Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-24 / 309. szám

Szegeti. 1918. december 24. D&L1ÉAG Y ABOBSKÁG 3 A Károlyi-párt ti| programja. — Paeifizmus és rzdíkáiiztnus — Távirat Wllsontioz. — Nagygyűlés a Vigadóban. — Budapest, december 23. A Károlyi-párt tegnap délelőtt a Vigadóban tartotta meg nagygyűlését amelyen Károlyi Mihály miniisztefeSnöík pártja programját ismertette. A gyűlésen a függetlenségi politikusokon kivül Szende Pál pénzügyminiszter a radikálisok, Haliér István a keresztényszocialista párt. Szabó István a kisgazdapárt. Ikitacsi Dénes az országos rüldmivespárt részéről jelentek •meg. A gyűlést Hock János nyitotta meg rövid beszéddel Többek közt ezeket mondotta: El kellett mondanom a történetim igazságot, hogy ennek erejével ráezam fel aiéltságábóli az ősi, magyar büszkeséget, a magyar nemzet önérzetét. Át keli mennünk a szenvedések pusztító tüzén, de hiszem, hogy ez a tüz csak a salakot fogja kiváltani belölünk. Éltünk mi már szomorúbb napokat. Ezután Károlyi Mihály miniszterelnök állott fel és a következőket mondotta: • Berniünket egy forradalom juttatott, h«lyünkm A magyar ueinZfCt forradalma, a magyar nemzet felMbarodúsa. Forradalmi, kormány vagyunk, azért kötelességeink, a melyeket teljesítenünk kell, essze vannak forrva ezzel a forradalommal, a forradalom eszméjével, céljaival és akarásával. Ezekkel az eszmékkel állunk, vagy bukunk. iA forradaloim'vaOióbaii a magyar nemzet forradalma. felháborodásúMaik kitörése volt. Az ezernyi .szenvedés esak fokozta a világháborút, a melybe a magyar némzet ugy sodródott bele idegen eszmék, hamis (élők által elvakitm. Lassankint elfogyott, a: hiszékeny magyar nemzet türelme, lassan 'belátta a nép, menynyire félrevezették. Belátta, hogy sem a német, szövetség, sem a monarchia, sem a hadsereg nem felel meg a magyar érdekeknek. Ennek megértése volt az oka u fronton növekedő keserűségnek és izzó hangulatnak idehaza, ami végül az októberi fórradalotmhoz vezetett, Én bennem mái a háború kitörése előtt'élt az P felháborodás, amely a nép tömegéből októberben tört lg. Nem tud; tam belenyugodni abba, hogy a diplomácia, könnyelmű üzelmei belevigyék a nemzetet a háborúba, mert tudtam, hogy ez ui"g győzelem esetén is csak kárára lehet az országnak. (A népnek nem szabad bűnhődnie.) A háborúért — folytatta Károlyi, •— bűnhődjenek a régi uralom emberei, akik a háborút csinálták, de ne luiutessék érte a népet, amely a háborút csal; szenvedte, de soha nem akarta. Bosszú gondolatának nines helye a megkötendő bókében és az antantnak olyan lékét keli kötni, amely a porig átázás gondolatát kizárja. Megveti a koujukturájis politikát és ha Magyarország laián Ideigóráig előnyösebb feltételekhez juthat egy más kormány, egy más rendszer közvetítése által. akkor az vegye át az uralmat, de ő csak Részlcrukhe menő programot most nem adhatok, csak az általános irányelveket akarom megismételni. .4 kapitalista rendet a maga rídegségébén fent dr tani nem lehet. A (utejdonjag. elvár csak a modem kor követeim ínyeinek megfelelőig fágadom el. Ez a jövő processzusa. Ezt méggá$phni nem akaróm, de meg akarom gáiolw. hogy robbantásokkal dolgozzanak. Eddig csak a föfd-biftiikrebtrmról voíf szó, de igazzágttriaih mg yoiiia. ha csupán a ioidbirmknál vinném keresztül M parcellázást - és az ingó ktagytő,Jró