Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-21 / 307. szám

JüzegetJ, 39.1S. december 21. DKLMÍAGYAROEÍKÁG 5 Az első forradalom Szegeden. A budai utou, amelyet azóta az ő nevé­m) neveztek e\ vc-nnlt be először Szegedre Kossuth Lajos. Ceglédről jött. ahol fegyverbe -szólította a népet a fondor Ausztria és a hü­-teten nemzetiségek ellen. Ki sem pihenve a '.-..-szít kocsiút fáradalmait, sietett egyenesen cf' Szabadság-térre, ahogy akkor a Klauzál­teret hivták. Ott már várta őt egv emelvényen. Ui templomi szószék, alatta templomi áhítat­'a' Szeged népe, akkor a nemzet büszkesége, a szegény elárvult haza oszlopa. Különösen sok r.ő jelent meg. akik távolból is rajongva hallották Kossuth tüneményes hírét és elbű­völő magyar férfiszépségét kedvteléssel szem 'égették a pesti divatlap mellékletén. Mert Kossuth nemcsak korának legna­gyobb szónoka, de egyik leghőditóbb megjele­nésű embere is volt. ©uzavirágkék szemeiből meggyőző erő és hév áradt, sudár termete kimagaslott, mint a zászló, mikor a d'étár vagy a népszónoki tribünön megjelent. Az ok­tóberi ég alatt elmondott első szegedi beszéde még az ö remekei sorából is kiválik az érzés lángoló hevével, a mondatai klasszikus vere­bével'. Rögtönözve beszélt, ez látszik az egé­ben és ez 'adja meg különös varázsát, a p'l­anat ihletésének fényét és melegét. Elemen­táris hatása vett. Sírtak az emberek, de síri maga a szenek is. Szeged pedig azonnal' talpra állott, ha Kossuth mindjárt int mz óriás tömegnek, hogy kövesse, azonnal és vakon indultak vo'na utána, akár a poklok kapui en. Pedig akkor Szeged meglehetősen csön­des, alvó város volt, az élete lomhán balla­gott, .mint a Tisza, a nyári apály idején. A pe gárok a maguk szűk kis életét koptatták napról-napra, mint az öreg küszöböt, estén­kimt a serházban üldögéltek pipaszó mellett, Petőfire neheztelték, inert ez az izgága ifjú költő viszont a királyokra haragudott, az • olasz rabokról beszélgették, akik a szegedi var lakói voltak holmi forradalom miatt az < sztrák ház ellen, vacsora után korán lefe­küdtek, mert a gyertyával spórolni kell, az ágyban még a lőcsei kalendárium anekdotá­ját olvasták Salamon és MarkaU'töl és kilenc órakor már lehunyt szemekkel meredtek a •rácnegyed sárga házai a Tiszára, amelyen álmodó bőgős hajók hordották mellükben a Bánát drága terhét.. Kossuth rajongó lelkének tüze kigviiilot­ta az alvó város -szívét, beszéde nagyszerű toborzó volt, a fiatalság sietett a zászló a'ú, a nemzetőrség felkészült, asszonyok, lányok csinálták a tépést. a papok hazafias beszédek­kel tüzelték a népet a templomokban, lapok •indultak a városban, amelyek az első magvar forradalom helyi és országos, sőt világra­szóló eseményeit jelentették a serházban po­litizáló polgároknak. • Mikor Kossuth másodszor jött Szegedre, i\ magyar szabadság ügye veszendőben, té­pett zászlaja lehatiyatlóban volt. Az ellenség, osztrák és orosz, az ország fővárosa felé kö­zeledett. hadaink szétszórva és megverve, az egyetértés meginogva és Szeged, mint a ma­gyar szabadság mentsvára intett a Pestről ménekifő -kormányzó felé. Akkor már Szeged­re helyezték a pénzverdét, amelv a Kossuth­ban/kokat gyártotta (féltve rejtegetett emié­keit annyi családnak), itt volt az ágyúgyár is, ide jött az egész kormány és az országgyűlés, nemkülönben a főhadiszállás. Kossuth meg­érkezése estéjén mondotta második szegedi beszédét, az utolsót is egyúttal, nemcsak Sze­geden, de egész Magyarországon. Ezt a be­szédet intézte a Kárász-ház erkélyéről a fák­Ivásmcnetben tisztelgő hatalmas tömegnek. Ekkor is sirva fakadtak Kossuth Latos meg­hatottságtól remegő szavaira, de most nem az. öröm könnyei hullottak. Az országgyűlés három ülést tartott Sze­geden. Az elsőn Széniére Bertafan belügy­miniszter ismertette a helyzetet. Nagyon szo­morú helyzet, külpolitikai és hadügy: .Tekin­tetben egyaránt. Jó sors. semmi más. de ép­pen sorsunk volt szörnyű mostoha. A má­sodik ülésen megszavazták a nemzetiségek és zsidók emancipációját. Egy kissé elkéstek veié. A harmadik Görgey Artúr fővezér ügyé­ben zárt ülés volt. a komor fiatal katona, a magyar szabadságharc Napóleonja már akikor közeledett Világos felé és a magyar ügy is közel volt az aradi Golgotához. Pár nap múlva Kossuthék katonailag ki­ürítették Szegedet. Dembinszki elvesztette a szőregi csatát, amelyet Haynau generális a régi városháza rácsos erkélyéről