Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-18 / 304. szám

[MAGYARORSZÁG Szerhesztöség: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAm. A szerkesztőség telefonta: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 4a— K. negyedévre 12.— K. Wévre . . 24— K, eev hrtraprí 4 — | Egyes szám 18, vidéken és pályaudvarokon 20 fill. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAfft. 1A kiadóhivatal telefonja: 81. sisis VII. évfolyam. 304 szara. Szerda december Í8. Magyarország. Irta: Juhász Gyula (Ami most van, 'ami -most jön, ahhoz nem esaik politikai böléseségre van- szükség, de többre, 'vagy kevesebbre: magyar öntudatra. védéséi tették, ellenállóvá és krisztuskodása Kálváriáin tündökölt föl leghatalmasabb ra­gyogással "e nép életereje, költészete, művé­szete, igazainak örökkévalósága! j Ex iriuíco laetitís Uorebit, hitemre mon- ! dóin és a magyar Jakobinusok, a magyar re- i ----- — - - * . - "'*«! ionnátorok, a' magyar emigráns ck Iliiére, a megsebzett törzséből csak annál vidámabban fog kivirulni, ha szerencsés ösztönét követve élni akar: a becsülete, jólété, kuiturália, min­dene. ami .volt és ami, hu ezt túléli, lesz neki az időik végezetéig! '"•^SJ *«UJS,JM1 IWUIW^UV. H.U i»*<_/O\i ez van, itt most ez jön: a iét vagv a nem lét nagv -magyar kérdése. Ez elől írem. lehet ki­térni, ez elé állani keii ma egész testtel, egész lélekkel, olyan -rendületlenül, amilyent Vörös- ] mar tv kért és a nemzeti becsület követel. Min­den- párt, minden osztály, minden telekezet tudja meg, érezze át a lelke legmélyéig, a velők oszlásáig* hogy az ítélet trombitája megszólalt multunk, jelenünk és 'jövendőik Magyarországa felett és most menni keli, vagy az örök életre, vagy az örök kárhozatra. De ma több forog koekán, mint hetven­egyben a franciáknak, itt most Strassburggá akarják: tenni Pozsonyt és Kassát, Kolozsvárt és Váradot, itt most egv nagy kiéheztetés, egy nagy megfagy asz tás indáit ellenünk, a magyarság testét és lelkét próbálják egy uj Istenitélet szénprabájára tenni és ahogy ezt álljuk .és kiáü juk, emberül és magyarul, ugy válik sorsunk megdicsőüléssé vagy seman-iivé! A Rettenetes Ev nagy irancia poétája megjósolta annak a rettenetes évnek elején, hogy ezután két nagy nemzet lesz a világon, a győző és a legyőzött, de ez a /második vár, vár és egy napon fölkel és elveszi Strassbur­got, viszakapja Alsace -Lorrainet, átkel a Raj­nán, amelyről a béke .-ManseiMaiséí irták és a győző saját győzelmétől részegen, fog elfeküd­ni. a porban. Csodálatos jóslat, a francia ka-, marábaivaihol annak idején elhangzott, fájdal­mas mosolygással fogadták a kétkedők, gyár szos keserűséggel a hívek és — gúnyos hahö­tával a győzők. A jóslat valóra vált. Majdnem félszázad múlva, de valóra vált. Ám ehhez az kellett, hogy a legyőzött hinni és várná tudott, hinni önmagában, e'hivatásában és várni az időre, ázaOcaíomira, a történelem őrök igazságtevé­sének elíiövetelére. És ehhez az kellett, hogy a legyőzött az tudott maradni, aki volt: nagy és dicső nemzet még a kicsinyes megalázta­tásban. még a dicstelen leveretésben is. És ehhez az is kellett, hogy minden sziv és -min­den száj, hogy minden-toll és minden kala­pács egv célt szolgáljon, az életet akarja és ihá-rdesse, hogy a R. F. géniusza lebegjen a bá­nyász felett, aki a francia anyaföld méhébe szállott, -hogy* -fekete gyémánttal hevíthessék -a fekete gyászt,"hogv ez a géniusz lebegjen a repülő felett is, aki először szállott keresztül az Alpokon és az Óceánon, Ez nemcsak re­vanche volt, ez nemcsak gloire, ez több volt annál, ez az -volt, amit egv népnek tennie keli. ha élni akar: föltérten engedelmeskedés az étet ösztönnek, amely a népek lelkében és ide­geiben éppen :ugy él .