Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-27 / 286. szám

4 DELMAGYAKOBSZÁÖ Szeged, 1918. november 27. Csak szervezett tisztviselőt alkalmazhasson a város, — A városi alkalmazottak szervezkedő ülése. — A Városi Alkalmazottak Országos Szö. vétségének szegedi csoportja kedden délután tartotta alakuló ülését a Korzó-moziban. Az ülést Fenyő Lajos, az intéző-bizottság elnöke nyitotta meg és az alakuló ülés elnökéül Donátit Miksa rendőrfogalmazót ajánlotta, a mit egyhangúlag elfogadtak. Donáth néhány .szóval rámutatott a szervezkedés szükségesiségére, az alakuló ülést megnyitotta és fölkérte Somló Dezső központi kiküldöttet előadásának a megtartására. Ezután Somló Dezső emelkedett szólásra. Beszédéből közöljük a következőket: - Ünnepély a pillanat, amelybén ezen metropolisban kibontom a városi alkalmazottak helyi szövetségének szine előtt a zászlót. azért mert uj korszaknak kezdetét jelenti. Ebben a városban hossza idő óta tömörülnek, szervezkednek különböző munkáskategóriák, hosszú ideje együtt van a vas-, és famunkások, a cipészek és szabók és a többi munkások egész sorozatának a munkások érdekeltségeit képviselő szakszervezetek és most ezek soraihoz, ezeknek táborához hozzá illeszkednek a közszolgálatban, a közönség alkalmazásában álló munkás/csoportok. A hivatalnoki és munkáscsoport oly társadalmi összesúg, mely előtt nagy feladatok állanak és amelyekre nagy munka vár, olyan szövetség tehát, amelytől a munkás társadalom sokat vár. Bármily sötétnek látjuk is a. jövőt, mert keserűségek tengerén kell áthaladnunk, mégis ebben a történelmi jelentőségű pillanatban, mikor összehozzuk a szövetséget, ünnepélyesebben nem diszitlietnénk magunkat találóbban, mintha a szcciáliztnushoz bű lélekkel vágyódó • reménységgel, kitartó hittel fogunk munkához, mert miénk a. jövő. Eddig is hittük és tudtuk, sőt biztunk benne, hogy a, munkásosztály, az eltiportak tábora oly utat jár, melyen győzelemre fog jutná. Ez a reménység testté vált, mert itt lesznek azok, akiket előítélet, szabály, tenor, erőszak, kicsinyesség az önbizalom hite nélkül való élés Elzárt tőlünk. De most egymásra találtunk és most szeretettel köszöntjük azon társainkat, habár rendőrzul bonyt viselnek, az adóhivatalnál a város bármely szervezténél teljesitett szolgálatot, mert azon a zubbonyon beiül tudjuk, hogy emberi sziv dobog és proletár kéz az. melyet megszorítunk. Dolgozó ember lelke az, amellyel összeölelkezünk, testvéri az a sziv. amellyel összeölelkezünk, iine egymásra találtunk és többé szél nem vállunk. (Hosszú taps.) — Megjelenítünk előttetek kedves elvtársak minden n yi.au, mint a bit regebeli csipke-' bokorban megjelent égő tűzhöz hasonlóan a világosság gyújtó sugara, mint ahogyan a tengeren magas világító tornyok égnek azzal a rendeltetéssel, hogy onnan messzire vetődő sugarakkal, a világosság sugarával mutassák a hajósoknak az irtat, A világosság gyújtó sugarai a magunk erejének megismerése, az öntudatos gondolkodás, forradalmi erő az. amely mindennél több és nagyobb. Ennek a háborúnak kellett eljönnie ahhoz, hogy az embe-i ek millióinak szivére a reánehezedő sötét felbőket eltudtuk űzni, Hogy a háború mi volt, azt éreztük, ahogyan a ma is élő