nézett mesz­szei-átón. Egy rövidlátó golyó egy méterrel fölötte fúródott a falba. Az ellenség szépen megszállóira Szege­det. * Juhász Gyula. Pasics lemondott. Húga, december 20. A holland Nieuve Bu­veau londoni távirata szerint Pasics szerb miniszterelnök lemondott. Ü31£rt Usp/te leszerelt főhadnagy ki a noli­Ttlta}! Ptí) tikai viszonyok miatt állását elvesztette. Mint könyvelő és magyar-német levelező több évi gyakorlattal bir. Nagyobb gyárat önállóan vezetett. Jártas a szerb, horvát és román nyelvekben. Ajánlatokat „főhadnagy 32" jeligére a kiadóhi /atalba kér. Körmendiné virágosboltja SZEGED, SZÉCHENYI-TÉR 15. SZ. * Főüzlet: Budapest, VI., Teréz-körut 37. sz. (Britannia-száUó mellett.) TELEFON 11—78. Alkalmas karácsonyi és újévi ajándékok nagy választékban. Korzó Mozi R.-T. TELEFON: |j Igazgató: [ÍTELEFON 11-85. }} VASS SÁNDOR. Íj 11'85­• •• Szombaton és vasárnap A legszenzációsabb atrakciós film. * . jí SZENZÁCIÓS! IZGALMAS ! Amerika leánya I. Nagy kalandor történet 10 felvonásban 2 részben. A szezon legnagyobb atrakcíöja. Előadások pénteken és szombaton 5, fél 7 és fél 9. Vasárnap 2, fél 4, 5, fél 7 és fél 9. Károlyi tárgyalt Sonnlnoval az olasz háboro elkerülése érdekében Bécs, december 20. Berlinből távira tor­zak: Ideérkezett chiassói jelentés szerint az olasz lapok egy beszélgetést közölnek, ame­lyet Károlyi Mihály, Magyarország minisz­terelnöke folytatott egy olasz újságíróval. A beszélgetés során Károlyi Mihály kijelentet­te, hogy olyan nép élén áll, amelynek felsza­badulására csakis a monarchia veresége ve­zethetett. Nyilatkozott Sonninó olasz külügy­miniszterrel való viszonyéról is. Károlyi is­meri és nagyrabeesüli Sonuinót. Véleménye az volt. liogy Olaszországgal előbb-utóbb há­borúra keriil a sor, ha a monarchia volt hiva­talos köreinek intenciói érvényesülnek. En­nek megakadályozása végett érintkezésbe lé­pett Sonninóval. Károlyi levelet irt az olasz külügyminiszternek, a levélben kifejtette az okis4lnui{/y;ar szövetség szükségességét tíz osztrák-ntagifprAviémet rendszerrel szemben. Ha ez a szövetség létrejött volna mondotta Károlyi — akkor a, Németországgal való szö­vetség mindjárt háttéribe szorult volna, iSon­ninó akkor bizalmi embere utján azt vála­szolta Károlyinak, hogy felelőtlen egyénnel nem tárgyalhat. Károlyinak előbb meg kell buktatnia Tiszát, hogy aztán ő kerüljön he­lyéhe. .Sonninó utalt üzenetében arra is. hogy szükséges volna, ha (Magyarország és Romá­nia között megegyezés jönne létre. Károlyi ez­zel szemben rámutatott a Románit és Ma­gyarország között Erdély miatt méglevő nagy ellentétekre. Hangsúlyozta továbbá, hogy Magyarországnak létérdeke, liogy az Ad riálioz vezető utat kapjon. Károlyi mindezek­re megjegyezte az olasz újságíró előtt, hogy Sonninónak igaza van, mert Tiszát már ré­gebben meg kellett volna buktatni. Ez eset­ben ő kerülvén a miniszterelnöki székbe, már korábban megindulhattak volna a tárgyalá­sok Olaszországgal és ezzel megelőzhették vol­na a háborút. A parlamentben annak idején tiltakoztam a háború ellen, — végzi Károlyi fejtegetését — de mindössze tizenöt képviselő állott mellém. A szociáldemokrata katonák verték szét a botseviki tüntetést. Budapest, december 20. A bolseviki kato­nák (tegnapi tüntetéséről a katonák tanácsá­ban a következő információt, adták: A tüntetésekben a szervezett, fegyelme­zett budapesti helyőrség szociáldemokrata ka­tonái nem vettek részt. Azok a katonák, akik a tegnapi tüntetést rendezték, a vörös gárda, megalak ulását kihirdették, a. nemzetiszinv sapkarózsákat, plakátokat és lobogókat letép desték és egyéb visszaéléseket követtek el, ki­zárólag leszerelt és a fővárosban lézengő ka­tonák voltak. Hasonló rendzavaréisok meggát­lására a budapesti helyőrség bizalmi férfiai utján mindenkor rendelkezésére fog állani a népkormánynak, aminthogy tegnap is a rend­zavarások hírére felsőbb parancsot nem várva, maguk a biza-lmi férfiak fúvattak a kaszár­nyákban riadót és küldtek az utoára járőröket ós a tüntetőket széjjel ugrasztották. Körülbe­lül százötven embert tartóztattak le, akiket a Radetzky-kaszárnyába kisé rtek. Hajöszülés ellen csakis az ártalmatlan Leinzinger-féle „Hajrestorert" használja. Ára 2.— K. Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged Széchenyi-tér. B^ia jfgoston fogm ü terme Jíiggó-utca 1. Tele tori 13—64 wSuEl .. *L I

Next

/
Thumbnails
Contents