Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-02 / 262. szám

19IS. &ov«infeer 3 DSLMAGYARÖBSKAG 5 Budapest népe és helyőrsége a köztársaság kikiáltását követeli. — A forradalmi Budapest második, napja — (Kiküldött munkatársunk telefonjetentése.) A budapesti utolsó gyorsvonat csaknem két órás késéssel indult Szegediről Budapestre, a forradalmi fővárosba. Az ut unalmas, mondhatni szürke, mint az októbervégi ég, amely •minduntalan esővel fenyeget. A szerda esti rragv eseményeknek sehol semmi nyoma, erre ínég minden' polgárias, természetellenesen nyugodt. Csak Kecskeméten tul kezd változni a kép: a kis és piszkos állomásokon katonák állanak, de mindnek hiányzik a sapkarózsája, rangjelzésé és a kezükben fegyverek: szurony, puska, revolver. És golyók fütyörésznek a vonat körül, élesen, kiállhatatlanul. Persze, a lövéseknek nincs ellenséges tendenciáink . az utasok azonban nem érzik ezt vigasztaJásnak és félénken húzódnak az ülések sarkaiba. Az arcokon szorongás, nyugtalanság és a kocsiban ülő katonák serényen tépik •le a veszedelmes sapkarózsát, tiszti bojtot, rangjelzésekét, mert aki erről önmaga nem gondoskodik, arra revolvert és puskát fognak a vonatra özönlő forradalmi katonák. Cegléden már teljes a forradalmi kép, m első pillanatban látja az ember, ho'gy itt a forradalom. Minduntalan sortiizek Gördülnek és a katonák a vagonokat fosztogatják, amiben serényen segit nekik a szegény, kiéhezett nép. És a gyorsvonat közönsége éhesen vásárolja öszsze a zsák cukrokat, 'liszteket, potom pénzért: tiz-hus'z koronákért. Senki sem érzi, hogy ez rablás és orgazdaság, de nem is fontos. A vonatra fölszálanak a legnagyobbrészt -részeg katonák és nekiszegik revolvereiket a tisztek mellének, akik még mindig nem szedték le jelvényeiket. Többek között ott ül egy a'ezredes, aki a fölszólitásra sem hajlandó ievenni tiszti rózsáját. Bizonyára nem ismeri még az éjszaka történelmét, ezért szinte fölháborodva fogadja al fölszólítást. A következő pillanatban hatalmas poífon csattan az arcán és egyszerre három katona esik neki a jelvényeknek: — jónapot polgártárs! A fosztogatás egész nap folyik.- Mikor egy-egy vagon kiürül, égő kanócokat dobálnak bele. Nemsokára lángokban áll az állomás, de több helyen ég a város is. A csőcselék fosztogatja az üzleteket, a vagyonosabb polgárok házait és az utca közepén ütik 'csapra a kirabolt korcsmák és kávéházak hordoit Több gyilkosság és rablógyilkosság történt. Cegléd a borzasztó állapotokra való tekintettel'segítséget kért a budapesti Magyar Nemzeti Tanácstól, amelv megígérte a gyors segítség kiküldését. Nem lehet ugyanis tűrni, (hogy a nemzeti forradalom nagv és szép ügyét ilyen piszkokkal bemocskolják. A ceglédi kép állandósul Budapestig. Minden állomáson fosztogatnak és sortiizek dörögnek. Különösen erősödnek a lövöldözések Budapest külvárosaiban.. A, nyugati pályaudvaron azonban már rend Van,. Ugyanez a helyzet az egész Belvárosban. Csak a perifériák helyzete bizonytalan, ahol sohasem állott valami magas fokon a közbiztonság. A közbiztonság hirtelen lezüllését különösen az mozdította elő, hogv a győzelmi mámorban uszó tömeg szerdán éjjel fölnyitogatta a bűnösök börtöneit is, akik igy rászabadultak a városra és a vidékre. A Nemzeti Tanács most már, hogy a győzelem bizonyos és megingathatatlan, erős kézzel