Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-24 / 309. szám

• Szerkesztőség: SZEGED, KÁRASZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305, ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 48.— K. negyedévre 12.— K. félévre . . 24.— K. egv hónapra 4 — K. Egyes szám 18, vidéken és pályaudvarokon 20 fill. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAM. A kiadóhivatal telefonja: Sí. ^ZOOid 1918 _ V!!. évfolyam, 3Q9. szám. Kedd, december 24. fi kolozsvári nemzetgyűlés. - Ünnepélyes tiltakozás a román impérium eílen. — A nemzetgyűlésen a román szocialisták, az erdélyi németek és szászok is résztvettek. — Februárra akarják elhalasztani az előzetes békekonferenciát. Több fontos eseményről kell beszámolnunk. Kolozsvárott megtartották a nemzet: gyűlést, amely — noha a románok mindent elkövettek ellene impozáns lefolyása volt. A gyulafehérvári erőszakolt határozatra méltó felelet volt a kolozsvári állásfoglalás. .A másik jelentős esemény a Károlyi-párt nagygyűlése volt, amelyen a miniszterelnök A feltette a párt uj programját.- Pacifizmns és radikalizmus az alapelvei az uj programnak. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány a forradalom céljaiért fog küzdeni. Aki sokalja az ő radikalizmusát — mondottá, — távozzék mellőle, mert Károlyi más programra nem -kapható. A kormány ezt a programot a nemzet uömése elé kívánja terjesztet', mert — mint a késő éjjeli órákban értesülünk - a minisztertanács elhatározta, hogy január második felében kiírja a választásokat. A béketárgyalások megkezdése elé az imperialista politikusok akadályokat gördítenek. Az antantállamférfiak egy része azon mesterkedik, hogv a tárgyalásokat elhaiassza. hogy Wilscnnak ne legyen ' módjában résztvenni a .béketárgyalásokon. Az imperialistáknak ez az erőlködése biztató jel is; elárulja, hogy félnek Wilsontól, aki igazságos és tartós békét akar létrehozni 14 pontja alapját?. A pacifizmus hívei és harcosai, azt hisszük, az antantáráunokban is elég erősek lesznek ához. hogy Wilson elveit diadalra juttassák. A legújabb eseményekről az alábbi távirataink számolnak be: Kolozsvárról jelentik: Vasárnap délelőtt tartották meg Kolozsváron az erdélyi keletmagyarországi magyarok és németek nemzetgyűlését. Huszonhat vármegyéből sereglettek Kolozsvárra ebből az alkalomból a magyarság és németség kiküldöttei /nnak ellenére. hogy a román nemzeti tanácsok és parancsnokságok mindenütt akadályokat görd:tettek a kiküldöttek utazása elé. Mintegy hetvenezer ember jelenlétében fo.vt le a nagygyűlés. A románok hallatlan atrocitásokat követtek el az ide utazó magyarokkal szemben. Körülbelül busz különvonatnak kellett volna Kolozsvárra szállítani a kiküldötteket, de mindössze két különvonat érkezett meg. Az iüeseregjö magyarok teherkocsikra, vonatok tetejére és ütközőire is felkapaszkodtak, csakhogy eljussanak a gyűlésre. Megtörtént, például. hogv a hunvadmegyei bányamunkásokra. a -petrozsériyi bányászokra sortüzet adtak a románok. Az előzetes bejelentések szerint mintegy 250,000 embernek kellett volna Kolozsvárra érkeznie. Az utazási nehézségek folytán, amelyek főleg a' románok erőszakoskodásai miatt történtek, a bejelentett részt vevők nagy része elmaradt. Kolozsvár utcái már a reggeli órákban igen mozgalmas képet mutattak. A zászlók alatt négyes sorokban vonultak fel a kiküldöttek a Mátyás-térre. Festői látványt nyújtott a tengernyi tömeg, amelynek soraiban rengeteg volt a leszerelt katona. A nemzeti szinti lobogók mellett sok vörös zászlót is lengetett a szél. A kitűnően fegyelmezett tömegben képviselve voltak a keletmagyarországi svábok, szászok és örmények is. A román szoeiálisták szintén képviselve voltok. Az előértekezlefc Délelőtt 10 órakor az iparosegylet hatalmas disztenne teljesen megtelt. Itt tartották meg az élőértekezletet Apáthv István, Sándor György, Kuss György, dr. Lencz Géza. Kovács Miklós. Kecskemétié István és Árkossy Lajosné társelnökletével. (Apáthv István beszéde.) Apáthy István az értekezlet megnyitása után a következő beszédet mondotta: Legyőzve ellenségeink túlereje által, de csak azok által, akikkel együtt indultunk a győzelemért a harcba, be kell ismernünk, liogy legyőzött ország