Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-03 / 263. szám

4 mLMAGYAEüMAjG Szeged, 1918. november 3. Szeged közgyűlése a népköztársaság létesítése mellett döntött. (Saját tiulősitőnktól.) Szeged törvényha­tósági bizottsága szombaton délután négy órakor rendkívüli közgyűlést tartott, hogy ál­lás;foglaljon a forradalmi átalakulással kap­csolatbá-R' amely most zajlik le az országban. A törvényhatósági bizottság ritkán tapasztalt iné!lósággal taglalt állást a komoly .esemé­nyek kava; gí'sr. közben a független magyar népköztársaság mielőbbi létesítése mellett és hozzászólás nélkül fogadia el ugv a tanács javaslatát, mini. a Móra Ferenc áltat a Nem­zeti Tanács nevében előterjesztett határozati javaslatot, amelyhez a tanács is 'bejelentette 'hozzájárulását. A közgyűlés lelkesen rnegtap­so're a magyar népköztársaság létesítéséről• szóló javaslatot. (A polgármester megnyitó beszéde.) Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a' következő beszéddel nyitotta meg a rendkí­vüli közgyűlést: Tisztelt Közgyűlés! Szakítani a multak hagyományaival, a feledés fátylát boritani a letűnt idők kedves emlékeire, kitépni emlé­künkből! a multak rendszerének összes bűneit és fogyatékosságait abból a célból, hogv rá­térjünk egy — reméljük — jobb időkre: oly magasztos tény. amely minden „nagy" jel­zőt megérdemel. Nem volt még fontosabb közgyűlés e te­remben és nem'volt válságosabb időkben sem. Most nemcsak e város ügyéről van szó. nem is a többi város üevérő', vagv a környékünk­ben fekvő községekről? nem a nemsokára a mult idők emlékeihez tartozó vármegyei rend­szerről; nincs szó most a munkapártról, sem a. függetlenségiről, nem tárgyalunk az agrá­rius, vagy merkantil-politikáról, nem tárgya e gyűlésnek a nemzetiségi kérdések megol­dása, nem tárgyalunk arról sem, hogv imád­juk-e és na igen, hogyan Imádjuk istenünket, nincs szó a csa'ádróh nincs az egyénről, ha­nem mind erről összevéve, sőt még annál is többről van szó: arról, hogv a szövetségesei és ellenségei által egyaránt magárahagyott magyarságnak milyen lesz a jövendője? Az 1848-ik évi országgyü'és azért volt a legnagyobb, mert ott a földbirtokos nemcsak hazafias lelkesedésükben elhatározták, hogy a haza üdvösségéért, a magyar faj erejéért és Magyarország jövendő boldogulása ked­véért leimondanak birtokaikról, és fölszabadít­ják jobbágyaikat. A mai kor gyermekei es poigaiai viszont lemondanak arról a kivált­ságukró', hoev egyedül intézzék a népek mii­. hóinak sorsát s az általános választói jog ré­vén mind-Miki; osztályosává tesznek annak a hatalomnak, amelv felettünk lebeg és csfetek­vése'nket '.rányitja. Ebben járt elöl kérlelhe­tetlen következetességgel Magyarország mai vezére. fia kutatom, hogy mi az oka annak, hogv gróf Karolyj Mihály ezelőtt csak igen rvid Idővel is vssk egv kicshiyke pártnak úilot; • az élén. ma pedig minden magvar reá rekbit s mindenkit ö irányit, rájövök, hogv az ö köve jZ'etcsei bizonyultak helyesnek, irtait a vi'ágföoépc em e legvéresebb háboruiA. el­vesztettük, bitó a omlott patakokban a ma­gyar vér idegen célokért s .mert a jövendő '/mára meg kel! mentenünk Magyarország­nak s ti magya-ságnak azt. amit lehet. Az 5 kiderült igazságának támogatására hivatott össze ez a mai rendkívüli közgyűlés, amelyet ezennel megnyitottnak jelentek ki. S ezzel rátérünk