látott hozzá a teljes rend helyreállításához, a vagyon és személybiztonság megóvásához. A proklamációk, plakátok egymást érik, minden negyedórában ujabb és ujabb fölhívások jelennek meg a polgársághoz és katonasághoz. Valamennyi fölhívás nyugatomra int és kaszárnyákba küldi a katonákat, a lakősságot pedig arra inti, hogv lehetőség szerint tartózkodjék a lakásán. Hogy a népet mielőbb liazakényszeritsék. csütörtökön este hét órakor minden kávéházat, vendégtőt, korcsmát becsuktak, az utcákat pedig a Nemzeti Tanács katonái szállták meg, akik peroenkint megismétlik fölhívásaikat: — Akinek nincs dolga, a Nemzeti Tanács határozata értelmében mielőbb menjen haza. Budapest civil lakossága szerda éjjel óta rendkívül föl van fegyverkezve. Ennek a ténynek története az, hogy szerdán éjjel, amikor a forradalmin kitört és a katonák egy résae a tüntető tömeghez csatlakozott, Lukacsics karhatalmi parancsnok a Budapestre vezényelt — hatvanezer főre .tehető — bosnyák katonaságot küldte a forradalmi tömeg eiien, A katonák ki is vonultak, de amikor tüzelés: e került volna a sor. fölkiáltottak: — Nem lövünk! Éljen a magyar forrallak m! — Éljen a szabadság! És a bosnyák katonák egész katonai fegyverzetüket szétosztották a tüntetők között, azután zárt tömegekben a pályaudvarokra vonultak, ahol három-négy vonatot megszálltak és elutaztak Budapestről. Ezzel aztán el is dőlt a magyar forradalom sorsa. A Katona- és "Nemzeti Tanácsok most azon fáradoznak, hogy a tömegben szétosztott fegyvereket bevonják. Az utcákat megszállták a Nemzeti Tanács katonái, akik minden lőfegyvert elszednek a civilektől és katonáktól egyaránt. Csütörtökön reggel, közvetlenül azután, hogv a székesfőváros tanácsa bejelentette csatlakozását a Nemzeti Tanácshoz, rendelkezést adott ki, amely minden nyilvános helyen megtiltja a szeszesitalok kiszolgáltatását. Ezzel elérték azt is, hogy a lakosság józan maradván, tartózkodik minden rendzavarástói. A tüntetések egész nap tartanak Budapesten. Sok ezer főnyi tömeg lelkesen éltet; a forradalmat, a népkormányt és a köztársaságot; ezek a tüntetések azonban mentesek minden rendzavarástól. A kifüggesztett óriási plakátok között van Petőfinek „Éllen a hoztmsa>og" chitu hatalmas erejű költeménye. Várnay Zseni „Katonafiamhoz" ci nü híres verse és Somlyó Zoltánnak .Micsoda király az?" ekmü erős tdrrada.mi költeménye, amelyet szerdán éjjel a Nemzeti Tanács erkélyén elsőnek Vészi Ferenc fővárosi lapszerkesztő szavalt el a tüntető tömegnek. A forradalmi nép és a katonaság naponkint ötször-hatszor kihirdeti a köztársaságot, amelynek nagyon erős propagandát csinál a Nemzeti Tanács és különösen a szociáldemokrata párt. Az uralkodó család elleni hangulat napról-napra, óráról-órára' erősödik; Budapest egész •helyőrsége és tisztikara egy szivveHélekkel foglalt állást a köztársaság mellett, amelynek mielőbbi kihirdetését kezdik követelni. A köztársasági szónokok fölsorakoztatják az uralkodócsalád bűneit; ennek hatása alatt csütörtökön este erős katonacs'apatok vonultak Gödöllőre; eil akarták fogni a királyt és csak később derült ki, hogv a király nincs sem Budapesten, sem Gödöllőn, A szociáldemokrata párt már nyíltan állás tf ágialt a köztérsasági államforma mellett; azt tartják azonban, hogv ezzel nem kell sietni, ráérnek később cselekedni, ha a legsürgősebb