Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-03 / 263. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAm. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 48.— K. negyedévre 12.— K. félévre . . 24.— K. egy hónapra 4.— K. KgVCB BBáin Ara 18 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAl«. A kiadóhivatal telefonja: 81.*. Szeged 1918. VII. évfolyam, 263. szám. Vasárnap, november 3. Köztársaság. A budapesti forradalomhoz nem egész 24 óra múlva impozáns módon csatlakozott Sze­gedi Áz a nagyarányú és méltóságos tüntetés, amellyel itt ünnepelték a nagv nemzeti átaia- • kulás-t, nemcsak a legelső, hanem — ezt min­den városi sovinizmus nélkül elmondhatjuk, — "a legkülönb is volt az egész országban. Estére közléseink alapján elterjedt a város­ban a hir, hogy a forradalom 'diadalmasko­dott, a király (kinevezte Károlyit miniszterel­nöknek. Ebben, a városban is, ahol még teg­nap szintén egyik legkedveltebb hazugság volt a sittig tartó kiráiyhüség, melyet a gyomor­rontásig fokozott és irt körül a legalázatosabb szavakkal az állatni hatalom függetlenségi ér­zelmű képviselője, a legnagyobb csalódást keltette a kinevezés formája. Csak miniszter­elnök-Károlyi? A király nevezte ki. nent a Nemzeti Tanács? Ezt nevezik teljes diadal­nak? Lehetetlen, ebben tévedésnek kell len­ni, kérdezgették és mondogatták az emberek. És másnap, amikor kiderült, hogy nem mi tévedtünk, hanem azok. akik azt hitték, hogy tévedtünk, az első nap hatalmas lángolása lel­kesedése sokat veszített feszítő erejéből. Az emberek ugy érezték, liogy a forradalom, a dicső és vér nélküli forradalom sikere nem teljes. Általános közhit volt, hogy az átala­kulások nélkül nem lesz -elég radikális és tel­jes, ha a királyság fennmarad. A nemzet tel­jes függetlenségét* összekötve látták a köz­táisasági áüamformával és hirdették, hogv ez átalakulásnak erre a teljességére esetleg csak nagyon hosszú idő múlva következhetnek el a mostanihoz kedvező viszonyok. Azóta kiderült, hogy az ország egész kö­zönsége ezen a véleményen volt, a bánáti nép­tanács pedig megüzente Budapestnek, hogy elszakad és kiilön köztársasággá alakul át, ha Magyarországon tovább is fen tartják a ki­rályságot. Bizonyos, hogy az államformáról való döntés benne volt az uj miniszterek többségének programjában és igy a spontán országos megnyilatkozás alíkajímat adott a kormánynak arra, hogy ez egyik alapvető kérdéssel mindjárt uralma legelején foglal­kozzék. A kormány a lehető legalkotmányo­sabban jár el, amikor az alkotmáoyozó gyű­lés döntésére akarja bizná, hogy fenmarad­jon-e a királyság, vagy pedig a köztársasági formára való áttéréssel tetőztessék be a régi renddel való szakítás. . Most az országon a sor. Szegeden alkal­munk..volt látni, hogy mit művel egyes em­berekkel a középkorból'imég mindig itt kísértő intézmény: a királyság, összesen nyolc órá­ra akart Szegedre jönni a király. E nyolc órai vendéglátás költségeire százezreket köl­töttek el és bizonyára hajlandók lettek volna még százezreket elkölteni, ha a polgármes­ter férfias bátorsága folytán meg nem hiusui a- királylátogatás. Most már a király javára sem köt bennünket a cenzúra, a háború foly­tán majd minden hivatalban kivirágzott szol­gabírói önkény. Meg kel! mondani, hogy amit Szegeden a királyfogadás körül műveltek egyes magaisállásu állami urak, az nagyon nyálas volt, egyáltalán nem demokratikus, de arra, hogy az emberrel szivéből megutal­tassa a királyság intézményét, a legalkal­masabb. Alkalmi építkezésbe kezdtek —­hyölc óra kedvéért. Kevésnek tartották, amit a .király embere elégnek 'tartott. Selyem ta­pétát akartak a más szobájába — nyolc óra kedvéért. Csipkekötő, plakett és még _ sok minden eszükbe jutott, aani a béke