Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-01 / 290. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAm. A szerkesztőség telefonja: 305. ELÖFÜZETÉSI ARA: egész évre 48.— K. negyedévre 12.— K. 'élévre . 24 — K, eev hónapra 4.— K, Egyes szám 18, vidéken és pályaudvarokon 20 fill. Kiadót) i vatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81/ 8zegst ISIS. VII évfolyam, 290. szám. Vasárnap, december 1. Vörösmarty. Irta: Juhász Gyula. Születésének évfordulóján egy megcson­kított haza fajának friss hajtásai, egy modern irodalmi társaság tagjai azzal köszöntik a pusztanyéki költőt, hogy nevére és tisztelete­re alapítják akadémiájukat. Valóban, nagy szükség, égető szükség van ma arra a nemes és emelkedett magyar szellemre, amely Vö­rösmarty minden sorát és egész pályáját á'­iengti, azokra a tisztább magaslatokra, ame­lyekre a Csongor és Tünde, a Gondolatok a könyvtárban költője eljutott, azokra a nem muló lényü csillagokra, amelyek a magyar reformkorszak legnagyobb költőjének szede­tni égboltozatáról felénk is tündökölnek. Mert Vörösmarty költészetében az a mentalitás uralkodik, mely egyedül hivatott az emberiség e szörnyű válságából, népei; és fajok, osztályok és pártok harcából, a szel­lemi és kézi munka küzdelmeiből, a kultura és terror, a haladás és nihil világtusájábói az emberség és magyarság igazi értékelt megmenteni, győzelemre segíteni és általad­ni nálunknál boldogabb, mert jobb maradé­kainknak. Ebből a szempontból kell ma min­den miivel; magyarnak, minden olvasónak és gondolkozónak néznie Vörösmarty példátla­nul gazdag és mély költői világát, ebből á szempontból kell őt felmutatnia és megértet­nie főleg az Iskolának*, amely eddig Gyula; Pál nyárspolgárt perspektívájába állította be azt a költőt, akinél megrendítőbb erővel és hatalommal gyönyörű honi nyelvünkön amely jó részben az ő géniuszától kapott uj szint és fény1: — senki sem szólaltatta meg — ezerhangu erkeszteren .— az-emberi iélek legmagasabb föllángolásait és legmélysége­sebb örvényeit. Líránk Széchenyije ő, az em­ber és világ, a haza és a nép gyötrelmes problémáinak Hamletje, aki hallja a sors vas­kódéinak perdülését, aki látja a lét és nem­lét fenséges határait, akinek agyát és gerin­cét Szintén veres ítülborzongatta a nemét iszonya. Az iíju Petőfi a forradalmár félisteni vakmerőségével kap bele balsorsunk kereké­be — sors bona, nihil aliud! — hogv jobbra fordítsa azt, a koravén Aranv az ő tuíérző tájvirág lelkével eposzi és balladai tervek miigé húzódozik az élet -és világ kegyetlen il­letése elöi, a férfias Vörösmarty férfias ön­érzettel és öntudattai néz az -ember és ma­gyar végzetének rejtelmes tekintetébe, ő az emberm-éitőság -és férfimunka énekese. Hányan ismerik igazán és hányan érté­kelik valódi jelentősége szerint azt az örök­kévalóságot, ami Vörösmarty oeuvre-lének lelke és lényege? A hazai színházak még az évfordulón se adnak helyet neki, a magyar dráma legszebb zengésű költőjének, a ma­gyar Shakspéré egyik legméltóbb megszóla!­tatójának, akinek szini prológusával nyílt meg a régi Nemzeti Színház, az iskolákban legnréiyebb versét. Az embereket elsikkasz­tották, a könyvesboltokban hozzá méltó, tél­ies, olcsó kri'Jkp kiadását hiába keressük, utódai alig varrnak, kultuszáról eddig elfeled­keztek és a nemzet legszélesebb rétegei jó­formán a Szózat kezdő soraiból ismerik Vö­rösmarty;. Most. az uj Magyarországnak, ha nem akar ingoványon vagy a levegőbe épülni, ne­mes és határozott gesztussal kell Vörös­marty szellemi kincseit megmentenie és fölr használnia. A mai magyarság hangulata külö­nösen rokon létekkel fordulhat a Vén cigány költőjéhez lelkesedni és vigasztalódni. Az' egykori Bach rendszer előkelőtlen idegenei­nek utódai -ma újfent hazánk földjén próbál­nak foglalni, az elnyomatásnak egy uj és ke­serű korszakát akarják ránk zúdítani idegen és haza: c<hősegeink. Prometheus halhatatlan kínja szakad a szegény magyarra, az első árvák sirkeservet zokognak megint és a jobb kort, mely után buzgó imádságunk nem hiáb i epedt, e! szeretnék rontani a haza és az igaz­ság ellenei. Vörösmarty igéire, igazaira, európai hu­mar izmusára, az örök haladás végső diada­lába vetett szent hitére ma nagyobb szük­ségünk