Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-03 / 291. szám

gzíWd, 1M8. december DÉLMAGYAsROIÍlSZÁG r duc iMagyar család tragédiája Rózsahegyen. __ A tótok agyonlőttek egy urlleányt, mert mágyett nemzéjliszinü jelvényt viselt. — Rózsahegy, december 2. Vasárnap délI ,,'őtt Korvin postafőnök két leányát, amikor elhagyták a kathoiikus templomot, tót nem| zetőrck megtámadták azért, mert magyar nemzetiszi.iii kokárdát viseltek. Felszól tották a leányokat, hegy távolítsák el a kokár[,Iákat. Ezt a leányok megtagadták azza), I hogy ők magyarok és joguk van nemzeti jelvényeiket viselni. A tótok erre bántalmazni | kezdték a leányokat. Néhányan értesítették a Kcrvin-csáládot, amelynek egyik tagja.. Korvin Pál hadnagy karddal ás revolverrel fölfegyverkezve sietett nővérei segítségére.' A •tótok tovább verték ez ártatlan leányokat, mire Korvin hadnagy két tótot agyonlőtt. Nagy tömeg verődött össze, több fegyveres tót sietett a Temp óm-térre és Korvin hadriagyot és egyik nővéröt agyánlőtték. Á megrázó tragédia óriási, izgalmat keltett Rózsaihegyen. Masaryk Prágába érkezik. Luganó, december 2. A Secoló jelenti Londonból: Masaryk, a cseh köztársaság elnöke Amerikából Liverpoolba érkezett. Londonba való megérkezésekor a -Pályaudvaron Balgmir fogadta. Masarykot nagy katonai ünnepséggel fogadták,, egy század gránátos vonult fel zeneszóval és zászlók alatt. Masaryk néhány nap múlva utazik tovább Prágába. A cseh külügyminiszter nyilatkozata. Bern, december 2. A Gazette (lé Laasőnne munkatársa beszélgetést folytatott Parisban dr. Benes cseh külügyminiszterrel, a eseh-szlovák köztársaság politikai céljáról. Benes a többek közt ezeket mondta: — A semlegesek meg lehetnek győződve róla, hogv a csehek nem fogják üldözni a németeket. A valóságban csak két millió ötszázezer a csehországi németek száma. A németek önálló intézményeket, iskolákat kapnak Csehországban, sőt egyetemük is lesz Prágában, Ami Magyarországot illeti, — mondotta — tiltakozni fogunk ugyan a tótok különválása ellen, a tótok kívánságai azonban teljesülni fognak. A dé.szlávokkal békés egyetértésben fognak élni a csehek és reméljük, a -lengyelekkel is. Sőt talán a magyarok is közelednek majd a esehékbez, minthogy Németországtól és Bécstől elvágjuk, őket. Európának ezen a részén, — mondotta dr. Benes — olyan blokk fog alakulni, afnely szilárdabb lesz a volt osztrák-magyar monarchiánál és képes lesz a pángermánokat sakkban tartani. Foch tábornagy be akar vonulni Berlinbe, Berlin, december 2. Foch tábornagy legutóbbi rendeletére vonatkozólag a Vorwürtz a következőket irja: Nyilvánvaló Fochnák az a szándéka, hogy győzelmét Berlinbe való bevonulásával "koronázza meg. Németország megszállásához a jelenlegi körülmények között nem túlságos sok katonai művészet kell és ez a megszállás nem is politikai szükséglet, hanem arra irányiul, hogy a nyugati szociái-pacifista ellenzéket a nemzeti szenvedélyek feikorbácso'ásával elnyomja. -Németország ebben a pillanatban nem tud védekezni, de kétséget nem szenved, hogy sokáig nem lehet a nyiugati hatalmak meghódított tartománya gyanánt kezelni. A tábornoki politika — legyen az német, vagy francia — a világnak nem hozhat szerencsét, hanem csak ujabb szerencsétlenségbe dönti. A Délmagyarorsiság telefonjai KiftriÁhtaMut 81 Szerkesztőség SOS. A szegedi Polgári Radikális Párt nagygyűlése. (Saját tudósítónktól) A szegedi Polgári Radikális Párt vasárnap*délután a Kass-szálló nagytermében nagygyűlést tartott,- atne.yen megválasztották a Párt tisztikarát és dr. Polányi Károly központi kiküldött kifejtette a radikális párt programját. A nagygyűlésen impozáns számban jelentek meg a párt hívei, akik lelkes tetszéssel fogadták dr. Po'ányi magas szintájon mozgó, meggyőző, világos és rniridvégg mértéket tartó fejtegetéseit. A nagygyü.