és megszólal, ha keli. ép­pen ugv szublimálható és kioltható, maként az egyesekében. Magyarország élete e világvál­ságban attól függ, hogyan tud ellenállani ap­• nak, hogv narkotizáMák vagv éppen kiirtsák azt! fia igaz, hegy nemzetek lesznek, nem­zetek vesznek, éppen ugv igaz, hogv flemae­tek csak öngyilkos módon veszhetnék. Es ha ;gaz, hogy •Mjíigyárrirszág tragikus ország, hogy a magyar nép a világ Krisztusa, éppen Aigy igaz. hogv a tragédiái tették naggyá, szén Amerika békeprogramja. Január elején megkezdődik az előzetes béke­konferencia. ­Az erdélyi magyarság proklamációja a világ népeihez. München, december 17. Az itteni szikra­táviiróáilornásan felfogtak egy dróttaian táv­iratot, amelyet az Eifel-tornyon terjesztettek és Amerikának következő békeprcgraflnjiu tartalmazta: Párisból mindenkihez! Az Egyesük-Álla­mok békepfágrumia. Daniels tengerészeti miniszter Balítmo-. reban tartott beszédében a következőket mon dotta: Mi, akik \ck lEgyesidt-Mamákat a békekonferencián képviselni fogjuk, sem földét, sem kárpótlási nem fo­gúim követefai. Ragadgkodm fogunk ahhoz, hogy a kötött szerződések ér­telmében megtörténhessenek azák az intézkedések, amelyek a kisnemze­telaiek a nagynemzetekkel egyfdéma jogokat biztodtatoik. El fogunk hán­tani mindent, ami. uj háborúkat idéz hekw elő. Követeim fogjuk, hogy a iiMártkcrdísek kielégítő módéi ren­deztessenek. FekílUtjuk a népék Szö­vetségé és J/yűH békebiróságot, a melynek döntéseit fegyveres hatal­mak elfogadják és amelv virtameny­nyi nép biztonságát megteremti és olyan békebbróStígot, amelynek dön­téseit fegyvéres hatalmak Elfogadják és amely valamennyi nép bizőnsáfát megteremti és íefu\tövé teszi, högy ezeptui csak a maget érdekében és a salát jólétére dolgozzék. Amsterdam, december 17. A Manches­ter Guardian biztos forrásból jelenti, hogy Wilson elaiök azon lesz, hogy tizennégy pont­ját a szövetségesekkel -szemben is egész ter­jedelmében megvédje. Páris, december 17. (Havas.) Wilson el­nök neje (kíséretében megtekintette a boulog-. •nei erdőt és Versaiüesí. Visszatérőben Poin­care elnökkel a városházára ment. A község­takács emökségéntík 'tagjai fogadták a 'két elnököt. Wilson a következőket mondotta: .42 Egyesült-Államok mért avatkoz­tak bele a háborúba, mert tudták, hogy milyen mély sebet ejtett a há­ImMí a hagy jogi alapelveken, de azért is. mert a középhdtalmak elvei a sziveket ép ugy sértettek, mint a jogot. A reggeli után Wilson elnök aranyérmet, neje pedig gyémántokkal díszített arany brosstűt kapott. Az elnök röviddel ezután a hadügyminisztériumba ment, ahol Ciernen­ceauval találkozott. Visszatérőben. Veriizdost fogadta. Genf, december 17..••Áz olasz királyt do­ítomber ló-ér,e várják Parisba. Wilson Lon­donba Is ellátogat, de valószínűleg es-ak,ja­nuár végefelé, amikor haza utazik. Páris, december 17. .Romániának a béke­tárgyaláson való képviseletére Misiit, a mos­tani londoni román, követet nevezték ki. Rotterdam, december 17. Lloyd George e hét végéu Parisba megy, ahol Witsonnal köz­vetlen tárgyahisdk lesznek a- prelintináris- béke kérdéseiről. Azt hiszik, hogv ezek a tanácsko­zások körülbelül egy hétig tartanak, a béke­konferencia azután jamuh elején ülhet össze. Wilson részt fog venni esmek a konferenciá­nak ülésem is, még pedig 'legalább két-három héten át. VViisont Londonba . várják. Genf, december 17. Wilson számos kül­döttséget fogadott, hosszasan beszél- Housc ezredessel és Page római amerikai nagykövet tel. A naaionaiista lapok, mint a Times és a Journal des Debats meg vannak győződve ról'a, hogy Wilson tökéletesen alkalmazkodik Franciaország felfőgSákoz és Németországot még nem tartja elég érettnek aha, hdgy é népek szövetségébe felvegyék. Kolozsvárról jelentik: Ma délután Apáthy. István- elnöklésével a magyarok és székelyek nagygyűlést tartották, amely elé határozati javaslatot terjesztettek be, amely szerint pro­klamáciét intéznek d világ Összes népeihez. A prckíamáióban tiltakoznak az idegen- ura­lom ellen. Tiltakoznak az ellen, hogy egv mü~ hó magyart Erdélyben emyomjanak. Eélszólaít Fényes László, aki bejelentet­te, hogy a magyar, kormány azért küldte le Erdélybe, mert. kerülni akarják a. vérengzést, 'buszon,négyórás fegyverszünetet kötöttek a románokkal Nagyszebenbe utazott a román (kormányhoz báró Horváth Emii és Jászbe­rényi András tárgyalás oéljábóL A kiküldöt­tek visszaérkeztek és jelentették, hogv Marán ridegen í'ágadfo. őket és szó sfrií%< megegye­zésről. Rónay Zoltán kijelentette, hogy' az er­délyi -magyarság azzal,, hogy vezérb!zo{.tságaí alakitott.nem szakadt ei Magyarországtól és a mai vúszónyok között a ez az. egyetlen módja. A nagygyűlés ez-ubán egyhangúiig elfo­gadta á hátározáti javaslatot.

Next

/
Thumbnails
Contents