a. tárgysorozatra. Zugő taps fogadta a polgármester beszé­dét, ami után Taschlcr Endre főjegyző fölol­vas Ut a tanács következő határozati javasla­tát : (A tanács javaslata.) A világot mozgató és a népek sorsát in­téző események parancsolják, Ihogv Magyar­ország jövendő boldogulását a népuraim! eszmék megvalósításában keresse. Ebből az okból Szeged város törvényhatósági bizott­sága fölismerte azt, hogy az országkor-mányr zaii, gazdasági és katonai átalakulását csak a Nemzeti Tanács által kijelölt uton lehet a társadalmi rend, a vagyon és életbiztonság veszélyeztetése nélkül megteremteni, ünnepé­lyesen kijelenti, liogy Szeged közönsége a Nemzeti Tanácshoz csatlakozik. Ugyanakkor ismételye hangsúlyozza, hogv föltétlenlüI szük­ségesnek tartja a következő, intézkedéseknek minden időmulasztás nélkül való életbelépte­tését. 1. törvénybe iktatását az általános, egyen­lő. titkos, a nőkre is kiterjedő választójog­nak, amely a törvényhatósági és községi élet­be is keresztül vitetik; 2. szükségesnek tartja ezen választójogi tói vény megalkotása után az országgyűlésnek lia adók nélküli feloszlatását és az uj válasz­tásoknak az uj törvény alapján történő ki­írását; 3. Magyarország teljes kormányzati, gaz­dasági és katonai függetlenségéneik alkot­mányjogi b iz t o si tásá t; 4. a hírlap vizsgálat megszüntetésével a sajtó szabadságának, továbbá az egyesületi és gyülekezési jognak intézményes biztosítását; minden az állam ellen elkövetett bűntett miatt e'iíéit polgár és katona részére az ál­talános kegyelemosztás és a folyamatban le­vő politikai pereknek ugv a polgári, mint a katonai bíróságok előtt való megszüntetését; 6. minden bel- és külkprmányzati rend­szabály megtételét arra. hogv az ország la­kosságának élelmezése és minden szükségleti cikkei való ellátása biztosítva legyen; 7. a birtok és a társadalmi rend meguji tását. amely a népet földhöz juttatja a há­borúból hazatéttek sorsát biztosítja, a fölhal­mozott tőkék igénybevétele utján: 8. szükségesnek tartja az általános béke­tanácskozásra Magyarország képviseletében o'yan férfiak kiküldését, akik a leszerelésnek, a kötelező feékebiróságnak és a nemzetek szö­vetségének hívei; s 9. a magyarországi seregeknek a külföld­ről való visszahívását, a külföldieknek hazá­jukba való visszaküldését: 10. a népuratani szellemben átalakítandó magyar alkotmányban annak kimondását, hogy,a háború és béke kérdésében a döntés joga a nép képviseletét illet'. Kimondja még a • javaslat, hogv ezt a határozatát a közgyűlés nyomban közli a Magyar Nemzeti Tanáccsal. Móra Ferenc állott föl ezután szólásra. A Nemzeti Tanács nevében a következő be­szédet mondta: (Javaslat a népköztársaság mellett.) — Polgártársak! Azon az éjszakán, amikor én 8 társaiul megbízásából meg-zö vegeztem azt az indítványt, .melyről imost a tanácsi előter­jesztést hallottuk, a forradalom előestéjén ál­lottunk, amikor 42 társammal beadtuk .az il­letékes hatósághoz, .már bentae voltunk .a for­radalomban s ina, amikor tárgyalásra gyüi­.tiluik össze, már .mögöttünk van három örji­tőeá zakatoló Uap és éjszaka s azzal együtt egy bevégzett forradalom, egy égő lángolás az éjfekete égőn, amely most 'Magyarországra 'borul. Ez a beadvány inai formájában már elavult síi 1 nagyakoílat, amely csak arra szol­gálhat. alkalmul, hogy mai összejövetelünkön utolérjük a