Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-03 / 291. szám

gzíWd, 1M8. december DÉLMAGYAsROIÍlSZÁG r duc i­Magyar család tragédiája Rózsahegyen. __ A tótok agyonlőttek egy urlleányt, mert mágyett nemzéjliszinü jelvényt viselt. — Rózsahegy, december 2. Vasárnap dél­I ,,'őtt Korvin postafőnök két leányát, amikor elhagyták a kathoiikus templomot, tót nem­| zetőrck megtámadták azért, mert magyar nemzetiszi.iii kokárdát viseltek. Felszól tot­ták a leányokat, hegy távolítsák el a kokár­[,Iákat. Ezt a leányok megtagadták azza), I hogy ők magyarok és joguk van nemzeti jel­vényeiket viselni. A tótok erre bántalmazni | kezdték a leányokat. Néhányan értesítették a Kcrvin-csáládot, amelynek egyik tagja.. Korvin Pál hadnagy karddal ás revolverrel fölfegyverkezve sietett nővérei segítségére.' A •tótok tovább verték ez ártatlan leányokat, mire Korvin hadnagy két tótot agyonlőtt. Nagy tömeg verődött össze, több fegyveres tót sietett a Temp óm-térre és Korvin had­riagyot és egyik nővéröt agyánlőtték. Á meg­rázó tragédia óriási, izgalmat keltett Rózsa­ihegyen. Masaryk Prágába érkezik. Luganó, december 2. A Secoló jelenti Londonból: Masaryk, a cseh köztársaság el­nöke Amerikából Liverpoolba érkezett. Lon­donba való megérkezésekor a -Pályaudvaron Balgmir fogadta. Masarykot nagy katonai ün­nepséggel fogadták,, egy század gránátos vo­nult fel zeneszóval és zászlók alatt. Masaryk néhány nap múlva utazik tovább Prágába. A cseh külügyminiszter nyilat­kozata. Bern, december 2. A Gazette (lé Laasőn­ne munkatársa beszélgetést folytatott Paris­ban dr. Benes cseh külügyminiszterrel, a eseh-szlovák köztársaság politikai céljáról. Benes a többek közt ezeket mondta: — A semlegesek meg lehetnek győződ­ve róla, hogv a csehek nem fogják üldözni a németeket. A valóságban csak két millió öt­százezer a csehországi németek száma. A né­metek önálló intézményeket, iskolákat kap­nak Csehországban, sőt egyetemük is lesz Prágában, Ami Magyarországot illeti, — mondotta — tiltakozni fogunk ugyan a tótok különválása ellen, a tótok kívánságai azonban teljesülni fognak. A dé.szlávokkal békés egyetértésben fognak élni a csehek és remél­jük, a -lengyelekkel is. Sőt talán a magyarok is közelednek majd a esehékbez, minthogy Németországtól és Bécstől elvágjuk, őket. Európának ezen a részén, — mondotta dr. Benes — olyan blokk fog alakulni, afnely szi­lárdabb lesz a volt osztrák-magyar monar­chiánál és képes lesz a pángermánokat sakk­ban tartani. Foch tábornagy be akar vonulni Berlinbe, Berlin, december 2. Foch tábornagy leg­utóbbi rendeletére vonatkozólag a Vorwürtz a következőket irja: Nyilvánvaló Fochnák az a szándéka, hogy győzelmét Berlinbe való bevonulásával "koronázza meg. Németország megszállásához a jelenlegi körülmények kö­zött nem túlságos sok katonai művészet kell és ez a megszállás nem is politikai szükség­let, hanem arra irányiul, hogy a nyugati szo­ciái-pacifista ellenzéket a nemzeti szenvedé­lyek feikorbácso'ásával elnyomja. -Németor­szág ebben a pillanatban nem tud védekezni, de kétséget nem szenved, hogy sokáig nem lehet a nyiugati hatalmak meghódított tarto­mánya gyanánt kezelni. A tábornoki politika — legyen az német, vagy francia — a vi­lágnak nem hozhat szerencsét, hanem csak ujabb szerencsétlenségbe dönti. A Délmagyarorsiság telefonjai KiftriÁhtaMut 81 Szerkesztőség SOS. A szegedi Polgári Radikális Párt nagygyűlése. (Saját tudósítónktól) A szegedi Polgári Radikális Párt vasárnap*délután a Kass-szálló nagytermében nagygyűlést tartott,- atne.yen megválasztották a Párt tisztikarát és dr. Po­lányi Károly központi kiküldött kifejtette a radikális párt programját. A nagygyűlésen impozáns számban jelentek meg a párt hívei, akik lelkes tetszéssel fogadták dr. Po'ányi magas szintájon mozgó, meggyőző, világos és rniridvégg mértéket tartó fejtegetéseit. A nagygyü.ést dr. Hollós József nyitotta meg néhány lelkes szóval. Üdvözölte a meg­jelenteket. továbbá dr. Poíányi Károlyt, Wicz Bélát és Endrődy Sándort, a fővárosi és vi­déki pártszervezetek kiküldötteit. Az a lelke­sedés — mondotta amellyel Szegeden és máshol is a dolgozó magyar polgárság a ra­d.kális párt zászlaja alá gyülekezett, bizonyít­ja, -hogy az osztályöntudat' már a dolgozó polgárság le kében is kivirult. De szükség is van arra, hogy a mai szomorú és vigaszta­lan helyzetben, amikor testünkön marakod­nak az imperializmus átka alól szabadulni nem tudó szomszédaink, a radikális eszmék világító fáklyaként Jelenjenek meg. Az átkos és gyűlöletes világháborút már befejeztük, de a világbéke még -elérhetetlen távolságban van. És a sötét, szomorú időben fokozott súllyal kiabál elő az események közül a lembergi eset, ahol az ^gész civilizációt megszégyenítő módon ismét pogromokat rendeztek a buta­ság sötétjébe kényszeritett tömegek. Orosz­országban is a legborzasztóbb anarch'a van és az évek óta tartó polgárháború elpusztí­totta Oroszország legjobbjait. És nem tud­juk, nem-e napok és- llietek kérdése csak, hogy a polgárháború és anarchia ná­i -lünk Is föllép. Ebbe a vigasztalanul sötét képbe, mint valami gyönyörű remény­sugár, világit bele a radikalizmus, amely a multak minden tradícióval szakítva az ész­szerűséget és a be áfást propagálja. Ezután fölkéri Polány^ Károlyt a Radikális Párt pro­gramjának ismertetésére. Taps, éljenzés fogadta dr. Poláttyi Ká­rolyt, aki egy óráig tartó, nagyszabású, len­dülettel elmondott beszédét azzal kezdte, hogy üdvözölte a megjelenteket annak a párt­nak a nevében, amely egy fél emberöltő óta mint egyedüli polgári párt küzdött rendület­lenül és lankadatlanul az uj Magyarországért, a magyar polgári demobilizációért. Ehhez a küzdelemhez erőt adott a pártnak az a meg­győződés, hogy a nagybankok és nagybirto­kok szövetsége alatt -ennek az országnak el kell népteienedni, gazdaságilag el kell pusz­tulnia, politikai'ag pedig a szociális és nem­zetiségi elnyomás által belsőleg meguj,ulva nem állhat ellent a körülöttünk kifejlődő de­mokráciák világtörténelmi fölényének. Erőt adott az a meggyőződés, hogy meg kell óvni ezt az országot a forradalmi rázkódtatások­tól, nehogy az Operáció ölje még a betegét. . Majd megemlékezett a feudalizmus reál­politikájáról, amely szappanbuborékként pat­tant szét az első szabad lélekzetvételére a magyar polgárságnak. A radikális párt szü­letésétől kezdve a nagybirtoknak tnind«n zsentriér-dek ellenére a nép között való szét­osztását irta zászlajára, mert tudta, hogy a btdk erdőssel áll. vagy bukik a magyar jövő. Szines előadásában részletesen ismerteti ez­után a radikális párt programját, majd áttér arra a differenciára, amely a radikális pártot a testvér szociáldemokrata párttól elválaszt­ja. Beszédét ezután így folytatja: — A szocializmus és a radikalizmus kö­zötti különbség a forradalom előtt nem volt aktuális, gyakorlatilag a két párt követelései csak a hangsúlyban tértek el egymástól. Ez a a szocializmus az igazságos és észszerű tár­a szocializmus a zigazságos és ésrszerii tár­sadalmat a termelési eszközök társadalma­sításával kivánja elérni és pedig kizárólag az ipatt proletariátus utján, addig a radikaliz­mus sem erre az eszközre, sem annak a vég­rehajtójára az emberiség sorsát rá nem bízza, hanem az igazságos és