Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-17 / 277. szám

2 i Srmí'l 3S15.-atorratmiSar 17. órakor mintegy százhúsz képviselő jelenlétében megnyitotta az ülést. — Tisztelt 'képviselőház! A imult hetekben' lezajlott sorsdöntő történelmi események során a magyar nép megvetette alapját az önálló, független, demokrata Magyarországnak. Arat hiszem, mindnyájunk óhaját fejezem ki, amikor azt ki várnom, hogy megvalósíthassa a kormány ezt a hazafias törekvését, hogy a megújhodott Magyarország békés, imiuuhás jövőjét fciztosithassa és az ország területi integritását megóvhassa, lanaiben a kormányt minden magyar einher támogatja. Kötelességeimnek ismerem, hogy azt javasoljam, hogy a. magyar ország-gyillésnek ez az ,1910-ben összeült képviselőháza, a teljesen megváltozott viszonyokra való tekintettel, mondja ki föloszlását, (Élénk éljenzés a szélsőbaloldalon.) Hock János; Ez csak egy halottkém! jelentés! A képviselőház már régen meghalt! Szász Károly (folytatva): Miiután ugy látom, hogy teljes az egyetértés, a iHáz egyhangú határozatának jelen* tem ki a képviselőház feloszlatását és erről a főrendiházat nyomban értesítőm. Bejelenti ezután az elnök, hogy a délelőtt, tizenegy órakor a kupolateremben ünnepélyes ülést tartó Nemzeti Tanáos szívesen látja a Ház volt ,tagjait. (Ezután Kovácsi jegyző fölolvassa az ülés jegyzőkönyvét, majd Hock János elkiáltja ma gát: Éljen a magyar független köztársaság! IE föHkiáltásra a Károlyi-párt tagjai viharos éljenzésben törnek ki. <A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök a következőket mondja: — Mindannyiunk törhetetlen bizalmát jelenítem ki a demokratikus /Magyarország élőerejébe és jöyőjóbc, amelyben mindenki, aki önzetlenül dolgozik a közért, (meg fogja találni boldogulását. A képviselőház utolsó ülését bezárom. Fényes László: Saját bűneinek súlya' alatt roskiad össrae ,a képviselőház. Ezzel a fölkiáltással az utolsó ülés véget ért. (A főrendiház Utolsó illése.) A' képviselőiház ülése rután a főrendiház tartott ülést. Az ülésterem csaknem teljesen üres, (mindössze huszonhárom, főrend van jelen. Wlassíts Gyula el/nök síri csöndben nyitja meg az ülést; — A történelem forró szele járja át a világot — mondotta. Uj államok alakulnak, régiók összeomlanak. (Ennek a forró történelmi időnek minden órája nagy eseményeket hoz s meghozta Magyarország függetlenségét is. Most e függetlenség biztosításának óriási munkája var r/eáuik. Remélem, hogy az uj kormánynak sikerül, a belső rendet helyreállítani es a határokat /megóvni, olyan bókét kötni, amelynek /Magyarország ne ahiozta legyen. 'loreKedjűniK arra, hogy beigazolódjék, hogy ez a háború ,a habonu ellen folyt és arra, hogy miegaj/ákitnassmk a népek szövetségét. Azoknak, a/kíK a tartós bókét 'biztositani akarjak, meg keil akadalyozniok, hogy az elikesereües mérge liassia át az országot. A békekötésnél biztosítani kell az állam egységét. Ha ki is kezűik Magyarország terűi etá integritását, ne veszítsük el a reményünket, hogy a békekötés napján meg fogják érteni és értékelni azt a torténelimi hivatást, amelyet Magyarország /betölt. A leliKes éijenzéssel fogadott beszéd után fölolvassa a képviselőház üzenetét, majd igy folytatja: Az átirat szerint természetes, hogy miután a törvényhozás egyik háza megszűnt, a másik sem tanácskozhat. Ezért a /tanácskozást /berekesztem, Végül fölszóiitotta a főrendeket, hogy jelenjenek meg a Nemzeti Tanács ülésén. (A kupolacsarnokban.) A főrendiház ülése után, amely tiz percig tartott, ia képviselők 'és uj/ságirék a kupolacsarnokba gyűltek, amely háromnegyed tizenegy órakor zsúfolásig megtelt, A karzatokon, .is sokan szorongtak. A Nemzeti Tanács budapesti és vidéki kiküldötteiből ezer tagúra kiegészített nemzetgyűlés teljes számban együtt volt, amikor pontban tizenegy órakor bevonultak a kormány tagjai, akiket percekig tartó éljenzéssel és tapssal fogadott a nemzetgyűlés. Illossau ideig betöltötték a termet a tömeg ünneplő kiáltásai: — Éljen Károlyi Mihály! — Éljen Károlyi Mihály, a köztársaság elnöke! Az ünneplés lecsillnpuíta után Hock János állt föl -szólásra, Rámutatott Magyarország történelmi hivatására. Testünkkel védtiik — mondotta — a nyugati civilizációt A történelem egyetlen népe sem volt oly szerencsétlen, mint mi. A Mohácsnál összetört nemzet szabad prédája lett a német császároknak, akik elrabolták /szabadságunkat, kifozstottak, lenéztek és üldözték /bennünket. Nyomor, saeu védés, száműzetés, vérpad voltak kálváriánk, ellenben a hazaárulókat kitüntetésiekkel ós /magas hivatalokkal jutalmazták. Mi nyugatról vártuk a szabadságot. A várakozás elsorvasztotta a nemzetet. Nemzeti szerencsétlenségünk