vágtató időket és meghatott lé­lökkel éltessük azt a .népuralmat, amely nemi az Isten kegyelméből, bánom a magunk aka­ratából! való, amit ezen a földöm csak egyszer lehetett eddig elmondani, .1849-ben és telkünk piros kendőjét a hála szavaival lengessük azok felé, akik ma ezt a népakaratot szimbo­lizálják. — Polgártársak, nemcsak nekünk, kis em­bereknek, akik a liáboru első napja óta jaj­veszékeltük a Cassaodra-jóslatot, ide mindem nyiltszemü embernek előre kellett lám.tia ezt az apokaliptikus helyzetet, amelybe a hábo­rúnak juttatni kellett az országot. És nékünk, akiknek volt bátorságunk a háborús .dicső­ség leighejohujóisaibb .napjaiba® is azt valla­ni, liogy a legrothaidtabb béke is istenibb ós emberibb dolog a legdicsőségesebb háborúnál, ama' is van bátorságunk kimondani azt, hogy bár ennek a vétkes és .fájdalmas generáció­nak, amelyhez tartozunk, lehajtott fővé! és keserűségtől fuldokló szívvel kell körülál1!­murk a történeti magyarság sirbatétélét, be keb .látnunk azt, hogy jobb volt ezt a háborút elveszteni, lia égy, bár megfogyatkozott, de szabad ós modern magyar nemzet gyanánt kerülhetünk ki belőle, .mint megnyerni ugy, hogy még 'eddigi álszabaóságunkat is elve­sitve a podosz császáriság halálos ölelésében, a. feudalizmus fentartói legyünk itthon ós az emberi és ímeimzeti szabadság megátkozott pandúrjai a világ szemében. — Polgártársak, tudom, hogy eddig ínind­BÍyjájaiotk Wevéhen beszéltem és azt bőszem, mindnyájatok szivéből szólok akkor is. ami­kor annak szükségességét hangoztatoni, hogy Szegednek sietve bele kell illeszkednie az uj világrendbe,. bár még annak csak körvonalai derengenek előttünk. lAuinál könnyebben tc* hető ez Szegeden, inert, hiszem itt a Nemzeti Tanács hatalmát minden .osztály és imitndcii foglalkozás szolgálja. A forradalomnak most már csak arra kell vágyáznia, bogy megőrizze .tisztaságát és mig tiszta céljait biztosítva nem látja, a vezetést ki ne adja a kezéből, A forradalomnak és a. forradalom pártjainaik igen is szükségük van erősödésre, azért bá­lával és köszönettel kell vennünk és beolvasz­tanunk mindén felajánlott erőt, de (vérátöm­lesztésről a .régi rendszerből, vérátömlesztés­ről, amely fertőzött vért hozna, vérátömlesz­tésről egy holt tetemből, beszólni som lehet, mert az nem erősödést jelenítené, hanem a ha­lál kezdetét. — Polgártársak! Nam tudjuk még, milyen lesz az ,uj fend törvényhatósága, .milyen lesz a municipiáli.s'kormányzat, de az természetes hogy a: törvényhatóságaik inai összetételükben rövidesen megszűnnek, Szeretnénk, ha. iSze­ged törvényhatósága, amelynek ne felejtsük el, a múltban sohasem volt meg a kellő súlya • egyik kormányzat alatt sem. szeretnénk, ha Szeged törvényhatósága, múltja expiálásánl is, a vezérszólamot vinné a inai napok kóru­sába es ezúttal Szeged népének már megnyi­latkozott. akaratát követve, elfogadná a követ­kező határozati java•datot, amelyet a tanácsi ja.va-s.lat helyébe a Nemzeti! Tanács szegedi intézőbizottságának nevében van szerencséin •beterjeszteni. ! Gazdasági kocsik, hintók, hajtókocsik és gvömölesszállitás­hoz ruganyos homokfutók nagy választékban kaphatók IFJ HODÁCS JÁNOS kocsigyárában SZEGEO, Tábor-utca 4. szám. Telefon 828, Villamos megálló, tűzoltó-laktanya. Kocsiféuyezések is elvállalfatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents