Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-22 / 308. szám

Szeged, 1918. december 22. DÉOHAGYAROaSZÁG Szegedi apróságok. Irta: Zsirkay József. Mondhatom, egészen váratlanul ért az a megtiszteltetés, amely leszerelésem után pár ria-ppal a „Tévé!" sajtóosztálya részéről engem ért. Egy táviratszerii kérdés, egyben parancs is, volna-e kedvem Szegedre utazni, hogy ott a Tevéi-zászlaját kibontsam. „Tevéi? . . „Tevéi ..." M; ez? . . . ismételgettem. Sosem hallottam még ezt a szót, s egy kissé furcsán; hangzott. Féltem tőle. de egyben örültem is. mert az a gondolat. hogy Szegedre kell jönnöm, igazán .nagy.örömmel töltött el. Négy évi katonáskodás, jobban mondva hadifogság után semmi kedvem nem volt a politikára. De csakhamar eloszlott a kétségem. Megtudtam, hogy a „TevéP'-nek- csak egv politikája van, hogy ne politizáljon. Megtudtam, hogv hagy társadalmi szervezkedést jelent a „Tevéi", hogv a tudomány és a toll hatahnas'fegyvereive! védje meg Magyarországot a feldarabolástól. Hatalmas fegyver ám ez á k's toll nagyon. Lám. a csefliek mai helyzetüket ennek köszönhetik. Bárcsak előbb kezdtük volna mi is. ma nem állanánk ilv árván, elhagyatva, minden nép szive,előtt idegenül; Mikor 'ezt megértettem • és mikor megtudtam, hogy a bizottságban benne van minden Párt kivétel ré'kü! s hegy n belépésnél nem kérik, melyik templomban keresztelték meg az il etöt, nagy örömmel \ aóhlkozuun. Hisz a munka nem lehet nehéz! Szeged! Hát Szeged ne értené meg a gondolatot, lvogv Magyarországnak jelen határai közt keh fenmaradtea - ebben egy pillanatig sem kétci'ked.hettem. Bizalommal, hittek jöttem, mintha csak hazajöttem volna'. Hiszen a forradalom kitörése előtt hat hónapot töltöttem Szegeden a Várad' Kormánybiztosság kikii'dcoésében. Hai hénapr-R át bolyangtam a tanyákon, te kp va n tanyája a szegedi határnak, ahova Szekere- bácsi a város magyar bajusza kocsisa, cl ne vitt vo'na. Megismertem és megszerettem ezt a népet. Hat hónapot bölogtam a tanyákén s ahova bcbotlcttám, magyaros barátság fogadott' mh's'cnij'tt. HaT' dehogy >s létéét.'azokat a megtett perceket f-e fedni-, amiket Eörd-ög fi'és. Ui\ ári Fcrké. meg a sok-sok más" jóizü ' magyar családok körében tö'tötí az erűbe;. Szeretném éh csak ugv pár napra a szegedi tanyákra hamv a Clemenceau és egvéb urakat. akik most ugv tránzsirozzák Magyarország területét, akárcsak a tanyai menyecskék a estékét. Fogadni mernék, pár nap múlva megváltoznék a vékámén vük Magyarországról, a'magvar'nérirck Ezek a kis'nvomoti homlokú fecskefészkek ott elszórva a szegedi homek ke'lős kezepáni mint' tésztában" a' mozso'aszemt'ik. Ezek a kis tanyák.- amiknek legtöbbjére már .oahtető is kerülT sőt a'1;:' a ga'zda már karbit lámpával vi'ágit! M;nt egyegy vársánc, egv hatalmas.' bevehetetlen váröv k(",oiv-',,kez:'< ezek n tandák a várost. Magyarország legdrágább kincsét. Szegedet. Ezek élekne/'k. ezek táp'ál'iák a százezer lakosú város}. Es — .ezek védik az idegen ry Ív ellen is. Igen. Frek a tamték Szeged mneyarx ágának ár előőrsei. Hányszor mondottam Fodor Jenő tanácsnoknak, akivel egviitt dolgoztam. Szegedet nem lehet som y'-némefesiteni. som etezerhesilten'. Soha. Nem. Véd He a tanyák. És igv is van De a tisztviselői K Azt most már múltán e'árióbatom. hogv Win disebpratz ur rendeleteit ugyan a kutya se baitotta -itt végre. M'kor Fouvitatkoztam a Döfgármesternek. egv kráté fanvar arcot vágott, Nem csoda. Nincs népszerűtlenebb valami, nrnt égy rekviráló tiszt. — De é.i azt az elvet vallom. hogy akkor akarok egy -éhes magyart látni, mondok, mikor a bécsi posziókereskedők és posztógyárosok f;igcfalevéi!beu járnak. Igy meg lesz a paritás. De másként — nem. Kacagott a po'gármester, — kezet nyújtott. « '"S-rá — Helyes. Igy már megértjük egymást Szervusz. Igy aztán csak megéltünk szépen hármasban: a polgármester, Fodor Jenő