagi érdekeimet. A birtokomban levő nagy földterületet nem önös egyéni érdekekre, hanem a nemzeti egyetemes erők és a közérdek javára ipar kodtam .hasznosítani. Sajnos, nagyobb területelvnek általam megkezdett felosztása részint a birtok jogi kötöttségénél fogva, részint pedig rajtam kivül álló s általam elhárithatlan okoknál fogva tovább folytatható s megkezdett munkám befejezhető eddigelé nem volt, Örömmel ragadom tehát meg most a fejlődő élet jelenlegi nagy átalakulását, a rohanó seb őséggel elénk termett uj helyzetet, hogy — elhárulván az akaratom előtt korábbon állott akadályok —, az általam már megkezdett birtokfel:.^z.tást a Miniszter ur birtokpolitikái programja köveiében s aunak megfelelőán folytathassam, Illetőleg, hogy az általam is.'helyesnek hisnu ri uj program számára a magam részéről is anyagot szolgáltassak, minek Céljából addig is, mig a megalakítandó országos és .helyi bizottságok másként nem rendelkeznek, a Miiiiszte* ur általánosan már közismertté vált s az egyéni tulajdonjog tiszteletben tartásán alapuló birtokpolitikái programi inak céljaira a birtokomban levő hitbizományi uradalomból félajánlok Szeged, Tápé, Algyő, Lele. Sándorfalm, Mindszent. Csany, Tömörkény és Kistelek: községek határaiban .és azoknak közelében fekvő 15.000 azaz tizenötezer hat. holdnyi birtokterületet azzal, hogy amennyiben a szükséglet és a helyi avagy országos érdek ugy kívánná, további területeket is átengedni hajlandó vagyok. BirtokálLományom mai speciális helyzete kötelességemmé teszi külön való hangsúlyozását annak, hogy miután a fent megjelölt és önként felajánlott birtokrészletek a kármas-algyői ár mentesítő ós belvizszabályozó társulat árterületébe tartoznak, az uj birtokosok a nevezett társulat teherviselő tagjaivá válnak és hogy az ármentesítés és belvizszabályozás feladatai a jövőben velők egyetértésben lesznek intézendők. Isten áldása legyen a megkezdett munkán és a magyar faj ujabb életerős gyökerei sarjadjanak ki belőle. HÍREK ooo — A miniszterelnök jobban van. Budapestről telefonálja tudósítónk: Károlyi Mihály miniszterelnök már jobban van és néhány nap múlva elhagyhatja szobáját. — Előléptetések. A hivatalos lap szerdai száma szerint a magyar hadügyminiszter Bernátsky Kornél ezredest vezérőrnagygyá, Varasányi Vedres (László, Gullay Árpád és Komor László 5. honvédgyálogezredbeli századosokat őrnagyokká nevezte ki. — Az uj sajtótörvény. Budapestről jelentik: Berinkcy Dénes igazságügyiminiszter a keddi minisztertanácson bemutatta az uj sajtótörvényt. A .minisztertanács hozzájárult a javaslathoz, amelyet a kormány törvényerőre emelt. A törvény .szövege a következő: 1918: II. néptörvény a sajtószabadságról: 1. Gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti és terjesztheti. 2. .Előző vizsgálatnak nincs helye. Sajtóterméket csupán bírói ítélet alapján lehet lefoglalni. Utcai terjesztéshez — ideértve a falragaszok kifüggesztését is — hatósági engedély nem kell. A lapbiztositék cUörlendő. 3. Sajtó utján elkövetett bűncselekmény esetében a felelősség fokozatosan a szerzőt, kiadót; időszaki • lapban sajté utján elkövetett bűncselekmény esetében a szerzőt, felelős szerkesztőt és kiadót terheli. Iía a sajtótermék a nemzetgyűlésnek, hatóságoknak, vagy törvény által alkotott egyéb testületeknek nyilvános iratait és nyilvános tárgyalásait hiv szellemben közli, bűnvádi eljárásnak nincs helye. 4. E néptörvénynek azok a rendelkezései, amelyeknek végrehajtásához további rendelS'. zés nem kell, azonnal életbe lépnek. A törvény végrehajtásához szükséges szabályokat; valamint a sajtójog egyes szabályait a népkormány sürgősen megállapítani köteles. lE szabályok, amelyek rendeletre is történhetnek, nem érinthetik a jelen törvényben foglalt alapelveket) — Vasútbiztosító nemzetőrség. A magyar hadügyminiszter rendelete folytán ismételten felhívom a hazafias polgárságot, hogy a vasút biztosító nemzetőrségbe leendő felvétel vé-, get. mir.ű számosabban jelentkezzenek Dávid százados urnái Fizetés.- A köztársasági katojia és őrvezető 10, tizedes 11, szakaszvezető 12. őrmester 13, törzsőrmester 14 korona. laktanyai elhelyezés vagv különüykás és teljes koszt. A vasútbiztosító nemzetőr-század parancsnokság. c/— Kaffka M rgit temetése. Budapestről telefonálja tudósítónk: Kaffka Margitot, a magyar irodalom nagy halottját, még el sem •temették, amikor az írónő kisfia Frőhlich László szintén a gyilkos járvány áldozató lett. Az anyát ós fiát. szerdán délután helyezlek örök vnyugalomra a Farkasréti temetőben. — Értekezlet a Llcydban. Szerdán délután a vas-, .porcellán-, üveg- és. papirkere.skedők tartottak értekezletet a Lloydban. hogy az árleszállítás ügyében tanácskozzanak. Elhatározták, hogy a Munkástanács (kívánságát az árak leszállítására vonatkozólag