Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-27 / 286. szám

Szeged, 1918. november 27. DÍSLMAGYARORSZÁG1 7 ;,ól iiekii (használatra kiadott 1—1 pár bakan­csot november 27-én és 28-án délelőtt 8—l-ig, vagy ugyanezeken a napokon délután 4—ő­jg az állami főgimnázium tornacsarnokában nekem személyesen adja át. Ugyanekkor adandók át a fent emiitett katonai felszere­lési tárgyak, amelyek még esetleg a „Diák örök" kezeiben vannak. Ezen parancs végre­hajtását minden becsületes magyar Diák Őr­től, fontos nemzeti érdekekből okvetlenül el­várom: „Őrömmel tudatom veletek FiilÖpp altábornagy - ur, a Szegedi állomásparancs­nok következő dicsíretét: „Ne.m 'mulasztha­tom ©l ez alkalomból a Szegedi Diák Őrség parancsnokságának és a Diák Őrség tagjai nak a forradalom kitörésekor a közrend és közbiztonság érdekében kifejtett kiváló szol­gálataiért a magam és a magyar hadügyi kormány nevében hálás köszönetemet kife­jezzem. Felkérem a Diák Őrség parancsnok­ságát, liogy ezen elismerésemet és köszönete­met a Diák Őrség tagjai között a legszéle­sebb körben hirdesse ki!" Szeged, 191.8. évi november hó 23-án. Csapó Ödön főhadnagy, a Hzegedi Diák Őrség parancsnoka. — A Haditermény r.-t. kirendeltsége a mai naptól kezdve hivatalos óráit délelőtt f'él 9-től délután fél 3-ig tartja. A kirendeltség vezetője paprikaügyekben csak délélőtt 9-től 11 ág tárgyal. — Leszállított árban legújabb szőrme garnitúrák, boák, muffok, szőrmekabátok, bundák, női és leány- kabátok, blúzok ugy szintén mérték szerinti rendelések RE­MÉNYI V'E nőidivat áruháza Szeged, Széchenyi­tér 2. (Főposta mellett.) — Dr. Rapaport Samu orvos rendeléseit belbetegek részére megkezdte. Kálvin-tér 2., református palota. — Dr. Szamek Sándor rendeléseit (Tisza Lajos-körut 79.) ujból megkezdte. Rendel dél­után 2—4-ig. BŰVÉSZET • 00'.) I MÜSOE: "Szerda: A kis lord. Életkép. Premierber­let A. 9. Csütörtök: A lcis lord. Életkép. Premierbér­let B. 9. Péntek: Először: Tul a nagy Krivánon. Da­losjáték. Premierbérlet B. 10. Szombat d. u.: Hófehérke és a hét törpe. Szin­mü. Ifjúsági és gyermekelőadás. Szombat este másodszor; Tul a nagy Krivá­non. Dalosjáték. Premierbérlet A. 10 lílttÍH GIZELLA-TÉR. Telefonszám 608. —— V V Szerdán PHANTOMAS (egujabb esete: detektív sláger dráma 4 felvonásban. AZ AMERIKAI ROKON Elsörendő humoros vígjáték 2 részben, Rendes helyárak. Előadások d. u, 5, és 7 9 órakor, Vasárnap d. «.: Dili. Énekes szinmü. Vasárnap este harmadszor: Tul a nagy 'Kri­vánon. Dalos játék. Bérletszünet. Hétfő negyedszer: Tul a nagy Krivánon. Idény bérlet; páratlan 17. A vidéki színészet ujjáépitése. E eim alatt 29 oldalra 'terjedő tanul­mányt irt Faragó Ödön, a kassai szinliáz igazgatója. A tanulmány megírására hihető­leg az az akció is adta az impulzust, amit a szegedi színtársulat tagjai kezdeményeztek a vidéki színészet jövendőjének megalapozása érdekében. A kassai színigazgató hibásnak tartja a szegedi színészek akciójának kiindu­lási pontját, tartalmát ós módját, mert sze­rinte mások rovására 'és kárára kivannak maguknak palotát építeni. Nagy idők, kis em­berek ós hamis jelszavak, — ezeket leltet sze­rinte elmondani a szegedi színészek tömörü­lésére. Faragó Ödön a sgfinésaet kérdésének ala­pos ismeretével, sok meglátással, de egy bi­zonyos fokit elfogultsággal irta meg érdeke* tanulmányát, amelyben kronologikus sor­rendben tárja fel azokat a bajokat, amelyek miatt a vidéki színészet ujjáépitése elenged­hetetlen szükségesség és amely bajok a vidéki színészet életében különösen a bábom kezde­te óta tapasztalhatók. Elöljárójában megem­lékszik a háború előtti színészetről, arnely hutal inas lépésekkel haladt a nyugati kultúra színvonala felé, majd „szomorú napok" al­cím alatt szóvá teszi azokat az időket, ami­kor a háború kezdő időszakában a színészek összeálltak és csoportokban járták a népes, vásári piaccá át vedlett kávéházakat és fa­nyar képpel énekelte^ a hazafias harci dalo­kat. Nagyon helyesen jegyzi meg Faragó Ödön, bogy szégyene, volt ez á" színészetnek és az Országos Szinészcgyesülctnek. Majd a konzorcium, kérdését tárgyalja, amely kiin­dulási pontja volt a vidéki színészet válságá­nak és annak a selejtes, meddő munkának, a melyet négy éven keresztül végzett a vidéki színészet. És elitélő hangon emlékszik meg azokról az igazgatókról, akik