szocialista apostol Liebkiiecht is mondotta: „A háború ama szörnyeteg, mely végig száguld a városokon, falvakon, országokon. kacag az anyák és testvérek zokogó sírásakor. pedig a meggyilkolt, a szenvedő emberek. testvérek, kiknek szeretniök kellene egymást." Végig száguldott a háború és öszszetörte a sziveket gonoszul. Végigtaposott családok életén, pedig testvérek vagyunk mind. Egy ellenség van csak: a magunk tudatlansága, a magunk kishite. (Taps.) Hogy hivnak 1 nmünket, testvéreim, mit gondoltok? A kommunista kiáltvány, a szocialista kiskáté szerint sírásók vagyunk. , Igen, mindannyian megástuk a sir.iát a go- « noszságon, az elnyomatáson, a pusztuláson épült társadalomnak- Elvtársaim! Olyan körben növekedtünk sokan, nagyon sokan olyan foglalkozást folytattunk, tenger száz 'anyuyian, hogy belerögződött a gondolkodásunkban az a hit, az a felfogás, hogy életünk árán is védeni kell ezt a mai társadalmat, pedig ez nem igy van, addig amíg a mai társadalom nem tesz l>eninünket koldusokká, nem tesz nyomorultakká, addig védjük, de mikor azt látjuk, éppen azokat zsarolja legjobban a kiktől a rend védelmét várja, akkor a rendnek ezekből a védőiből a rend félforgatói lesznek. Mi vendet, békét, nyugalmat akarunk. De eh társak, ezt csak ott lehet, ahol nincs oka senkinek a. rend megbontására, nyugtatlankodásra. Eredmény győztes forradalom után mondjuk most azt, hogy ez a győztes forradalom sokait használt, mert felszabadította a lelkeket a tespedésből. Ami öntudatos küzdelmünknek két sorozata van: Előbb azt akarjuk már most. hogy rendezett viszonyok között, olyan élete legyen minden dolgozó embernek, hogy ne' legyen koldus, nyomorgó, béna. és vézna senki, ne legyen összetört emherrones senki. Emberi életet akarunk élni és hogy ezt elérhessük, szükségünk .van arra, hogy munkánkért adjanak tisztességes fizetést; ne tartson a munka tul hosszú ideig; munkás viszonyunk olyan rendezett legyen, hogy anyagi és szellemi függetlenségei biztosítson. A szolga elnevezést már kitöröltük a magyar fogalmak közül, de még árra van szükség, hogy életünk valóban biztosítva legyem mindenkivel szemben. liogy ne kelljen szolgai függőségben élni, járhassunk bátran felemelt fővel és ugy járhassunk az élet utján arra, amerre akarunk. Mi mindenkit boldoggá akarunk tenni, ez csak egy uj társadalomban lehetséges, ahol senki<s©m fog arra törekedni, hogy magának henye életet teremtsen, minden ember dolgozni fog és ebben a társadalomban válik a munka örökcs jósággá. Meg kell tehát szervezni azt az uj társadalmat. Akik belépnek ebbe a szövetségbe, megtalálják a módját annak, hogy miképpen kelljen /szervezkedni, politikai és gazdasági téren, aliboz, hogy politikai hatalomhoz jussunk, hogy a nép ós a dolgozó polgárság jussen hatalomhoz, olyan utat járjon, amelyen ő parancsol, parancsára a nap is állva maradjon. Mi eltérünk szociáldemokraták a többi politikai/soktól, akik azt mondják, hogy reform kell és a düledező épület jó lesz. Mi azonban uj állami állapotot akarunk, mi azért /nem vagyunk csak radikálisoké hanem forradalmiak, mert tudjuk, hogy bármily radikálisan akarjuk megszüntetni a bajokat, el kell. menni a legvégsőkig, el kell menni az operálókésig. Valamikor