Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-26 / 285. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KABASZ UTCA 9. SZAft. A szerkesztőség telefonja: 305. tLomtresi ARA = •rgesz évre 48.— K, negyedévre 12.— K. 'élévre . . 24.— K. «ev hónapra 4,— K Egyes szám ára 18 fiil. Pályaudvarokon 20. flll. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAm„ A kiadóhivatal telefonja: 81. Vii Avfolyam, 285 szám. Kedd. november 26. általános mozgósítás Romániában. - A romára hadsereg francia főparancsnokság alaft rohanja meg Erdélgt. ­Goldis László a román nemzetgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatról. — A magyar kormány álláspontja. - Ferdinánd kiráiy proklamációja. - A román főparancsnok kiáltványa. — A szerb nemzetgyűlés proklamálta a Magyarországtól való elszakadást. Megalakult a délszláv királyság. — A szer » trónörököst régenssé kiáltották ki. — Forradalmi mozgalom Franciaországban. A keleti tót tanács Magyarország integritásáért A mai sok és — sajnos — épenséggei nem vigasztaló esemény közt a legszomo­rúbb és legfájdalmasabb az. hogy a román hadsereg átlépte a Kárpátokat és behatolt Erdélybe. Romániában vasárnap délben el­rendelték az általános mozgósítást. Ferdi­nánd király proklamáeiót bocsátott ki, amely­ben bejelenti az összes románok egyesítésére megkezdett ..szent" akciót és ugyanezt ad­ja tudtul kiáltványában a román hadsereg főparancsnoka, is. Goldis , László pedig, az aradi nemzeti kontóé egyik, legszámottevőbb embere kijelenti, hogy a romániai beavatko­zás annak a megállapodásnak eredménye, — az antant hozzájárulásával '— amely Romá­nia és a nemzeti kontóté között létrejött. E szerint a nemzeti kornité néhány hét múlva Magyarország romáid-akta területein —• 2-6 vármegyében átveszi az iniperiumot, a román nemzetgyűlés pedig Nagyszebenben •ki fogja tnondaui a Magyarországtól való el­szakadást, illetve, a Romániához vak': csatla­kozást. ' A - magyari' kormány miniszter tanácson fog foglalkozni a román betöréssel, amely a fegyverszüneti szerződésnek iagráus és vak­merő megsértése. Beavatott helyről arról ér­tesülünk, hogy a kormány nem térhet ki a fegyveres megtorlás elöl. A szerbek Újvidéken nemzetgyűlést tar­tottak. amelyen kimondották a Magyaror­szágtól való elszakadást,. a csehekét pedig harcban állunk Pozsony közelében. Ezekkel az ellenséges törekvésekkel szemben nekünk, magyaroknak, össae kell fognunk és széthúzás. gyü'ésezés, poli­tizálás, tülekedés helyett tömöriteni és an­nak az egy és mindenekfölött való célnak a szolgálatába kell áliitani erőinket, hogy Ma­gyarországot megmentsük és a népköztársa­ság. szebb jöjvőt ígérő és biztosító alapjait Megszilárdítsuk. Ha összetartunk most ismét ennek a szózatnak varázslatos hatásában keli bizakodnunk -- - Magyarországot a pök­tek kapui sem döngetik meg. A legújabb eseményekről szóló jelenté­seink a következők: Budapest, november 25. Meghízható hi­rek szerint az egész román haderőnek moz­gósítását vasárnap de ben eh <r(delták, A had­sereg francia főparan.snoksy^ alatt á'.i .4 hadműveleti tervek szerint a román hadsereg egyszerre rohanja meg Erdélyt. Hétfőn reg­gel ia gyimesi-szorosban jelentek meg először nagyobb román haderők, A csapatok létszá­maikét teljes ezred létszámának felel meg. A román támadásra vonatkozóan a had­ügy ntóniszterium egyik magais állásban levő személyisége a következőket mondotta: — A román fegyveres előuyomuiásról érkezett hirek "— sajnos ttjj igazak. Eddig mintegy három román ezred föl,vonulását ál­lapították meg. A betörés nem érkezett vá­ratlanul, -mindamellett nem lehet tagadni, hogy a fegyverszüneti feltételeknek iily ílág­ráns és nyílt megsértésére nem voltunk el­készülve. IIv eljárásra csak Románia képes, aki az első Baikántháborut is hasonló merény­lettel fejezte be. A dolgok d iplomáciai részé­vel és a Romániával szemben való tiltakozás módjaival a minisztertanács fog foglalkozni. Ami a fegyverszüneti föltételeket il­leti, szerintem bizonyosnak látszik az, hogy a kormány nem zárkózhatik el a fegyveres megtorlás elől. A szükséges karhutaimi erők rendelkezésére állanak. Arad, november 25. Aradon már vasár­nap élterjedt és mély lehangoltságát okozott az a hír, hogy romániai csapatbk megszáll­ják a románok által lakott tejikileteket és ak­kor a román nemzeti taríúcs vészi át huszon­hat vármegye felett a tényleges iniperiumot. E hirt megerősítette Goldis László/aki erről, valamint Erdély sorsáról nyilatkozott. Arra a kédésre, hogv milyen határozatot hoz a december elsejére összehívott nemzetgyűlés, ezt felelte: - El fogjuk határozni. Hogy a Ma­gyarországi román nemzet, helyesebben a románok által lakott terület Romániá­hoz csatlakozik, Epre nézve Romániával már teljes megegyezésre jutottunk. Ro­mánia teljes autonómiát ad nekünk addig az ideig, míg a iptnán királyság régi te­rületin a demokratikus átalakulás telje­sen megtörténik. Ezt az országrészt va­lószínűleg a Nagyszebenben letelepedő kormány fogja igazgatni ép ugy. mini néhány nappal ezelőtt Csetoovicba'n megalakították a bukovinai kőr'mdnyt. — Mi teljesen a wilSoni elv alapján akarjuk berendezni a jövendő rtiagyar­országi rtomán államot. Ennek fő elvei a következők: 1. álilaldnos, egyenlő és titkos, mindkét nemre kiterjedő propor­cionális választójog, 2. nyelvét miniden nemzet a legszabadabban hűSználliutja és az dlíaldnps, egyénid, titkos választójog alapján váldÉzpandó képviselők tagjai lesznek a. Nagyszebenben székelő tartó mánygyűlésnek, amelyen mindén kép­viselő saját nyelvén beszélhet, Bukarest­ben az úgynevezett birodalmi gyűlés 'mű­ködik. Ebbe a birodalmi gyűlésbe a volt magyatotssági és teljes autonómiát él­vező román nemzet szintén fog képvise­lőket. küldeni, de természetesen a román királyság választójoga alapján. Meg­jegyzem, hogy e küMniíés csak addig martad: szepeijütisztikus áiíapoiimu, ntig RjománSt toljeaen hozzátok idomul. Mi­helyt ez Megtörténik, akkor semmi szük­ség sem lesz arra. hogy kiitim állami életet éljünk. — Románia királyság mariad, mert nekünk az a véleményünk, hogy a ki­ráiy ság ahtt Sokkal jobban fejlőiflhtitik az ország, mint a köztársasig uiott. —Elvben mári az impérium alapján állunk, de az összeütközések elkettilése végett eddig erőszakosan nem érvényét sithettük ezt az elvet. A román hadse­rleg két-héttőm hétén beliil meg hgla szállni a 26. vármegyét és akkor teljesen átvesszük az imperiamat.

Next

/
Thumbnails
Contents