ést dr. Hollós József nyitotta meg néhány lelkes szóval. Üdvözölte a megjelenteket. továbbá dr. Poíányi Károlyt, Wicz Bélát és Endrődy Sándort, a fővárosi és vidéki pártszervezetek kiküldötteit. Az a lelkesedés — mondotta amellyel Szegeden és máshol is a dolgozó magyar polgárság a rad.kális párt zászlaja alá gyülekezett, bizonyítja, -hogy az osztályöntudat' már a dolgozó polgárság le kében is kivirult. De szükség is van arra, hogy a mai szomorú és vigasztalan helyzetben, amikor testünkön marakodnak az imperializmus átka alól szabadulni nem tudó szomszédaink, a radikális eszmék világító fáklyaként Jelenjenek meg. Az átkos és gyűlöletes világháborút már befejeztük, de a világbéke még -elérhetetlen távolságban van. És a sötét, szomorú időben fokozott súllyal kiabál elő az események közül a lembergi eset, ahol az ^gész civilizációt megszégyenítő módon ismét pogromokat rendeztek a butaság sötétjébe kényszeritett tömegek. Oroszországban is a legborzasztóbb anarch'a van és az évek óta tartó polgárháború elpusztította Oroszország legjobbjait. És nem tudjuk, nem-e napok és- llietek kérdése csak, hogy a polgárháború és anarchia nái -lünk Is föllép. Ebbe a vigasztalanul sötét képbe, mint valami gyönyörű reménysugár, világit bele a radikalizmus, amely a multak minden tradícióval szakítva az észszerűséget és a be áfást propagálja. Ezután fölkéri Polány^ Károlyt a Radikális Párt programjának ismertetésére. Taps, éljenzés fogadta dr. Poláttyi Károlyt, aki egy óráig tartó, nagyszabású, lendülettel elmondott beszédét azzal kezdte, hogy üdvözölte a megjelenteket annak a pártnak a nevében, amely egy fél emberöltő óta mint egyedüli polgári párt küzdött rendületlenül és lankadatlanul az uj Magyarországért, a magyar polgári demobilizációért. Ehhez a küzdelemhez erőt adott a pártnak az a meggyőződés, hogy a nagybankok és nagybirtokok szövetsége alatt -ennek az országnak el kell népteienedni, gazdaságilag el kell pusztulnia, politikai'ag pedig a szociális és nemzetiségi elnyomás által belsőleg meguj,ulva nem állhat ellent a körülöttünk kifejlődő demokráciák világtörténelmi fölényének. Erőt adott az a meggyőződés, hogy meg kell óvni ezt az országot a forradalmi rázkódtatásoktól, nehogy az Operáció ölje még a betegét. . Majd megemlékezett a feudalizmus reálpolitikájáról, amely szappanbuborékként pattant szét az első szabad lélekzetvételére a magyar polgárságnak. A radikális párt születésétől kezdve a nagybirtoknak tnind«n zsentriér-dek ellenére a nép között való szétosztását irta zászlajára, mert tudta, hogy a btdk erdőssel áll. vagy bukik a magyar jövő. Szines előadásában részletesen ismerteti ezután a radikális párt programját, majd áttér arra a differenciára, amely a radikális pártot a testvér szociáldemokrata párttól elválasztja. Beszédét ezután így folytatja: — A szocializmus és a radikalizmus közötti különbség a forradalom előtt nem volt aktuális, gyakorlatilag a két párt követelései csak a hangsúlyban tértek el egymástól. Ez a a szocializmus az igazságos és észszerű tára szocializmus a zigazságos és ésrszerii társadalmat a termelési eszközök társadalmasításával kivánja elérni és pedig kizárólag az ipatt proletariátus utján, addig a radikalizmus sem erre az eszközre, sem annak a végrehajtójára az emberiség sorsát rá nem bízza, hanem az igazságos és észszerű berendezéseket egyedül egy, az értelmi érők minden irányú vezetése alá helyezett társadalómtól várja. Ezt a niagasabbrendü társadalmat a gyökeres reformok egész sorozatával kell biztosítani. A marxizmus -r akár u munkások, akár a polgárok képviseljék is tanait — a kézimunkás szemével nézi a társadalmat, mig a rad.ká,izmus a szellemi munkás szemévelnézi azt. Az előbbi kívülről látja, a világot és a társadalmi fejlődés puszta automatizmust jelent számára, amelyet az osztályharc gépezete mozgat, az utóbbi azonban belülről szemléli azt és a saját müvét ismeri, tol az emberiség haladásában. A szellemi munkásnak csak eszmélnie kel! és átveheti a társadalom vezetését a szellem jógán, amely a társadalom mindenkori titkos irányitója volt. A mdihálizmus a fejmunkásák vezetése alá kivánja helyezni azt a hatalmas mozgóimat, \ amely minden, egyedül a munkájában érdekelt rétegnek a • segítségével és a javára, ennék a társadalomnak gyökeres reformok utján való átalakulását tűzi ki céljául. Azokat ideálokat, amelyeket a marxizmus a pro'etá^tó riátus számára kisajátított, amelyeknek az esedékességét a jövő államára tűzte ki és a melyeknek a megvalósítását a gyári munkás a gépeken való magántulajdon megszüntetésétől teszi függővé: azokat a radikalizmus tisztult és eredeti alakjában támasztja föl újra, mint az egész társadalomnak a szellemi miniké vezetése alaff önmagán végtéhaiitM öntudatos refónnmiivét. A nagy utópisták utódairól, korunk legkiválóbb gondolkodóitól (Ff. George, H. G, Wels, Popper Lynkáus, R. Goldscheid) származnak azok a reformeszmék, amelyek az emberiséget mai anarchikus állapotából az értelem erejével, rendezett működés szintjére emelnék. Ariiig a közélet szervezett szenvedélyek szintere marad, amíg a gazdaság a. profithajszoló egyesek és az érdekeiért küzdő csoportok vak viaskodása, a társadalom az osztályok harcának a csatatere és az állani maga pusztán tehetetlen eredője az egymással harcban álló leghangosabb nyers ellentéteknek. addig az emberiség el nem kerülheti a katasztrófák sorozatát. Ezért a kor egyetemes kérdése ina az: m-i képen lehet a céltalan harc módszerét az emberiség tudatos összemüködésévet hetyettésiteni? Meg kelt valósítani azekat a gyökeres reformokat, a melyekkel korunk nagy gondolkozói az értelmi erők mindén irányú vezetését a társadalomban biztositarti akarják: más itt. nincsen. Röviden összefoglalva: a Radikális Párt nem akar semminemű osztálydiktaturát és programja nem történelmi talajban, hanem az élet termőiöldjébén gyökeredzik. Beszédét e szavakkal fejezte be: — A munka birodalmának az egén az érdem és tudás testvércsillagzata ragyogjon és akkor a meggyötört emberséget át fogják vezetni abba a birodalomba, amelyet az értelem erői vezetnek és amely a mainál igazságosabb, észszerűbb és emberibb legyen. Ebben a jelben győzni fogunk. (Lelkes taps és éljenzés.) Kóhlmdnn Dezső a jövő hadseregének hivatásáról szólott ezután, majd "Schweiger Miksa főtitkár tette meg előterjesztéseit. Javaslatára üdvözlő táviratot küldtek Károlyi Mihály miniszterelnökhöz. Jászi Oszkár és Kunfí Zsigmond miniszterekhez. Ezután a tisztikarra vonatkozó határozati javaslatot terjesztette elő a főtitkár, amelyet a nagygyűlés egyhangúlag elfogadott. A párt tisztikara igy alakult meg: Elnökök: Dr. HqUós József, Juhász GyG •la. Móra Ferenc, Tatarek íB. Béla, dr. Tliie riág Oszkár, Székély Gáborné. Ügyvezető értök: Dr. Fisner iManó. Alelnökök: Bugyi Mihály, Czeglédi Lajos, Fodor Jenő, Mészáros Károly, dr. Márt ón József, Pápp Nándor,.