Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-05 / 265. szám

Szeged, 1918, november 5. DELMADYARORSZAG 5 LEGÚJABB. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti november 4-én este: A franciák és angoloknak több rnina 60 kilométer széles fronton megkiséreilt áttörése -meghiüsult. Auersnoy és Landrecies között tartalékaink fogták föl; a lökést. A front többi részén az első vonalban küzdő csapataink állították meg az ellenség rohamait. BERLIN: Hivatalosan jeléntik: Anglia körüli elzárt területen elsiilyesztettek tengeralattjáróink negyvenhatezer bruttó tonna hajóteret. Csaknem valamennyi elsüllyesztett hajó nagyon megterhelt gőzös volt, amelyek az angöE kikötő felé tartottak. Két tartály gőzös is volt köztük. A tengerészen vezérkar főnöke. RÍÉiQS: (Hágai távirat szerint Komotau városára tegnap kihirdették az ostromállapotot-, mert a. tömeg közé vegyült csőcselék a .külvárosok raktárait fosztogatta és a. kincstári zöldségtelepet elpusztítottaAz uj cipőgyár. Sietek Rózsa Mihály urnák a Szeged és Vidékében hétfőn este, a Szegeden létesítendő cipőgyár ügyében megjelent cikkére néhány helyreigazító felvilágo-sitást adni, nehogy kezdettől végig téves és helytele,n adatai, valamint egész érvelése közönségünket félrevezessék és a kedd délutáni (közgyűlés hangulatát befolyásolják. (Elsősorban is számadatait; igazitom. helyre, csodálkozva egyúttal azon, hogy Rózsa ur olyan kézzelfoghatóan téves adatokkal lép a közönség elé. A szerdán megtartott gyáripari bizottsági ülés éppen az én indítványomra — hogy tudniillik az ujjcnnan jelentkező vállalatoknak adjunk ugyan minden helyes és lehető támogatást, de ne adjunk különösen aránytalanul több telket, mint amennyire szükségük van, csak 3000 négyszögöl területet szavazott meg a cipőgyárnak és mivel ott, ahol a cipőgyár épülni akar, 1 négyzetül terület tmég ima is legfölebb 20 koronára tehető, ia teleik értéke 60.000 korona. Megszavazott továbbá a gyáripari bizottság minden 'munkás után 35 korona évi subvenciót, maximálisan azonban 10.000 koronát 10 évre, ami tehát, ha a gyár mindjárt az első évben 300 írni tik ássál dolgozna, 10 év alatt 100.000 koronát tenne ki. A városi téglagyár ternielvényeimek saját előállítási költségén való átengedését áldozatinak a város részéről egyáltalán nem tekinthetem, a világításra vonatkozólag pedig a bizottság, amelynek határozatával a tanács a közgyűlés elé lép, konkrét Ígéretet egyáltalán nem tett. A cipő- és csizmaszövetkezet ügye az luj-jönnan létesítendő cipőgyár ügyét egyáltalán nem érinti, mert, — eltekintve attól, hogy Csehországban sokkal kisebb városokiban, mint Szeged, két-három, de öt .cipőgyár ás van egy helyen, amely mind prosperál, — éppen a gyáripari [bizottság, tekintve azon nagy érdemeket, amelyet a cipőszövetkezet városunk ipara keretében .szerzett, kimondott már uios-t azt, (hogy -mindazon kedvezményeket, amelyeket a Bondy-gyárnak ad, -már eleve biztosítja a cipőszövetkezetnek is hasonló kezdeményezés esetén. Almi pedig azt illeti, hogy Rózsa ur a iBondy-eégeí nem ismeri, a Kereskedelmi és Iparkamarában -megkaphatta volna a megfelelő információkat, amelyeket a kamara a Bondy-cég kérvényének benyújtásakor a város tanácsa elé terjesztett. Ne kezdjük hát a bábom utáni iparakción lkat — amelyre oly soká -készültünk — azzal, liogy az ily felületes bírálattal akadályozzuk meg az első vállalat itt való .letelepedését, a melyet nem i,s könnyen, több magyar város erőlködésével szemben ide tudtunk hozni. Wimmer Fülöp. A Szeged és Vidékében Rózsa Mihály ur fenti gyár alakulásáról ír és a következő megállapításokra jut: 1. Az alapítók ismeretlenek. 2. A várostól 1,000.000 korona szubvenciót kérnék. 3. -A szegedi csizma- és cipőgyár fejlődését veszélyeztetik. (Miután -magam Szeged város iparosítását, előmozdítandó, fáradoztam és fáradozom azon, hogy a cipőgyár Szegeden ós nem- másutt létesüljön, a (következőket -tartom szükségesnek -megjegyezni: 1. Az alapítók nem ismeretlenek, akit érdekel, vagyoni viszonyukról bármely pesti intézettől kaphat felvilágo-sitást. -Rózsa Mihály ur előtt .legkevósbbé lehetnek ismeretlenek, hiszen velük tárgyalt közben jötteimmel a volt -Pálfy-gyár eladását illetőleg, csakhogy ők, már imint Bondyék, égy millió kétszázezer koronát, sokaitok oly objektumért, amely nemrég 260.000 koronát ért-. Egyébként a részvény társaság alaptőkéjét befizetik, amint a várossal rendhon vannak; Bondyék szakértelmét pedig bármely bőrös Igazolhatja, 2. Hogy -mit kérnek a várostól, áz nem fontos, fontos az, hogy a város gyáriparra tegyen szert, még ha