árintetien maradna. Először is a hadinyereséget fogjuk igen magas szá1 zatékkal megtíéózkatm. A kormány váSokszor ránktiportak, de újra és újra talpraálltunk. A népfajok tengeréből a magyar volt az egyedül álló sziklacsúcs, amely sehol öszszeküttetésre nem támaszkodhatott. Eszményeinket biztosítani 'kell, de nemcsak az anyagi jóléttel hanem erkölcsi tartalommal is kibővítve. Mi minden rázkódtatds nélkül akartunk áttérni az uj világrendbe. Két világ áll egymással szemben. Az egyik a régi aktpeka^ változtatás nélkül szeretné íentartanl, a másig "a Marx.-féíe okos e vek alapján fokozatosan akarja .megvalósítani az ui társadalmi rendet. Mi kívánjuk a nagv ellentéteknek kiegyenlítését. Ne legyen osztály, amelynek előjoga a munkátlanság, a gyönyör és az élvezetek. Mindezek után pedig nyíltan, kunondom. hegy mi a tulajdonjog alapján á-ítemk. egy pacifista, és szociális tartalommal telített radikális politikára, kapható. Az ország hajójának kormánya — mondta • lelkes Ajeuzáa közt — az én kezemben vau és amig a nép parancsoló szava le nem szólít a kapitányi hídról, addig « hajót vezetem akkor is, iia együtt kell vele elsölyedncm, de szentül hiszem, hogy az ország hajója nem süly ed el. („Nem ódám volna alá a fegyverszüneti szerződést.") A legnagyobb nehézségünk az, hogy a kormány a legjobb akarat mellett is alig tud kormányozni. Súlyos feltételek mellett kötöttük meg Belgrádban a fegyverszüneti, szerződési, de mégis biztosítottuk benne, hogy a békekonferencia előtt nem teremtenek faiit. aeoómpli-l ás hogy a közigazgatás az egész ország területén a magy ar kormány kezében marad. A szerződést nem tartották -be, az uj deanarkáekmális vonalat kényszer utján állapították meg és iha ezt tűrjük is. jogilag so/ui elismerni nem fogjuk. Ha n csak sejtettem volna Is, hogy azt a szerződést annyira ki fogják forgatni, soha de soha nem irtom volna alá„ Én hiszem, hogy a mi tiltakozásainkra, mégis megjön a. válasz. Különösen bizom most,- mikor Wilson itt van Európáinál!. A nemzetiségi kérdésben gondolatom az, hogy Kossuth Lajos politikáját kellene meg valósi tani a dunai konföderációt esetleg svájci mintára. 'Mielőtt a belpolitikai programunk általános irányáról szólnék, egy kérdésről kéli megemlékeznem: [Igy látom, két világnézet, áll egymással szemben. A dolgozó proletárságé az egyik és a másik azoké, akiit a régi kapitalista részért ridegen fenn akarják tartani. Ezek ellen szervezkednünk kell, ezek ellen a dolgozó polgároknak és munkásoknak tömörülni kell, de akik kételkednek bennem és azt hiszik, hogy én túlságosan radikális vagyok, ások hagyjanak <-,; engem. \ lasztásókat akar mielőbb és rövidesen didit, hogy ez kerülőti szavazás, vagy lajstromrérutvzer alapján tört égjék-e; az utóbbi melleit a választás izgalniait elkerülhetjük. A hadsereg kérdéséről. afáurok még kyihitkőzni. Olyan hadsereget akarunk, amely biztosiYja a fo&ádafom vívmányait. Valódi néphadsereget akadunk, amelyben fegyelem uralkodik. Nincs pacifista állam, amely hadsereg nélkül ellehetne. Teljesen átérzem — ezzel fejezte beszédét —- a felelősség súlyát, ami rám nehezedik. Tegyen .félre .mindenki, minden mellékes tekintetet csak azt az egv célt tekintse, hogv az ország kikerüljön a mai rettenetes -helyzetéből Amig helyemen vagyok, tovább folytatom azt a politikát, amelynek három