szociális és népjóléti föladatokat már elvégezték. Egyelőre 'legfontosabb a demobiliizáeió foganatosítása. A közhangulatra rendkívül jellemző, hogv a Budapesti Hírlap csütörtökön délután rendkívüli kiadásban tudatta a főváros közönségével, hogv mindenben magáévá tette a Nemzeti Tanács program ját és annak védelme alá helyezte magát. A fontosabb helyeket egyébként gépfegyveres csapatok tartják megszállva, igy négy gépfegyver van föl állítva az Astoria előtti térségen, de a nyugati és keleti pályaudvarok, a déli vasút pályaudvara, a főposta, vizmü és egyéb fontosabb üzemek szintén .gépfegyverekkel vannak védve. A Nemzeti Tanács már csütörtökön reggel birtokba vett minden autót, teherautót, kocsit és bérkocsit, amelyek mindegyike roskadásig megtelve szállítja a Nemzeti Tanács katonáit a perifériákra, ahol a garázdálkodó rablókat teszik ártalmatlanná, valamint a város védelmét szervezik, esetleges támadásokkal szemben, amelyeknek nincs ugyan jele, de amelyre óvatosságból mégis fölkészült a forradalmi kormány. És Budapest népe boldogan ünnepli a föllobogózott utcákon a vértelen forradalom gyönyörű eredményeit, amelyek Magyarország teljes és azonnali önállóságára vezettek. Sípos Iván. R Szegedi vasutasok forradalma (Jray Zoltán üzletvezető ellen, — Uray táviratilag jelentette be lemondását. — (Saját tudósítónktól l Szenzációs és váratlan esemény hozta ma forrongásba a szegedi vasutasok kölelésségíimó. pontos és lelkiismeretes táborát. \ forrongás már régóta tart, azonban 'a hadműveleteikkel kapcsolatos nagy munkálatok közepett a szegedi üzletvezetőség személyzete elöbbrevalónak tartotta az ország és a szolgálat érdekeit, mint a saját keserveik orvoslását. A keserűségek gyújtópontjában, mint az ma elementáris erővel kipattant, "a szegedi üzletvezető személye, Uray Zoltán állott. A szegedi vasutasok, a mint azt a péntek este hat órakor SzegedRókus-állomás munkásétkezdéjében tartott értekezleten a szociáldemokrata párt vezetőségének jelenlétében kinyilatkoztatták, régóta a legnagyobb elkeseredéssel és elégületlensiéggel viseltettek Uray Zoltán személye és hivatalos ténykedése iránt. A személyzet a Nemzeti Tanácshoz intézett megkeresésében elpanaszolja, hogv az üzletvezeaő kérlelhetetlen szigorával, a büntetések özönével a fegyelmi tárgyalások áradatával a személyzetet i végsőkig elkeserítette, ugy, hogy a személyzet Uray Zoltán üzletvezetővel tovább nem hajlandó együttműködni. Uray azonnali eltávolítását és egy igazságos, emberies érzésű üzletvezető kirendelését kéri. Szeged-Rőkus-áliomáson péntek délután hat órakor a szegedi állomások összes szabad személyzete, valamint az üzletvezetőség köz. pontjából a tisztviselők, a műhely és központi leszámoló hivatal alkalmazottai köréből mintegy 7—SOO-ao jelentek meg. Az ülést a vasutasok bizalmi férfiad hívták egybe a személyzet kérésére. Az egybegyűltek Mótusz János főellenőrt kérték föl az ülés vezetésére, a jegyzői és előadói tisztségre pedig Tóth Béla forgalmi hivatalnokot kérték föl. Tóth Béla az egybegyűltek hangulatának adott kifejezést. Kérte, hegy a napirend egyetlen pontiának, Uray Zoltán eltávolításának letárgyalása után minden vasutas teljesítse továbbra is a haza és szolgálat érdekében kötelességét. Bejelentette, hogv a szegedi vasutasok a Nemzeti Tanács rendelkezésére állanak és a ma-