Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-03 / 263. szám

Szeged, 1918. axuveanbei- 3. DÉL&EAö Y ARORSZÁG 7 megesebben lépnek be a polgárok. A központi teszátmolö hivatal, tisztviselőt arról értesítenek bennünket,'liogy vasárnap százhúszan belép­nek a polgárőrségbe. Linder hadügyminiszter rendeletére a szegedi kerületi csendőrparanjcsnolksági épü­letében vasárnap délelőtt tiz órakor a csendőr tisztikar és legénység leteszi az esküt az uj esküminta szeriint. A csendőrök Magyaror­szág függetlenségére fognak fölesküdni. Az eskümintát gróf Csáky csendőrezredes olvas­sa föl. A szegedi Nemzeti Tanács. (A Katonatanács közleményei.) 'A. Katonatanács; íbiiidatja Szeged város polgáraival, hogy a város belső rendjét és nyugalmát sikerült biztosítania. Teljes a. rend, aggodalomra ck nincs. Ezúttal is felké­ri a város polgárait, hogy önkéntes reíid-et­biztcsitó őrszolgálatra a 'Katonatanács gyii­téstemrBébeax, a tiszti pavi Ilonba® a minden­kori ügyeleti tisztnél minél számosabban je­lentkezzen tik. A Katonatanács elnökségének hivatalos helyisége a kerületi parancsnokság épületében® I. emelet 14. sz. alá helyeztetett át A Katonatanács sajtóosztályt szervezett, anelynek vezwfcéróvel'' -Darvas huszárfőhadna­gyot és dr. Rósa Andort bizta meg. A szegedi Katónatanács1 meghagyja a. •Szegeden tartózkodó őrségi és egyéb szolgá­latot nem .teljesítő összes tiszteknek és önkén­testíkn-ek, hogy holnap, azaz november 3-án délelőtt 10 órakor a Korzó-mozi téli helyisé­gében megjelenjenek]. Fosztogató hordák Maradjanak együtt a rendtartó csapatok Budapest, no vember 2. A Neamwd.i és Ka- > tonatanáes íe-lhivásit intézett a budapesti c&a­patcikhoz, hogy maradjanak együtt ne fus­sanak szét, mert csak ők tarthatják fent a • belső rendet és nyugalmat. Beszélgessünk. * A fahönvéd: Változó az élet sora. Király­napra készültünk ás népnapja lett belőle . Én: Kivilágitáís és minden nagyobb költ­ség inélkiU. A fahönvéd: És erre a napra, a szépre, a jóra, a -magasztosra elő sem irtaik, hogy mi­lyen gúnyában jelenjenek még az emberek. Én: És mindenki azzal az áhítattal jelent meg, mintha a saját esküvőjére imént volna. A fohonvéd: Az esküvőkön tett fogada­lom néha nem bizonyul valónak, -de a,z a fo­gadalom, amit Kossuth apánk szobra előtt tett a nép és a katonaság, az oly tiszta, mint a ima született gyermek lelke és olyan szent, mint a trikolor. Én: És erős, mint. az igazság. A fahönvéd: Az igazság pedig az, hogy inoist imái* tettek kellenek, amik megnyugtat­hatják a békés és dolgozni akaró polgárságot. Én: Aggodalomra Itt nincsen ok. A nép és katonaság tisztában van ázzál, hogy be­mocskolni nem. szabad a legnagyobb szentsé­get: a szabadságot. A fahönvéd: 'Nem is lehet az-magyar em­ber, aki erre merne vetemedni Nemcsak a szabadság szentség, lianeim az ma a tulajdon­jog is. És aki a más vagyonához ; merne nyúl­ni, az nem érdemli meg, hogy a szegedi föld a hátán hordja. Én: De arra megérett, hegy a háta ke­rüljön; a szegedi földbe. A fahönvéd: Békesség és nyugalom, ez le gyem most a jelszó. A 'begyulladt emberek­től pedig 'öl kell fordulni és a hiábbireket ter­jesztőknek lakatot kell a szájukra tenni. Én: Az „azt mondják" most nagyon mű­ködik. Pedig tudhatná mindönki liogy az „azt mpn-djáik"-ból készül -a -bolondok hírlapja. A fahönvéd: Az a baj, hogy most min­denik i okosabb akar lenni a másiknál és ebből keletkeznek a. mázsás bolondságok. És az is l.a.i. hogv jobbára mindenki felülről kivánüá búzni a fürészt. Én: És akik felülről búzzák, azoknál az