Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-29 / 312. szám

4 DÉLM1AGYAK0ESZAÖ Szeged, 1918. december 29, Kísérlet a Károlyi-párt egységének fentariására. Az intézőbizottság ülése. — A pártértekezletet hétfőre halasztották. — Szenvedélyes vita Kunfi és Lovászy közt. — Budapest, december 28. A Károlyi-párt értekezletét hétfőre halasztották, de az intézőbizottság ma este ülést tartott a miniszterelnöknél. A tanácskozáson a minisztereken kiViil Hock János, Lovászy Márton, Batthyány Tivadar, Bembach Károly, Beck Lajos, Laehne Hugó és dr. Pete Márton jelentek meg. Lovászy hosszabb beszédben ismertette álláspontját, majd Hock János és Károlyi Mihály szólaltak fel, mindketten a pártegység femWrtásúikik szükségességét, hangoztatták. Megállapodásra azonban nem jutottak, az ér. tekez'etet holnap folytatják. Kunfi -Zsigmond (népjóléti miniszter a, Népszava tudósítójának hosszabb nyilatkozatot tett a polgári pártok .szervezkedéséről ós Lovászy akciójáról. Kunfi a többek közt a következőket mondotta: — -Nem tudom, vájjon szükséges és kivánatos-e, liogy a mai viszonyok között Magyarország még egy forradalmon essek át? De ketségtebeimnek tartom, hogy amennyiben az a politika csak mag is kísérli az érvényesülést, amelyet Batthyány gróf. Lovászi) és a mögöttük meghúzódó nagybirtokos és nagytőkés érdekeltségek erőltetnek: az uj forradalom k ikerül/leteti enné' válik. Magyarország mai nemzetközi és gazdasági helyzete /mellett az volna a. kívánatosabb, ha az uj társadalmi re/nd a kivívott. politikái szabadság eszközeinek kihasználóval, nagy rézkódtatások, a politikai és gazdasági élet folytonosságának ujabb megszakítása nélkül valósuljon meg. Ha elleul/im a régi gazdasági és -politikai rendnek modernizált alakban való Föl támasztásara irányuló kisérletek lehetettenné teszik ezt a -Fokozatos fejlődés utján végbe,menő átalakulást: akkor uj forradalom/# nói szükség - amire szükség- van, az ej • is fog következni. A -/<•< iái-demokrata párt, a,moly' az. »r-zág egész nroletárságának: inuuká«?proletárságának, hivatalnok- ós lisztvi.selő-pmle.fáueágáuak. katona- és rendfir-prolctárságának és fiiblniiv-rs-proletárságáiiak nevében valn följogosítva beszélni, senn-nu körülmények között sem fogja eltűrni, hogy némely politikai reformokkal! megfejeltm a. régi magyar osztályúra Iont újból -f öltéi na sztassék. Mert ez a Batthyány—iLová-zy-féle mozgalom célja ós ez az, a,mit a szociéddemokratapárt mindem eszközzel meg fog akadályozni. A .függetlenségi elle-nforradalom a milliomosok korlátlein vagyongyiijtő és vagyonhalmozó kzabadteágáért harcol, de óvakodik attól, hogy ezt nyitt-am meg is mondja, Ugyanis jól túlija, hogy a: milliomosok jólétéért küzdő ellenforradalomnak még akkor sin csőn .semmi reménye a győzelemre, ha a külföldön járt hitbizományi várományosok a svájci hotelpo rí ásókkal való beható érték ezé• se után megállapítják, hogy a nagy vagyonadó — liolsevikizTitüs. Ki olyan oslolm, hogy felüljön annak a beszédnek, liogy az ániáiit hatalmaik azért .haraguszmak" Magyarországra, mivel AVoi-'s Manfréd. Esteríházy herceg — szegény -- ezeutül nem lehet majd százmilliós vagyonok ura? A szoeiáildomekrata párt miniszterei a legnagyobb örömmel engedik át tárcáikat polgári min.isaterékn«k és igen nagy érdeklö(l; -st l szemlélnék például L'evászy Má-rton kornuín.Milakiiiáteáf. Ha ne,in volna a dolog az ország tragikus helyzeténél .fogva olyan szo| moru, akkor azt mondainám, minden ilyen kísérletet derűs érdeklődéssel néznénk, nem I Lovászy -szimpatikus személye, hanem minden j tisztára polgári alakulás teljes erőtlensége I ós hat-ailomnélkülisége miatt. Az a .mtggyöző| ilésein, hogy ily kormány liáromszor 24 óráig | sem tudna megállani — még akkor sem, ha megszálló csapatokat hívna Budapestre vagy ha Budapestről elmenekülve, másutt ütné föl