boldog napjai bar. is pazar fényűzés, fiatal, dédelge­tett és léha főhercegektől is könnyelműség lett voma. de arra nem gondoltak a királyság e csuszó-niászó, hü perloyális, földig aláza­tos himnuszozói és odistái, hogv a várost — a háború nagy kiadásai után —• még se kel­lene ilyen tetemes, fölösleges 'kiadásokba be­levinni. Hogv Szegeden százak és ezrek ir­tóznak arra a gondolatra, hogy ismét itt a tél. Hogy nincs cipő, ruha, szén, fa. Hogy <mia»!bmmbbita!»an»bmmiiaa« külön ajándék lenne királyi párra és lakos­ságra, ha a város drága pénzén szenet, fát, élelmet, ruhát osztatna ki a lakosság között. Most az országon a sor. Szeged, mely refuzálta az alkalmatlan időben ráerőszakolt királylátogatást, már döntött. Egyhangúan és lelkesen. Á közgyűlés a polgárság szive és kedve szerint cselekedett és a nemzet sors­döntő napjaiban bátor kezdeményező volt. Bizonyára egy lesz vele abban a törvényha­tóságoknak legalább nagyobbik fele, hogy szabad polgárok akarunk lenni és nem .meg­félemlített, pórázon tartott, hitvány koncok­ra kényszeritett alattvalók. 'VBaBBHB.VkBBKiaKBaia^MBaBnBBB^nVEK-.^BBnr *«»»« yingol és francia katonai megbízottak érkeznek Budapestre. Ellenőrizni fogják a megkötendő fegyverszüneti szerződéseket. A képviselőházat héttőre vacjp keddre Törvényjavaslatok az általános, egyenlő és íi5k«- i jí jSxíő0 Magyarország függetlenségérői, a sajtószabadság ró., a gyülexezé.: és egyesülési szabadságról. — Ha % képviselőház egy ülésen nem szavazza meg a törvényjavaslatokat, a népkormány rendelettel lép­teti életbe a reformokat. A fegyvereket minden fronton letettük és természetesen most folynak a tárgyalások • a fegyverszünet föltételeiről. A békefettételek az általános békekonferencián kerülnek sorra, Részletek a fegyverszüneti tárgyalásokról még nem érkeztek, de annyit már tudunk, hogy angol és francia katonai megbízottak érkeznek vasárnap vagy hétfőn Budapestre, hogy ellenőrizzék a megkötendő fegyverszü­neti , föltételeket. Ami pillanatnyilag a legfon­tosabb : egy millió magyar katona már út­ban van hazafelé. A népkormány 'gondoskod­ni fog róluk. Minden becsületes embernek se­gítségére kell lenni a kormánynak abban a törekvésében, hogy a rendet véglegesen hely­reállítsa. Hazatérő testvéreink ne találjanak itthon fölfordulást és fölgyújtott tűzhelye­ket. A rend fonta,rtásán kivül másik főteendő­ie a népkormánynak^ az uj Magyarország megalapozása. Hétfőn vagy kedden összeüli az országgyűlés, amely elé kőrszakos refor­mokat terjeszt a kormány, amely a Magyar­országon élő nemzetiségekkel is keresi a test­vér i e gyű ti m ii ködés t. Meg nem erősített jelentést kaptunk ar­ról, ihogy az eszéki Nemzeti Tanács csapaito­íllitására, amelyek e hir szerint bevonultak Eszékre. Ugyancsak francia csapatok vonul­tak be állítólag Vinkoveéra is. Budapest, november 2. A kormány koréi­ból szegzett értesülés szerint a kormány holnapra, vagy holnaputánra várja a fran­cia és angol katonai megbízóttaknák Bu­dapestre való érkezeset. { akik ellenőrizni ogják a megkötendő fegyver­szüneti szerződéseket. Budapest, november 2. A képviselőházat hétfőre vagy keddre összehívják. Ezen a gyű­lésen a kormány több törvényjavaslatot ter­jeszt be. Először az általános, egyenlő és tit­kos választójogról, másodszor Magyarország függetlenségéről, harmadszor a sajtószabad­ságról, negyedszer a gyülekezési és egyesü­lési szabadságról szóló törvényjavaslatokat. A kormány fölszólítja majd a képviselő­házat, hogy a javaslatokat 24 óra alatt sza­vazza meg. Ha a képviselőház vonakodnék, akkor a kormány a nép által ráruházott ha­talomnál fogva a törvényjavaslatokat rende­kat kért a francia parancsnoktól a rend helyre j lettel lépteti életbe,

Next

/
Thumbnails
Contents