egyéni hiúság érvényesül, és rc-sszul lesznek •még a gondolattól is, hogy más is ki vehesse, részét a ni unkából. A fahönvéd: A munkában talán még osz­tozkodnának. Se a dicsőségben nem igen sze­retnének -osztozkodni Én: A linegoszitott dicsőség is olyan né­Éh-elyek szemében, .mint a .megosztott szerelem A fahönvéd: Pedig hát jutna is. marad­na is. -Sajnos, a mult heti próbakivilágitás­iból semmi sem. maradt meg. íSötétisógbea> a város, ami az a-szfaltbeityárság szempontjából' célirányos lelhet, .de a testi épség irányában se­hogy sem kívánatos. Én: A tepanyolnát-ha se az, mégis itt, van, hogy veszett volna- a hazájában. A fahönvéd: Szűnik már, mint a vér a harctereken. Négy év óta sötét éjszaka volt az -egész világ, most már virrad, hajnalodik és bontogatja fényes sugarait, a béke napja, hogy -soha többé ne áldozzon le! Én: Nagy áldozat volt az ára. És a,kik ál­dozatiul estek, azok számára Mindenszentek napján a szivekben gyulladtak ki az emléke­zés örök mécsesei. A fahönvéd: Szentek ők mind, akiknek azonban nem maguk felé hajlott a kezűik. Én: A modern, az élő szentek nem számí­tanak, ők csak számolnak, ide a maguk szá­mára sohasem hibásan ós sosem tévednek. A fahönvéd: Csak az életük tévedés. És ha ínég is alkusznak a körü'liniényekikel, nem lehet nyugodt a -lelkiismeretük. Én: Nyugodt-ság ma -már csak a csöndes embereik -birodalmában: honol, akik a túlsó partról mézük az -oseményeikert. A fahönvéd: Az •innensőn levők pedig jár­ják az étet tövises útjait. Én: Ezekre az utakra néha virág" is ke­rül. A fahönvéd: Igy van ez rendjén, 'amint­hogy rendjén való, hogy ikét heti muszáj szü­net után megnyílik újra a szinház. Én: Járjanak' is -bele tömegesen. Nemi. mulaltui, hanem felejteni, megpihenni és a művészi szépnek az élvezéseért, A fahönvéd: És -gazdagodva- jöjjön ki be­lőle tmin-desnki, aki csak egyszer is betette á. 1 lábát Élihez azonban iszükséges a; művészi, szépnek a terjesztése ás . . . A fiatalkorú btínösök javítása és a földbérletek.* írta: Zsoldos Benő. budapesti kir. büntetőtürvényszéki biró. Teljes tudatában vagyok aran-ak, hogy leg­alább is szokatlan dolog ebben, a -szigorúan közgazdasági szaklapban most a kriminali­tásra hajlandó fiatalkorú egyének jobb útra terelésének módozatairól leűanélkodma. Futóla­gos áttekintésre legfeljebb talán annak ideá­lis f elgondolása. mentesíthetné ezt az lálláspon •tot, liogy hiszen azok a gyermekek és fiatal ­komáik a jó Isten mindnyájunk számára be­rendezett -nagy gazdaságának — a- földneík — ( olyan támogatásra szoruló palántái, melye­ket a körültekintő gazda szemével s a gondos kertész kezével áHanidóa.11 gondozni, ápolgat­ni íkell. hogy aztán a társadalom nagy minta­gazdaságának hajsznothazó, gyümölciitermő fáivá fejlődjenek. De anost nem ilyen, teoreti­kus, hanem tisztám gyakorlati kérdésekről le­gyen szó -s mindjárt kii fog tűnni az alábbiak­ból, hogy miért; és miként hozom én anost kap csolafba az intenzív mezőgazdasági munkát a fiatalkorú bűntettesek -megj avatásának nagy problémáival. A modern büntetőjogi irányok -egyik leg­nemesebb és leghumánusabb alaptétele, amely szerint a legkülönbözőbb bűncselekményeket elkövetett egyéneket ne.m a bűntől elrettente- (.; ni, hanem a itovábbi bűnözéstől való vissza- j ..tartás céljából lelkileg és erkölcsileg me-gjavi- ( tani, jobb útra terekná kell: talán a fiatalkorú bűntettesekkel szemben követendő intézkedé­seinkben: érvényesül idáig a legideálisahban. 