Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-15 / 302. szám

ÉLMAGYARORSZÁG Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 48,— K. negyedévre ÍZ— K. félévre . . 24.— K. egy hónapra 4.— K. Egyes szám 18, vidéken és pályaudvarokon 20 filL Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. 5ZAfll. A kiadóhivatal telefonja: 81. mm VII. évfolyam, 302. szám. Vasárnap, december 15. Konjunktúra. Irta: juhasz Gyula. Molnár Ferenc komédiát akart irni róla. De azóta át kellett fordítani a témát, mint az elviselt ruhát, inert azóta a háborús konjunk­túra átváltozott forradalmi konjunktúrára. Nem kell Jiivenalismik vagv Swiítnek lenni, hogv az ember elszomorodjék, látva az em­bert, e kétlábú tóllatlan állatot, a zson polí­tikont, amint köpenyt fordít, mint a KVik, ha uj nappal sütteti magát. Molnár Ferenc ko­médiát akart irni a konjunktúráról, én tragé­diát Írnék róla. Az én vidéki keresztény ma­gyar szemem szikrázik a dísztelen látvány­tól, a szabadalmazott forradalmárok apró puccsaitól a tűzhely körül, amelyen most a forradalom, a világ legnagyobb forradalmá­nak kifutó levese rotyog. Oly küzdelemre, mely világcsoda, kétségbeesett kacaj lön Nagyida. A hirtelen letűnt /hadügyminiszterről ol­vasom. milyen nagyszerűen kihasználta a négy éves háború minden kínálkozó előnyét, milyen pompásan kijött, sőt jól jött ki a há­borúval. Mikor az uj rend hadereje a kezébe került, mivel éppen ő volt kéznél akkor, ami­kor ez% kvalitás volt a legfontosabb: kéznél lenni, akkor szépen szervezni kezdte ezt a haderőt az ellen, ami me lett szervezni kel­lett volna. Hiába, háborucsinálok háborút csi­nálnak akkor is, ha békét akarnak. Olyan bé­két, amelyben őket békén hagyják. De ez hagyján, militaristából nem lehet egyszerre kezes bárány. A katonai puccs,tehát befagyott egyelő­re, szeretném remélni, örökre. (Milyen re­ménytelen némely remény!) A polgári puccs egyelőre szintén visszafelé sült el. Batthyány Tivadar szakállát Waterloo szele lengeti, az ad hoc republikánusok e hosszú zászlórudjáf bevonták. () és néhány társa (félek ez a né­hány nern is néhány) jobbra át akarták kor­mányozni a fiatal respubliea hájóját. sőt szél­ső jobbra át. a jobb családok, sőt a jcfeb grófi családok érdekében. Szó sincs róla, ha hu­morista volnék, azt mondanám, hogv a gró­foknak is élni kell, de amikor nem is a hala­dás, hanem egyenesen a világforradalom ro­bogó gyorsvonata viszi az európai emberi­séget válságról válságra, megoldásról meg­oldásra, máról holnapra változtatva meg a föld sziliét az írás szavai szerint: et renová­lás faciem terrae, akkor igazán tragikusan komikus: kitűnő csaladok vadaskertjeit fél­teni. Legyünk tisztában azzal is, hogy cz a magyar forradalom, amelyét hazaárulónak dénuneiált költőzsenik jósoltak és ígértek be. tulajdonképpen a legszörnvüségesebb reakció sötét pincéjébe zuhant volná, ha nem ők csi­nálják elsősorban és mindenekelőtt: az ötöd­féléves háború gyalázatával betek katonák és az ezeréves szolgaság szégyenét megelégelt proletárok. Ha a régi hatalom a szuronvok­ra és a verejtékre épitett, az uj rendnek két­szeresen és őszinte becsülettel az uj világ ka­tonáira és munkásaira kell támaszkodnia. A tépett katonazubbonyra és a kopott munkás­zubbonyra. ha nem akar diadalmas forrada­lom helyett siralmas és nevetséges ellenfor­radalmat. Mert az ellenforradalom tüzével is szá­molni kell. Fát tesz erre a titkos tűzre min­denki, aki mékathvnu; vagv rosszul szolgálja a forradalom ügyét. A. régi rend őszinte hí­veinél sokkal veszedelmesebbek az ui rendet­lenség zavarosában halászgatok és vadász­gatok. Akik nem akarnak semmi áron sem ki­maradni az uj szereposztásból, akik szint akarnak játtszaui mindenáron, akik hajlandók átfesteni a kalózlobogót háborús feketéből fcrradalomi vörösre, akik kész örömmel föl­csapnak az uj magyar revolució Rózsa Sán­dorainak és Heltai Viktorianak. Most olvasom, hogy Biró Lajos, aki szinte akarata ellenére vállalt fontos külügyi missziót, elkedvetlenedett egynémely törte­tések és puccsok miatt és vissza kivárt vonul­ni. A