ebben a városban egy letűnt politikai hatalom azt a jelszót boesájtotta ki, hogy Szeged szebb lesz, mint volt — mi azt a jelszót mondjuk ki, liogy: Szeged legyen jobb. mint bármikor volt. Hiába van itt ragyogó paloták, csillogó kereskedések egész sora. hogyha a paloták mellett küzködés és nyomor lakik. Akkor lesznek szép tüneményes paloták és lesznek viruló rózsáktól illatozó mezők és pafkok, ha nem lesz nyomorúság, hanem boldogság. Ha igaz az, amint a költő mondja, liogy megbűnhődte már e nép a multat és a jövendőt, el kell jönni annak az időnek, amikor a költő azt mondja, lesz még egyszer ünnep a világon. Az ünnepen, a megújhodás ünnepén a városi alkalmazottak, szegény emberek testvérek, gyerünk a boldogság elébe, harcoljunk, küzdjünk magunkért, mindnyájunkért. Éljen a szoeiálizmus! A nagy tetszéssel fogadott beszéd után László András szólalt fel, majd Fürtös Sándor a szegedi szociáldemokrata párt nevében üdvözölte hatásos beszéddel a megjelenteket. Ezután Dtínáth Miksa indítványozta, liogy a vároki alkalmazottak országos szövetségének helyi csoportja mondja ki megalakulását. Az indítványt egyhangúlag felfogadták és az elnök javaslatára a tisztikarba a következőket. választották be: Elnök Fenyő Lajos, ügyvezető elnök Donáth Miksa, alelnökök Bley Lajos és Koesárdi Béla, titkár Graeza János, pénztáros Varga Mátyás. Végül az elnök indítványára kimondták, felkérik, hogy csak szervezett tisztviselőt és felkérek, hogy csak szervezett tisztviselőt és munkást alkalmazzanak a városnál. Olasz-délsziáv osztozkodás. Hága. november 26. A Narodni Listi értesülése szerint Triesztbe oly hirek érkeztek, liogy az olaszok megkapják Triesztet. Pólát és a dalmát partvidék nagyrészrl, tehát mind azt, amit követelnek, csak Fiume marad a délszlávoké. A délszlávok Pólát is követelik, ehelyett azonban Szalonileit ajánlották fel nekik. m~— — g Korzó Mozi R.-T. TE1L«E8SN:|I fe^ATÉ: FELEFON : 1I-B5. jj VASS sápipfíR, || tó-85. ««• Vasárnap, december 1-én délelőtt 11 órai kezdettel Ritter József gordonkaművész Ocskai .Hornéi tenorista Csányi Mátyás karnagy és zeneszerző együttes Műsor: I. a) Delibes: Ária a „Lakné" c. operából, b) Popper: Tarantelle. II. Csányi: a) Celle-sonete (Allegro moderato adagio, Presto E moll), b) Berceuse. III. a) Popper: Spanyol táncok, b) Davidoff: Szökőkút, c) Tschaikowsky: Szerenád, előadja Ritíer József gordonkaművész. I. a) Schubert: A tengernél, b) Nyugaton te vagy. II. a) Csányi: (Ernőd Tántás) Hoffmann, b) Heine: Csak halkan. III. Puccini: Nagy ária a Tosca operából, énekli Ocskai Kornél. I. a) Helévy: Zsidónő Fantázia, b) Guonod-Faust ábránd, c) Delibes: Syivia-keringő. II. Csányi: Kis cello koncert (f d.ur), a) Popper; Vito, b) Thornas: Mignon Románc, előadja Ritter József gordenkamtivész. A zongorakiséretet Csányi Mástyás színházi karnagy, zeneszerző látja el. Helyárak: Páholyülés és zsöllye 8 korona, I. hely 6, II. hely 4. III. hely 2 korona és 20 százalék vigalmi adó. a W A Szegedi Kereskedők Fanácsának határozata alapján raktárunkon lévő kész női ruhák, kostümök, blúzok, kalapok köpenyek, szőrme áruk még a készlet tart leszállított árban árusitattnak el. Xup gyula és Társa női divat áruháza Szeged.