1 Széles ut, nag'ykiitex'jedesü anező áll e téhin­. tétben .az igazságot szolgáltató biró rendelke­zésére, aki megértő Lélekkel keresi, kutatja azokat a legcélszerűbb utakat és módokat, a. melyek a már bűnbe esett, vagy bűnözésre hajlamok fiatalkornak megja-vuMsát — indi­vidualiter — a legsikeresebben elősegíthetik. E javító, átalaki-tó hatásokat biztosító eszkö­zök között a legkitűnőbbek közé sorozhatjuk / a fiatalkorú egyéneknek hasznos s később ál­landó kenyérkereseti forráe-sá válható immnká­,v-a,Iő ffcjglaiíkoztiajtáiijált, q'miek (k»retél:«n\ pedig — mivel atii éppen túlnyomórészt, föld­művelő neniziet vagyunk elsőrangú -fontos­ságúnak tartom a mezőgazdasági munkával való foglalkoztatást. A munka nemesit, — tartja az örökár ­vónyii srólás-anondás. A. környezetükben er­kölcsi romlásnak kitett, vagy -már egyénileg is gono-szhajl-amu. fiatalkorúinak -ilyetén meg­Mnilesités<e( iq|l.sőra)ng uállami 'ás, társadalmi, feladat. Tagadhatatlan, hogy rragypn sikeres '•eredményekre vezet ie téren az .ipari munká­val való foglalkoztatás ,i«, melynek kitűnő ha­tásaival a fiatalkorúak egyes felügyelőhatósá­gai (.főként különösen a szegedi), avagy egyes .gyermekvédő és jótékonysági egyesület által fenta-rtiott ós -irányított m. n. foglalkoz-ta-t-ó­miii helyekben találkozhatunk, de ezeknek fő­leg inkább a téli hónapokban van különösebb jelentőségűk, m-ig tavasztól a-z őszig -terjedő időszakban a .mezei munka az, -mely a legha­tásosabban javíthatja a bíróságok, vagy rend­őrhatóságok eljárása alá került fiatalkorúalk erkölcsi világát. E cél elérésére való törekvé­sünkben -a legnagyobb el,ismeréssel < úelhet- , jük ki a pár év óta már államilag is -támo­gatott föld'bérlő-szövetkezeti akciót. Ez a két- > sógtelienül nagyfontosságú mozgalom, abban ( * Megjelent a „Magvar Földbérfők Lapja" t. évi ju­lius 15-iki. 14-ik számában. A szerző engedélyével mi is leközöljük ezt a cikket, részbén szegedi vonatkozá­sainál fogva is. Szcrk. Budapest, november 2. Nagyhutáról je­lenítik, hegy egy /Budapestről' elindított szá­rad Nagykátár? fölbomlott, betört a helység­be, rabolt, gyilkolt, karhatalmat küldtek ikí. A pestmegyei Zsambék községben állo­másozó százötven főnyi katonaság, mely gépfegyverrel van.ellátva, fölfegyverzett orosz foglyokkal, fosztogatja a tehetősebb embere­ket. A Nemzetii Tanács karhatalmat kül­dött ki. Megszökött 13.000 olasz hadifogoly Bécs, november 2. A bécsi esti lapok jelentik, hogv-- a sigmundheilbergi fogolytá­borból ezerkétszázötven olasz tiszt és tizen­kétezer olasz katona megszökött. -A szökés akként történt, hogy a fogolytábor eddigi pa­rancsnoka, egy cseh ember átadta a parancs­nokságot egy olasz ezredesnek, aki azután a hadifoglyokat szabadon bccsájt-otta. A liadi­foglycík megtámadták az őrizetükre rendelt sztrák katonákat, elvették fegyvereiket, mu­níciójukat és kiszöktek a fogolytáborból. Leg­először megszállották a pályaudvatr, a postát és több raktárt kifosztottak. A német szénszál! fás Budapest, november 2. A német íőkon­zul összeköttetésbe lépett a Nemzeti Tanács­osai. Megkezdték a tárgyalásokat a német szénszállítás dolgában. Fiumét az antant szállta meg — Az antant-csapatok Grác felé mennek? — Budapest, november 2. Fiumét, hir sze­rint- nem a horvátok, hanem az amerikaiak, angolok és olaszok vették birto-knikba. Ame­rikai, angol és ©Halsz hajóik -érkezteik a város kikötőjébe -és a, partraszálló csapat-ok birto­kukba. vették a várost. Triesztből, Pólából -és Daibackhó! érkező (menekültek beszélik, hogy az antant-esapatolk Grác felé akarnak vo­nulni.

Next

/
Thumbnails
Contents