a legőnzőhb érdekhői inem merték saját veszélyükre foly­tatni a színházak igazgatását. Nem minden él és gúny nélkül említi lel a "háború első esztendeje után való időt, amikor szerinte szokatlan bizalom ült ki a konzorcionális di­rektorok arcára, mert az állapotok jóra for­dultak és semmi felelősség nem volt, csak ke­vés munka és biztos megélhetés. Persze koc­kázat sem volt és ami volt, azt ugy is a tár­sulatok viselték, inig az igazgatóknak ott volt a bruttó jövedelem tiz százaléka é- azonfelül^ a legnagyobb „egység". É- a 'gondtalan, vi­llám boldogulásért — a hála legkisebb érzése nélkül — odadobták a közönségnek a színé­szek által berendezett előadásokat. ügy-e érdekes, hogy mindezt egy aktív színházi igazgató mondja ó» írja, aki sze­rint ezzel kezdődött a szomorú hanyatlása a vidéki színészetnek, amely művészi szem­pontból üres halászbárkáboz hasonlít, Fa­I rágó szerint ezt a tényt a legmeggyőzőbben igazolja az a valóság, hogy a magyar szín­padi írók doyenje, Herczeg Ferenc legújabb alkotásának, az Arra László-nak előadási jo­gát megtagadta a vidéki színpadoktól, ami elsősorban a konzorcionáHs társulatok dek­lassziifikálását jelenti a nemesebb művészi feladatokkal szemben. Az irodalom _ irja a kassai színigazgató — már itélt az ideáljai­tól elfordult magyar vidéki színészet fölött. Faragó Ödön, aki az ocsmány és véres háború ideje alatt is fix fizetés mellett igaz­gatta társulatát, nemcsak a színészet tagjait hibáztatja a jelem sivárságáért, de igazgató­társait i«, akik önző érdekből elhárítottak maguktól minden felelősséget és dúsan, bő­ségben élve eveztek a háborús idők vizein. Erős hangon és ikiilön bírálja a szegedi kol­légáját, Almássy Endrét, akiről tanulmánya 10. és 11.' oldalán e/61 irja, hogy az egész vi­déki színészeHwk kimondhatatlan károkat okozott. A kassai színigazgató szerint a sze­gedi színigazgató volt az, aki a konzorcium áldásaiban részeltette a színészetét, ő volt a legelső, aki megmenekedett, minden felelős­ség terhétől, ő volt az, aki kifelé mindig .szo­cialista, befelé autokrata, a Színész Egyesü­let. Tanácsában demagóg, aki mindenhol és mindemben leadta a véleményét, amely nem mindig felelt meg a kollegiális vélemények­nek. Igy járt ő — irja Faragó — a saját sáp­kórban megteremtett eszméjével, a konzor­ciummal, hogy a sziuészszivjet véglegesen kihúzta a gyékényt a lába alól. Ez lett néhai Makó Lajos örökéből. A kassai igazgató vádiratában a segítés módjairól is megemlékezik. Szerinte a legsür­gősebb teendő, bogy az összes színigazgató­kat kötelezzék a régi íixíizetéses állapot visz­szaállitására. Ajánlja, hogy adják meg a vi­déki színházaknak az állami jelleget, hogy a fokozott ellenőrzés mellett a színészet mun­kája megkaphassa a kívánatos lendületet. A többek közt kívánja a Színész Egyesület fel­oszlatását, a Színész- és Igazgatók Szövetsé­gének megalakítását, döntőbíróság létesíté­sét, a szülészeti felügyelőd állás megszünte­tését, városi zenekarok szervezését, ,a Színházi kerületek uj beosztását és végül azt, hogy a magyar nemzeti kultuszkormány nevezzen ki egy kormánybiztost, aki a vidéki színészet magárabag-yott világában rendet teremt. Az érdekes tanulmány, amelynek adatai­val adandó alkalmimmal foglalkozni fogunk, bizonyára egy kis vihart idéz elő ugy a vi­déki színészek, mint a direktorok között. • * Tu! a nagy Krivánon kedden, szerdán és csütörtökön. A színházi iroda jelenti : Tul a nagy Krivánon első mégy előadására oly nagy a színházjegy kereslet, bogy a kö­zönség igényeit a pénztár nem tudja kielégí­teni, már mától kezdve ámultát ja az igazga­tóság a keddi, szerdai ós a csütörtöki Tul a nagy Krivánon-ra szóló jegyeket. Kedden a páros, szerdán a páratlan és csütörtökön a páros idény bérlők napjai lesznek. cJÉK rá.>-" '"rá ' -'•-J t' rév Mélységes megilletődéssel tudatjuk, hogy a cégnek tizenkét éven át volt páratlanul szorgalmas és kötelességtudó tisztviselője, a mi jó és kedves kartársunk Komlós Ármin' úr rövid betegség és súlyos szenvedés után Szegeden 1918. november 25-ének éjjelén az élők sorából elköltözött. Nemes polgári, derék emberi és kartársi emlékét kiváltságos be­csülésben fogjuk megtartani minden időben. Szeged, 1918. november 26-án. A divatáruház a „Kék csillaghoz" cég vezetősége és tisztviselői.

Next

/
Thumbnails
Contents