van, mint valaha. És rendületlen biza­lomra mindenekfelett, hogy a mi vén cigá­nyunk, a hangok e Liszt Ferencénél is na­gyobb magyar tanárja nem hiába kiáltotta a kétségbeesés örvényének széléről felénk: Lesz meg egyszer ünnep a világon! Tárgyalások a tótokkal. Wilson személyesen vezeti a békedelegáeiót. — Sok beszéd a békéről. — Uj angol-francia szerződés. Megtámadták a román nemzeti tanács különvonatát. Angol hajóraj Kielben, Jászi tárgyalni fog Maniuval. A tótokkal még nem értek véget a ta­nácskozások. Az elfogadott alapelvek gya­korlati megvalósításáról van most szó. Mind­két részről jóindulat vezeti a tárgyalásokat, amelyek befejezése, elé a magyar; közvéle­mény megnyugvással és a népkormányba ve­tett bizalommal tekinthet. A megállapodások egyébként is ideiglenes jellegűek és a rendet akarják biztosítani a béketárgyalásokig, a melyről ismét ellentétes hirek érkeznek, akár­csak a háború folyamán. Vannak olyan hi­rek is. hogy Wilson elhalasztotta európai utazást, sőt egyáltalán le fog mondani arról, hogy a béketárgyalásokon részt vegyen. E híreknek természetesen nem sok hitelt lehet adni. A legújabb eseményekről szóló jelenté­seink a következők: Budapest, november 30. Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter ma folytatta a tárgya­lást a cseh-szlovák küldöttséggel. A ma dél­előtti megbeszélésen már áttértek a főbb pon­tok részletes megvitatására. Miután ezek a tanácskozások az állami és gazdasági élet egész területére kitérnek, nem lehetetlen, hogy a tanácskozásokat ma sem tudják be­fejezni. Ez esetben holnap tovább tárgyalnak. Ha már a mai napon sikerre vezetnek a tár­gyaiások, akkor az egyezménytervezetet hozzájárulás végett bemutatják a ma este összeülő minisztertanácsnak. Ez esetben a részletes tárgyalás, amely -valószínűleg liosz­szabb ideig fog tartani, a jövő hót elején kez­dődik meg. Jászi miniszter és a cseh. illetőleg a tót megbízottak közt tizenöt vármegye Imperiu- . ma tekintetében folynak a tárgyalások'. Nyo­matékosan hangsúlyozzuk, hogy nem végle­ges megállapodásról van szó. csak ideiglenes rendezésről. A mostani megegyezés egyálta­lán nem prejudikál a békekonferenciának. Ezt megállapítja az egyezmény első szaka­sza is, hogy tudniillik a határok megállapítá­sa, illetőleg a vitás területek hovatartozása dolgában csak a békekongresszus illetékes. Most csupán az önrendelkezési jog érvénye­sítéséről, illetőleg az autonómia életbelépte­téséről van szó. A tótok átveszik az imperiu­mot azokban a vármegyékben, ahol ötven­százaléknál több a tót lakosok száma. Annak a tizenöt vármegyének, amelynek sorsáról tárgyalunk, egy millió kilenesz'ázkilencven­ötezer lakosa van. Ebből a magyar 137,000, német 133,000 és tót 1.525,000, rutén 45,000. E tizenöt vármegyének 76.5 százaléka tót, 11.9 százaléka pedig magyar. A rendezés folytán öt vármegye teljesen a tótok impériuma alá kerül. Tiz megyében körülbelül a járások fele került tót közigaz­gatás alá. A nyugati tót megyék közül Pa­zony vármegye három járás kivételével tel­jesen magyar impérium alatt marad. Termé­szetesen Pozsony városa is. Árva vármegye teljesen tót közigazgatás alá kerül. Hontme­gyében két járás lesz tót közigazgatás alatt, azonkívül Korpona, Selmecz és Bé'abánya városok. L'ptómegye egészen tót közigazga­tás alá kerül. Nógrádból két járás, megy át a tótok kezébe, Nyitrából egy járás és Érsek­• újvár város kivételével az egész megye tót közigazgatás alá1 kerül. Trencsén, Turócz és Zólyom megyéket a békekötésig egészen át­adjuk a tót közigazgatásnak. Gömörbőli négy járást, ezenkívül Nagyrőce és Jorisva váro­sokat. A keleti . tót megyék közül Sárosban egy járás kerül teljesen töt közigazgatásba, Szepesmegyét a golnicbányai járás és Göl­nicbánva kivételévei tót közigazgatásnak ad­juk át. Ung megyében csak a szobránci járás megy át tót közigazgatás alá (a megye leg­nagyobb része rutén). Zemplén vármegyéből a négy északi járás tót impérium alá kerül. Abaujvármegye teljes egészében magyar közigazgatás alatt marad. Összesen hatvan­hét járás kerül tót közigazgatás alá. A megállapodás szerint a városok közül Pozsony, Érsekújvár, Léva, LosPnc, Rima­Szdmbat, Dobsina, Gölnicbánya, Kassa. Ung-

Next

/
Thumbnails
Contents