tanácsnok és én. Amit Zrínyi mondott, azt mondtuk mi is: — Ne bántsd a magyart! Különben, ha már benne vagyunk a vallomásokban, elmondhatok még egv dolgot, ami még érdekesebb és még jellemzőbb. A királyi látogatásról vott szó. Tyii! Az árgyélusát! Dühöngtünk mind a hárman'. Fodor tanácsnok majd ki esett a város kocsijából, ugy tüzelt. — Bezzeg, most kell a magvar. Most. jó a magyar. Most jönnek, kínálkoznak, máskor meg a vonat ablakain is lehúzzák az ernyőt, hogy ne lássák a gyűlölt Magyarországot. — Én nem akarom, hogy jöjjenek. Én meg fogom akadályozni. Nem engedem, hogv egy félnapért rii.ilHót dobjon ki a város. —• mondta a polgármester. Ha a ..köztársa--ágnak" van neutője. li'át az bizonyosan kánkánt járt örömében, haliván bennünket. Naev György is megirigyelhette volna- tőlünk aztoaz elkeseredést, amivei a magas látogatás hírét fogadtuk. Es ami ta Ián sosem fordult elő Magyarország történetében, az 'megtörtént most és Szegeden történt meg. Mi történt? Hát csak az. hogv a polgármester nem akarta elfogadni Habsburg Károlyt. Pedig ez a kompromittált nevű ur •akkor-még--pépek hatalmas ura és hadseregek teljhatalmú vezére volt. Nehezen ment a dolog. mert sok, nagyon sók embernek „gomb!vuk"-fá.idalmai voltak akkoriban. Elvégre egv kis „Ferenc Jóskát" beiilegemi a gomb!vtikba nem is-volt-éppen olyan szégyen akkoriban. Működött a távirat. „Az időt nem tartom alkalmasnak a látogatásra" - - jelenti a polgármester. ___ Korzó Mozi R.-T. TELEFON : 11 -85, igazgató: VASS SÁNDOR. TELEFON 11-85. • •• Vasárnap A legszenzációsabb atrakciós film. SZENZÁCIÓS IZGALMAS ! Nagy kalandor történet 10 felvonásban 2 részben. A sieien legnagyobb atrak<-iój«j. Előadások pénteken és szombaton 5, fél 7 és fél 9. Vasárnap 2, fél 4, 5, fél 7 és fél 9, De a Habsburgok mindig befecsintpasz.kodrak a magyarba, ha bajba voltak, mint bojtorján a ruhába. Jött a válasz: . — A-látogatás meg lesz. A Felség meg akarja ismerni Szegedet. Puff.'A gomblyukak kéjes viszketése minden vonalon. Visszatáviratoz a polgármester: — Itt a spanyol. De a Habsburg -.— nyilván, mert ereiben spanyol vér is csörgedez —'• nem ijedt meg ettől som. —- Sebaj. A Felség ragaszkodik a látogatáshoz. Uj remények a gomblyukak tájékán bizonyos körökben. De. a spanyolnál is egy hatalmasabb látogató jött: a Forradalom. Már égtek a trauparentek. össze, volt állítva az „Éljen a -király — Éljen a királyné • - •" csak azért, hogy másnap kialudjék a lángjuk — örökre. Többé Magyarországon nem élteti se ajk, izzó lámpa a királyt. Soha többé. Még valamit. M'kor az öreg bűnös behunyta széniét jött az uj sarj, az aulikus gerinctelenek sietve akarták megrendelni az uj Habsburg arcképét a város hivata'aí -részére. Fájt a lelkűknek. hogv nem láthatják minden pillanatban a Habsburgok fityegő, duzzadt ajkát, semmitmondó ardkifejezését. Fodor tanácsnok nem engedte a képet megfestetni, — Várjatok. Ne siessetek ... Ki tudja . . .? Es amiről a hat hónapi együttműködés alatt annvit álmodoztunk, az valóra vált. Nem kell megfestetni több Habsburgot. Nem. Még a vásznakat sem kell átfestette. El ke'l égetni. hogy a pora se maradjon. Mert ők juttatták Magvarországot oda. ahol most van, ők. az ő politikájuk tett gyűlöltté bennünket minden népek szemében. Most más útra kell térnünk. Le kell ráznunk magunkról a multat és el kel! indulnunk egy szebb, egy boldogabb jövő felé. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú éra- és ékszerüzletemben. Szolid árak! Órákban és ékszerekben nagg raktár, v.v. FI5CHEH K. .*.*.•.Korzó-kávéház mellett. Vasárnap december 22-én: A szezon legnagyobb szabasu filtnprodúkciója : fi halál r Bűnügyi regény ó felvonásben A főváros legozenzáaősahh látvanyossaga ' Az olasz kinematográfia tökéletes alkotása. Előadások kezdeíeponíosan fél 5, fél 7 és negyed 9. Vasárnap 2,. fél 4, 5, fél 7 és negyed 9 órakor.