harcos iró, akiinek a harc az eleme, aki forradalmat csinált az irodalomban, amikor a most politikában manipulálok egy része még á nagyé'kesszavu prókátora volt, eíkedvetl'e­niilt az intrikák miatt. A magunk kertjét meg­művelni Candid tanítása szerint, ha ezt le­hetne ! Ország, világ kertjében égre nőtt a gaz, a gyom, a dudva és tisztogatni kell! A for­radalom megvá'toztatta az állam és a társa­dalom rendját, de vájjon megváltoztatta-e az emberek belsejét? Ide nem. elég a változás, ide megváltás kellene, az Isten országának eljö­vetele, amely belülről jön. Advent van, békes­ség a jóakaratú embereknek! Wilson Párisba érkezett Uj néptörvények. Tervezet a Károlyi-párt programjáról. — A politikai helyzet — Elzász-Lottiaringia kiáltványa. • Pár in. SftceöiHber 14. (Reuter.) 14'Hson el­nök a lakosság ujjongása közben és üdvtnré sek között érkezeti meg. Rotterdam, december 14. Wilson a Geor­ge Washington fedélzetén délben fél egv óra­kor jó egészségben megérkezett Berstbe. A kiállott -betegségnek nvoma sém látszott raj­ta. Amikor a George Wasington befutott a kikötőbe, az elnök a parancsnoki hídon állt. Nyolcvankilenc ágyúlövés üdvözölte az érke­ző elnököt, aki a hajó fedélzetén államügyeket intézett el. Köztük több kinevezést, amelyei drótnélküli távírón terjesztettek elébe. liresl. (Íróember 14. (Reuter.) Wilson part­ra szállott. Hága, december 14. A Reuter-ügynckség jelenti, hogy a szövetségesek azokkal az or­szágokkal, amelyekben kommunista törekvé­sek vannak, nem tárgyainak és nem kötnek békét. Ily országokban a szövetségesekre az a feladat, vár, liogy visszaállítsák a régi ren­det, mert csak ez biztosíthatja a békét. London, december 14. (Reuter.) A Reu­ter-ügynökság jelentése szerint IJoyd George egv gyűlésen többek közt a következőket mondotta: Az országra nézve rendkívül fontos választások előtt szükségesnek tartom minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy hive vagyok a katonai szolgálati kötelezettség megszüntetésének. Fnélkül a békekonferencia a sikertelenség jegyében folyna le és csalás­sal volna egyértelmű.. A békekonferencia sze­gényes eredménnyel végződnék, ha a had­seregek továbbra is megmaradnának. Basel, december 14. Egy londoni táv­irat szerint Bona'r Law a következőkét mondott u: Anglia csuk akkor fog t ángy ülni a békértöt, ha a nemzetgyűlés megulaikltot­ta a német kormányt. A most hátaimon levőket sohasem fogjuk elismerni. lííjdapeM. december 14. A Politikai Hir­tuló jelenti: A népköztársaság kormánya a november lfi iki néphatározat értelmében a következő néptörvényeket léptette életbe: 7fOS. éri V. néptörvény az ötödik önálló magyar külügyi igazgatásról. 1. A magyar népköztársaság minden kül­ügyét önállóan intézi. 2. A magyar külügyi igazgatás, étén a magyar külügyminiszter áll, aki a népkor­mány tagja. 3. A magyar külügyi, igazgatás szervei a magyar külügyminiszter vezetése alatt: 1. a magyar külügyminisztérium, 2. a magyar külügyi képviseletek, 3. a magyar konzuli hivatalok. ! 4. A magyar külügyminiszter hatáskörét es ezzei kapcsolatban a magyar külügymi­nisztérium szervezetét a. kormány rendelettel állapítja meg. 5. A magyar diplomáciai képviseletek Vezetői annál a külföldi államnál, amelybe/, megbízó leveliik szól a magyar népköztársa­ságot minden külügyi vonatkozásban a. ma­gyar külügyminisztertől nyert utasítás sze­rint. teljhatalommal, képviselik, A magyar­diplomáciai képviseletek állandó vezetői hí­va fali állásukhoz képest vagy követségek, vagy diplomáciai ügynökségek. 6. A magyar konzuli hivatalok külföldi tei ületeken föltétlenül a köztársaság érdekeit szolgálják és ezeket, valamint egyéb teendői kel azon utasítás szerint; látják el, amelyet a magyar külügyminisztertől, vagy a felettes magyar diplomáciai képviselet utján nyer­nek.' • 7. Oly országokban, amelyekben a népköz­társaságnak diplomáciai képviselete, vagy konzuli hivatala nincs, az ottani magyar ál­lampolgárok védelme valamely barátságos állam külügyi hatóságára bizható. A 8-ik a konzuli illetékek szabályozásáról

Next

/
Thumbnails
Contents