észszerű berendezé­seket egyedül egy, az értelmi érők minden irányú vezetése alá helyezett társadalómtól várja. Ezt a niagasabbrendü társadalmat a gyökeres reformok egész sorozatával kell biz­tosítani. A marxizmus -r akár u munkások, akár a polgárok képviseljék is tanait — a kézi­munkás szemével nézi a társadalmat, mig a rad.ká,izmus a szellemi munkás szemével­nézi azt. Az előbbi kívülről látja, a világot és a társadalmi fejlődés puszta automatizmust jelent számára, amelyet az osztályharc gé­pezete mozgat, az utóbbi azonban belülről szemléli azt és a saját müvét ismeri, tol az emberiség haladásában. A szellemi munkás­nak csak eszmélnie kel! és átveheti a társa­dalom vezetését a szellem jógán, amely a társadalom mindenkori titkos irányitója volt. A mdihálizmus a fejmunkásák vezetése alá kivánja helyezni azt a hatalmas mozgóimat, \ amely minden, egyedül a munkájában érde­kelt rétegnek a • segítségével és a javára, en­nék a társadalomnak gyökeres reformok ut­ján való átalakulását tűzi ki céljául. Azokat ideálokat, amelyeket a marxizmus a pro'etá^tó riátus számára kisajátított, amelyeknek az esedékességét a jövő államára tűzte ki és a melyeknek a megvalósítását a gyári mun­kás a gépeken való magántulajdon megszün­tetésétől teszi függővé: azokat a radikalizmus tisztult és eredeti alakjában támasztja föl új­ra, mint az egész társadalomnak a szellemi miniké vezetése alaff önmagán végtéhaiitM öntudatos refónnmiivét. A nagy utópisták utódairól, korunk leg­kiválóbb gondolkodóitól (Ff. George, H. G, Wels, Popper Lynkáus, R. Goldscheid) szár­maznak azok a reformeszmék, amelyek az emberiséget mai anarchikus állapotából az ér­telem erejével, rendezett működés szintjére emelnék. Ariiig a közélet szervezett szenve­délyek szintere marad, amíg a gazdaság a. profithajszoló egyesek és az érdekeiért küzdő csoportok vak viaskodása, a társadalom az osztályok harcának a csatatere és az állani maga pusztán tehetetlen eredője az egymás­sal harcban álló leghangosabb nyers ellen­téteknek. addig az emberiség el nem kerül­heti a katasztrófák sorozatát. Ezért a kor egyetemes kérdése ina az: m-i képen lehet a céltalan harc módszerét az emberiség tuda­tos összemüködésévet hetyettésiteni? Meg kelt valósítani azekat a gyökeres reformokat, a melyekkel korunk nagy gondolkozói az ér­telmi erők mindén irányú vezetését a társa­dalomban biztositarti akarják: más itt. nin­csen. Röviden összefoglalva: a Radikális Párt nem akar semminemű osztálydiktaturát és programja nem történelmi talajban, hanem az élet termőiöldjébén gyökeredzik. Beszédét e szavakkal fejezte be: — A munka birodalmának az egén az érdem és tudás testvércsillagzata ragyogjon és akkor a meggyötört emberséget át fogják vezetni abba a birodalomba, amelyet az érte­lem erői vezetnek és amely a mainál igazsá­gosabb, észszerűbb és emberibb legyen. Eb­ben a jelben győzni fogunk. (Lelkes taps és éljenzés.) Kóhlmdnn Dezső a jövő hadseregének hivatásáról szólott ezután, majd "Schweiger Miksa főtitkár tette meg előterjesztéseit. Ja­vaslatára üdvözlő táviratot küldtek Károlyi Mihály miniszterelnökhöz. Jászi Oszkár és Kunfí Zsigmond miniszterekhez. Ezután a tisztikarra vonatkozó határozati javaslatot terjesztette elő a főtitkár, amelyet a nagy­gyűlés egyhangúlag elfogadott. A párt tiszti­kara igy alakult meg: Elnökök: Dr. HqUós József, Juhász GyG ­•la. Móra Ferenc, Tatarek íB. Béla, dr. Tliie riág Oszkár, Székély Gáborné. Ügyvezető értök: Dr. Fisner iManó. Alelnökök: Bugyi Mihály, Czeglédi Lajos, Fodor Jenő, Mészá­ros Károly, dr. Márt ón József, Pápp Nándor,.

Next

/
Thumbnails
Contents