nagy pillére van: Magyarnkszág öműlósítga, demokrácia és a szociális intézményeik megvalósítása. Percekig tartó taps követte Károlyi beszédét. (A többi felszólalás.) Ezután Szabó István a kisgazdapárt vezére szólalt tel. Támogatja a Károlyipártot é.s ha szükség van rá. pártja hajlandó a felelősségben is osztozni. Szende > pénzügyminiszter a radikálisok nevében beszélt. Haller István a kereszti tű-szocialista parr nevében biztosította támogatásáról Károlyit, azután Tacsi Dénes a baranyamegyei kisbirtokos iföldmiivespárt kiküldötte beszélt nagv ha* lássa! és szavaira Nagv György felszólalása után válaszolt Búza Barna földmivelésügyi •miniszter is. Azt akarja - mondta, hogy millióval több olyán kisbirtokosa legyen, mini amilyen Patacsi Dénes. Nem akarom ©rombolni — mondta a földművelésügyi miniszter — a kastélyokat, de egy kustélyruíl kedvesebb nekem ezer kisgazda, Nem. szabad, hogv két darab kenyeret egyék egv. amikor van, akinek egy darab kenyere sittes. Ilyen értelemben vagyok híve a magántulajdonnak, de a mrgániutajdm mérsékelje magát, Hock János elnök mondott ezután záróbeszédet és bejelentette, hogy a miniszterelnök 'által nagv vonásokban megismertetett programot részletesen kidolgozva kinyomatják és elterjesztik az egész országban. (Távirat Wtlsmhoz.) Indítványára a nagygyűlés hozzájárulI ahhoz, hogy Wllsonhoz az alábbi táviratot menesztik: Magyarország iázik a népek szent szövetségében és őszinte lelkesedéssel csatlakozig a Wilson-rélc összes békepontokhoz, amelyekben szabadságnak, igazságnak és egyetemes emberszeretetnek világmegváltó jogrendje szabadon érvényesülhet. Ezen alapelveket a magyar nép szívesen elfogadja és becsületesen megtartja, de viszont megvárja azoktól 3. akik a megkötött fegyverszüneti dacára fegyverrel törtek reánk, hogv elharácso'ják összes gazdasági és erkölcsi értékeinget. Gyilkolni nemcsak fegyverrel lehet, de az életszükségletek megvonásával is. Bizalommal várunk intézkedést az örök békének és humanizmusnak hivatott apostolától, a szabadi Amerika népeinek vezérétől Wotírow Wilson tói. Ezzel az impozáns lefolyása nagvav illés véget ért. Az olasz kormány válsága. Bécs. december 28. Luganöból táviratoz.zák: Az. olasz kormányban a. közmtmkaüg.yi miniszter visszalépése következtében válság tört kii, ami arra késztette Orlandó minisxtei:.elnököt, hogy Parisból visszatérjen Ró; tabts, A Tribuna szerint, nemcsak a közmuhkaügyii miniszter, hanem Zupelli • hadügymi ni továbbá, a. kabinetnek két másik tagja is le» mondott. A válság okairól bővebb magyarázatok nem érkeztek eddig, de feltehető, hogy Olaszország 'belső viszonyaiban komolyabb nehézségek álltak be é.s ennek megoiuása; illetőleg nincs egyetértés a kabinet egyes tagjai között. Olaszország követelései. Bécs, december 28. Luganöból táviratozzák: Olaszországnak a békekonferenciára kiküldött megbízottai félhivatalos körfésükh a Olasaorsszág követeléseit a következőén a foglalják össze: Olaszország teljes nemzeti kiepites- a nemzetiségi: elv a földrajzi és a katonai garancia alapján. Albánia függetlenségi uck elismerése. Olaszország részesedése azokban a területekben, amelyek Ázsiában, Afrikában és a német gyarmatokon antant kézre kerülnek. Olaszország igényeinek kielégítése Afri kában, végül hadikárpótlás Károlyi Mihály beszéde. A Károlyi-párt programja.