székhelyét. — Aki a milliomosokat, Weiiss Manfrédot, Esterházy herceget védeni akarja — az menjen Lovászyékkal. Aki a munkanélküli jövedelem ellen van — az jöjjön .velünk! Mert ez a lényege a konfliktusnak, minden egyéb csak álarc és megtévesztés! Budapest, december 28. Küldi Zsigmond nyilatkozatára vonatkozóan Lovászy Márton ma a következőket mondotta a Magyarország munkatársának: . Teljésen fcleslóges, hogy Kunfi miniszter ur forradabmma! fenyegetődzék vélünk szemben. Forradalomra csák váláiVleh létező hatalom ellen ván sriikúii^, nekünk pöÜig semmi hatalhmhk ll'illCs és nem volna akkor sem, M MiWiri kormányt alakit mik. nmt hiszen Ruhli miniszter ur és társén gondosIndiák árról, hogy a léiifieges huiahm ne; a kormány, luinérn Ü2 fí pártjuk kezében légyen. EnhvItoVtva, ha Kunfi miniszter \\f vérót mond a polgári' kpriiiánv éHétt,. alckor erről többé beszélni sé lé/Ki. Kunfi miniszter ifr nyilatkozata »?, helyzetet teremtett, árheíyböi csak &2 a kibontakozás lehetséges-, hogy VágA átveszi a szociáldemokrata \)áft, mint a hatalom tényleges kosa. a kormányt, vagy megválósitjü a Kunfi miniszter ur által hangoztatott uj társadalmi rendet, vagv ha erre nem hajlandó, akkor megegyezést kot azokkal a tényezőkkai, amelyekkel a kormányban együttműködni akar. Az tiszta lehetetlenség, hogy polgári partok és polgári miniszterek közreműködjenek a szociális program megvalósításában és azt nevükkel és felelőségükkel fedezzék. Ha tehát Kunfi miniszter ur szükségesnek tartja, hogy akár a nemzetgyűlésig is együttműködjenek a kormányban a polgári és szociális elemek, akkor feleletet kell adui arra a kérdésre is, hogy hajlandó-e legalább etire a rövid időre megegyezés\re lépni azokkal, a tényezőkkel, amelyekkel együttműködni kíván. És -még egy kérdést intézek hozzá. Künfi miniszter ur forradalommal fenyegetett minket arra az esetre is, ha politikánk érvényesítését csak meg is kíséreljük. Mit ért ez alatt? Beleérti-e a polgárság szervezkedési mozgalmait, az agitációt, a gyülekezési jog szabad gyakorlását? Szabad-e ezután a pdtgársúgnak gyiiléóezni, szervezkedni, Agitálni, vágy pedig el van határozva a szociáldemokrata nárt arra. ltogv minden polgári gyülekezést, mint már eddig többször meg' fortém, megzavar, felrobbant és meghiúsít. Mert a gyülekezési jog szabadsága nemcsak az által '-esz iliiizórius, ha a -kormányhatalom önkénye hiusítja meg annak gyakorlását, hanem akkor is, ha ugyanazt a tiirelmeth'iiség és terror cselekszi meg. Erre kérek Kunfi miniszter úrtól határozott és világos feleletet. Arra az inszimiációra. hogy én Weisz Manfréd és Eszterházy hercegek érdekében akarnék cselekedni, nem tahilom érdemesnek u választ. A román király dekrétuma ar erdélyi területek bekebelezéséről. Bukarest, •decem.Jw 28. A román hivata- j a hdtárezaiinii foglaít Területek egyesítését j a Román királysággal. A második dekrétum j e területek közigazgatásáról intézkedik, os lap két királyi dekrétumot közöl. Az egyik a december H gyulafehérvári- román cm/ igv . és hütározaláho-' -képest kimondja I II TELEM/iv 11-85. Igazgató: VAS SÁNDOR TELEFON 11-85. T December 29-én vasárnap d. e. fél 11 órakor MA-MATINÉ Szereplök: Kassák Lajosné, Kassák Lajos, Chölnotoj Margit, Juhász Gyula, Bárányi János, Műsor: 1. Felolvasás; tartja juh isz Gyula. 2. Próza . felolvass.! Kassák Lajos. J. Versek; előadja Kassák Lajosné. Szünet. 4. Dehu sy: Fichtner; a) Mandolm, b) Csillagos éj, c) A nagy temető, énekli Cholnoky Margit. 5. Ravai: a) Sonatina, Fichtner: b) Burlesk, zongorán előadja: Bárányi János* ti. Alex Fidelius : Két dal énekli: Cholnoky Margit. 7. Bartók: a) Est a székelyeknél, b) Medvetánc, Kodály : Zongora muzsika, zongorán előadja: Bárányt J nos (Burlesko). • •••• • •TT • •• • • • Helyárak: Páholy ülés és zsülye 8.—, I. hely, fi. II. hely 4,—, Hl. heíy 2 korona.