vagyunk, de annyira nem győztek le, hogy a körülöttünk lakó bármely nemzetnek joga volna mi fölöttünk rendelkezni. annyira nem győztek le. hogy valamennyi itt lakó nemzetnek joga l^iesseii az ország feldarabolását kimondani és'ő?gyik darabját az egyik, a másikat a másfe^omszéd országhoz csatolni. Annyira -nem/i&őz tek le, hogv ma már le kellene mondanunk emberi és nemzeti jogainkról. Legyőzhették bennünk a testet erőszakkal, de nepi győzték le lelkünket az igazság fegyverével, mert az igazság természeti és erkölcsi törvényeken alapuló igazság, hogy van egv Magyarország, amelyet a természet, a történelem, a közgazdaság mindennél hatalmasabb kényszerűségei égy gyí- alkottak. Sok százados hagyományok a lelkekben és a vérnek sokszoros keveredése az erekben, ha rövidebb időre talán feléleszthetik egy közös jövendőnek ábrándképeit, de el kell jönni a kijózanodásnak. Mindenki be fogja látni, hogy az itt lakó összes nemzetek boldogulásának első feltétele Magyarország területi épségében és belső egységében reilik. A csorbíthatatlan Magyarországon belül megteremtett demokratikus egyenlőségben, szabadságban és minden nemzetre nézve az önrendelkezési jognak kölcsönős elismerésében. Magyarországot a természet ugv-ai kiírta meg, hogv az országnak egységét és összefüggő íöidrajzi határait és számot tevő részei„ nem lehet valamely nemzetne1-; egyoldalú akaratnyilvánulás utján elszakítani és más <r--zághoz csatolni anélkül, hogv ezáltal az ama területrészen lakó többi nemzet önrendelkezési jogán a legnagyobb sérelem ne esnék. A sérelem annál nagyobb, inert a kisebbség anélkül,--hogy megkérdezte volna, akar-e döntő érvényességű jogokat gyakorolni a többséggel szemben. Betetőzi a sérelmet az is, hogy a kisebbséget nem .titkos szavazás utján kérdezték meg, hanem néhány ember a maga óhaja szerint akar egy nemzetet más nemzethez csatolni és a maga akaratát egy nemzet akaratának nyilvánítja. Ez történt Gyulafehérváron 1918. december 1-én. A román nemzeti komité kinyilvánította, hogy Magyarország huszonhat vármegyéjének románsága egyesül Románia románságával és igy a huszonhat magyarországi vármegye területén lakó'összes népesség Romániához tartozik. Az e területen lakó csaknem négvmüiió nem román lakost romániai alattvalónak nyilvánították. Ezen a területen a csaknem négy millió nem románnak szemben csupán 2.94,8,186 román él. Ha megkérdeztek volna .mindenkit, közi; lök pedig nagyon-nagyon sokan nem aknának a Romániához való csatlakozásról üidi'n még aJckCr is csak egy jogcímük volna'a vc lük szemben álló többség fölött rendelkezni. Lz a jogcím az antant győzelme felettünk. amiben Romániának ugyancsak kevés része volt. A gyulafehérvári határozat a magyar nemzetnek és Magyarország területi épségéhez ragaszkodó nemzetek gyengeségében tévedett. A magyar nemzet és a vele együtt érző nemzetek magukhoz fognak térni mostani állapotukból és nem fogják eltűrni a hu szónkat vármegyének elszakitáséd és egy román uralom zsarnokságát. A Kárpátok gerince és a kosancai székelyek és szászok eleven embergátja ezentúl is elfogja választani Erdélyt Romániátok A Szamos, a Maros, meg a Körős nemcsak az Erdély szikláiból jövő fövenyi fogják örök időkig Magyarország felé' hordani, hanem az erdélyi lelkek is örök idő kig Magyarországhoz fognak hu?:ni. A keleti és déli Kárpátok bérceit nem lehet semmiféle kinyilvánítássá! helyükről elmozdítani, a székelv anyáknak nem 'ehet megtiltani, hogy ne szüljenek a világháború veszteségéit helyrepótló uj nemzedéke:, amit a természet elvégzett, azt sem erőszak, sem ellenség nem rombolhatja szét. Amit a lelkek vágya és a közös érdek kényszerűsége összekötött, azt nem lehet erőszakkal szétbontan.. Ezer esztendő óta nem- egyszer keresztelték már át Magyarország különböző részeit, de azért Magyarország magyar nemzet maradt. Akik ma elszakítani kényszerítenek testvéreinktől, maguk fognak könnyezve jönni a közös anyánkhoz, Magyaro\szághoz, hogy fogadja ismét kebelébe. És ez az édes anya nem fog többet különbséget tenni fiai között, nem fog többé ismerni mostoha gyermeket fiai között, mindenkinek egyformán ad a szabadságból. Én hiszek az egységes, csorbíthatatlan Magyarországban, hiszek a Magyarorszá-