fő oka 'Ausztriához való viszonyunk volt. -ti-t 1 . I i . .Jít,! ÍJ I-A&S Negyvennyolcban kibontottuk a trikolort Már akikor levizsgázott a /magyar nép demokráciájáról és politikai érettségéről. Ekkor mondtuk ki először szabadságunkat és a Jfjabsbu rgok tói való elszakadásullkat. Ebben, a /háborúban csak a becsületért harcoltunk. Soha terjeszkedési céljaink nem voltak. Ml nem akartunk területeket szerezni 'A régi világrend abroncsait összetörtük. ELszakadt/unk a német szövetségtől és az osztrák megkötöttségtől. Ledöntöttük az osztrák hatalmat és most javasoljuk az cdlamforma még változta tását és f üggetlen magyar köztársaság kikiáltását. Most egy negyvennyolcas honvéd fölkiáltott: —Éljen a köztársaság! illőek János a honvédhez fordulva igy szólt: — Nagy idők tanúja, te megérted, amiért küzdőt tél, a köztársaság föl támadását. Ezután igy folytatja /beszédét: Szét akarják osztani a nemzetet a páriák. I)e ezeréves multunk biztosítja, hogy ez nem fog sikerülni A nemzetgyűlés megnyitása Hock János beszédének befejeztével igy nyitja meg a nemzetgyűlést: A nemzeti tanács öt kiküldöttjévé) együtt elő akarom terjesztjeni a mai értekezlet határozatát. A jegyzőkönyvet Nagy György tagtárs vezeti. — Éljen 'Nagy György ! A mar tárgysorozat első pontjául az elnök bejelenti a király lemondását (Nagy zaj) második pontul következik a képviselőhúz és főrendihúz feloszlatása, harmadik pont Magyaf ország önállóságának és függetlenségérek kimondása, (Hosszantartó éljenzés.) az államforma megváttóztedása és a köztársaság kikiáltása, továbbá intézkedés, hogy a győzelmes forradalom napja október 31,vaia mint a köztársaság kikiáltásának napja, november 16. örök időkre szóló nemzeti ünnepé iktassék, a nemzeti emléket meggyalázó április Il ike íredig örök időre eltöröltessék. Végül bejelenti Hock János a nemzeti tanács végrehajtó bizottságának határozatát amelyhez a kormány hozzájárult. Ezután Nagy György felolvassa a javaslatot: Kikiáltják a köztársaságot Magyarország Nemzeti Tanácsa a nép akaratából a következő néphatározatot terjeszti elő: I. cikk. Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság. II. cikk. A népköztársaság alkotmányát az uj választójog alapján sürgősen egybehívandó alkot mányozó nemzetgyi\lés állapítja meg. A magyar országgyűlés képviselőháza és főrendiháza feloszlik és megszűnik. III. cink, Addig, tnig az alkotmáriyozó nemzetgyűlés másként nem határoz, az állami főhatalmat a Károlyi Mihály elnöklete alatt átló népkormány gyakorolja a Nemzeti Tanács intézőbizottságával egyetemben, IV. cikK. A népkormány alkosson sürgősen neptör vényeket. 1. Az általános, titkos, egyenlő, közvetlen és a nőkre kiterjedő nemzetgyűlési, tör vény hatosági és községi választójogról, 2. a sajtoszabadságról, 3. a népeskiidtbiráskodásról, 4. az egyesülés és gyülekezés szabadságáról, 5. a földmives népnek földhöz juttatásáról. Ezeket a törvényeket léptesse a kormány sürgősen életbe és hajtsa végre. V. cikk. Az ezzel ellenkező törvényes intézkedések hatálya megszűnik. Minden egyéb törvényes intézkedés hatályban mar rad. Minden egyes pont után Hock János megkérdi a nemze igy ütést, vájjon ettogaüja-e azt. A nemzetgyuies kitörő lelneseuessei és kozfelkuUtassai eifogaaia. a javaslatot. A 3. •pontnál Károlyi iMnná,y nevének emiiitósénéi a tömeg.' fiarsanyan éljenzett, miből sokan azt következtettek, hogy Karolyit kikiáltottak a köztársasag el/nőkévé. Majd Hock János folytatta beszédét, A nemzetgyűlés, ameiy utan/unk fog következni — mondotta — anapitja maja meg a köztársasági alkotmány aiape.veit. A magyar torvenynozas az egyenuoseg álapján egy kamarás tesz. (Zugó eijenzés.) uviost pea.g szólásra következik Karolyi Mihály mondotta Hock János. Karolyi Mihály Desiéde iGiróf Károlyi Mihály: Négyszáz esztendeje küzd a /magyar in/eanzet függetlenségéért. Négyszáz esztendőn (keresztül nem volt Képes lerázni az igát. Négyszáz esztendőn keresztül érezte a nemzet, hogy azért neini tudott fejtouni, onert nem volt meg a lehetőségé. hogy /minit szabad és független állam éljen, (Pacifista politika.) Ez ma megszűnt, Ma kimondotta a nemzetgyűlés, hogy Magyarország áttért a köztársasági áttamformára. (Rettenetes ötéves bábom után alakul /meg a .magyar köratárisiaság és 'kimondja a nemzetgyűlés, hogy Magyarország teljes/ne önálló állam, Ez az ötéves háború, amely annyi fiatal életet pusztitótt cl és annyi szivet tépett siót, mi már mondhatjuk, mégsem volt inába. El kellett jönnie, mert csakis e vértengerén át érezte meg Európa összeségc, hogy csak egy program var, és ez a pacifizmus programja. Ez a nemzetgyűlés egyesíti az egész magyar népet ós ugy áll az európai nemzetek