drágán, is, mert minden befektetése busásan megtérül. De ha kiesiuyeskedünk, akikor Szeged -mindig esaík lesz. 3. A fennálló eipős-zövetkezetet az u,i gyár fejlődésében nem gátolhatja. -Ha igy gondoskodnának másutt i-s, akkor Németország egyes helyein nem lehetne több egyforma ipart termelő gyár. Pirinasénz városában 300 cipőgyár van és fejlődik. A cipőszövtkezet is fejlődhet, sőt, fejlődik, mert esak igy lehet -Szeged is valaha ipari gócpont. Gál Miksa. A. TEL Ef-Oh 11-85. Igazgató: VAS SÁNDOR TELEFON 11-85. tf • Kedden szerdán és csütörtökön A legnagyobb szenzáció! MIA MAY csodásan szép alakítása: Tatjána Nagy dráma 4 felvonásban. ••• Előadások 6 és fél 6 órakor. Rendes helyárak. A nagy probléma. A .belső nagy átalakulás e korszakalkotó napjaiban, mikor a történelmi események idő m-utatója órák alatt hónapokat s -napok alia-tt éveiket halad előire, a boldogabb jövőt ígérő programúikctások és ® változás okozta megrázkódtatások százezer teendője közt sem lehet megfeledkezni egy tényről, mely mint elsődlegesen fontos teendő súlyos mementóként már előre fenyeget. Nem vitatható, hogy e -napc-knak órák alatt végbement belső evolúciója, az itthoni-evő polgárságnak, a« itthon volt civil emberek akarásának, eszének, kezének, -munkájának -szülötte, eredménye Lett, támogatva az ugyancsak itthon volt katona ság egyetértő vágyakozása és csatlakozott erényül tása által. De ez óráig a front szavat még nem hallottátok idehaza! Nem ért, még ide, az a bi zonyára minden itthoni mámort is túlharsogó nagy felszabaduló üdvrivalgás, ímeiy még az itthoninál is fokozottabban kiált egy békés, boldog, nyugalmas jövő után. Millió toroknak ordítás®, az eddig némaságra kényszerült millióknak epekedő vágyódása, -szent nagy akarása, elkeseredett kívánkozása az otthon, a -munka, a megbecsülés, az emberi mivolt után! Az itthon fáradó, szenvedő, -felszabadulást remélő -magyar polgárság lelkesült -mámorában sem feledheti s nem tagadhatja egy percre sem, hogy -milliónyi magyar ember — az ország színe, java, férfiereje még nincs itthon, az eseményektől -s azoik színhelyétől távol, -még idegen országok hegy-völgyein áll, vagy fáradt, sebzett lábaival végtelen országutakat -tapos. -Nem hallatta .hangját imég itthon ez a -milliónyi -drága -sok jó magyar, akik hosszú ötven -hónia-p óta -Doberdók nreg -Monté Tornbák magyar véráztatta idegen földjét védték hívságos, szent magyar becsületességgel, -kik kivetkőzve minden emberi imivoltból járták ötven hónapja a -szenvedések! kálváriáját, amiről beszélni nem, csak imádkozni lehetők még nem hallatták szavukat, de nem hallatták a sokféle program-szerkesztésinél, a jobb jövőt elképzelő tervezgetéseknél kívánságaikat, követeléseiket sem, A hazatérő front kívánsága, követelése a nemzettel -szemben! Az ötven hónap utáni elszámolás, millió torok kiáltása: „Adj-a-tok uj •ra otthont, munkát, kenyeret, felöltőt, -tüz-revalót, adjátok vissza újra emberi élhetésem lehetőségeit." Ez a nagy probléma! Ez a imának legnagyobb fel-adata, Legégetőbb gondja, legsürgősebb teendője és legelső kötelessége! -Aki a fronton, közöttük élt, velük szenvedett, hazavágyó sóhajukat hallgatta s ezer vészben edzett -nagy férfiemberek gyerekes könnyeit szánta, — tudja csak, érzi és. előrelátja, hogy mennyire hangosan követelő lesz, hogyan bömböl -majd a (hosszú -kényszerült némaság után e millió torok, hogyan nyúlik -majd kérésre, aztán követelésre -millió fegyverhez szokott kar és -mily elszántan gondolkodik ®z ölésre nevelt -millió agyvelő! Aki négy, hét, meg nyolc esztendeje katona, aki a harctereik gránátjainak rémes -süvitéseit hallgatta, az tudja, érzi. Hiszi, ugy gondolkodik, odakinn esaík suttogta, de itthon ordítani fo-gja, hogy a sors nem lehet annyira igazságtalan, a haza -annyira hálátlan, hogy ínig az itthon maradot taknak a testi épség és életbiztonság, a puha ágy és meleg szoba -mellett az anyagi gyarapodás ozor lehetőségeit is megadta, — addig az, ki nem tudta soha, hogy ®z eljövendő öt -perc élet-e -még -számára — itthon elrombolt otthont, vagy hajléktalan családot, elcsigázott as-szonyt, -meg sápadt gyereket találjon s ne tudja, hogy -mihez fogjon liohmp! ' Az igazság, a belső rend, a -beilleszkedés, a megértés, az uj átalakulás nagy érdekeiért -be kell látni, előre el kell készülni, hogy a mii diók nagy hazatérése nemcsak a vágyva várt viszontlátás örömünnepe lehet csupán, de a jogos jutalmazás, az igazságos kielégítés, az előre elkészített elhelyezőidős, — ahogy a kintiek elgondolták — az ötven hónap utáni méltányos elszámolás napja is kell hogy legyen!