Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-15 / 275. szám

2 DÉLMAG Y AEOESZ Á 0 Szged, 1918. november 15. mányának Ön által közvetített válaszát. Sajnálattal kell Önt éútesiteni árirólhogy a tornán nemzeti tanács e válaszból az ö jegyzékének teljes visszautasítását állapítja meg. A román nemzet joggal követeli a teljes állami önállóságát és magái semmiféle 'olyan provizórikus megoldásokkal el nem homályosíthatja, amelyek egyrészről már elvileg a jogot kétségbevonják, másrészről semmi garanciát nem nyújtanak arra, h(\gy a végleges megoldásig is garantálhassák a közrendet, a vagyon- és életbiztonságot a román nemzet által lakott területeken. A román nemzet elismeri a békekongresszusnak illetékesságét arra, hogy az ezen nemzet által saját áflama részébe követelt területnek végleges határait megállapítsa. Az Ön által javasolt provizórikus megoldásban egyrészt a nemzet állami önállóságának megtagadását vesszük, másrészt a végleges béke beállásáig ezen néliek között a közrend fentaétására való törekvéseink lehetetlenné tételét látjuk. A román nemzeti tanács a Magyar Nemzéti Tanács kormányának Ön által közvetített propozicióit el nem fogadhatja, a bekövetkezendő további eseményekért a U felelősséget teljesen elhárítja magáról 'a magyar nemzet kormányára. Mindazonáltal a román nemzeti tanács a maga résziről minden lehetőt el fog követni arra nézve, hogy a romámk áljai lakott 1területeken | a közrendet, a vagyon és életbiiztőnsáígot megóvja és reméli, hogy ebben a cselekvésében Wilson elnök kifejtett kívánságához mérten is minden részről a legteljesebb segítséget fogja tapasztalni. A válasziratra Jászi kijelentette, hogy a kormány ei\edeti álláspontjához ragaszkodik. A rriipliszter megállanitotta. hogy a válaszjegyzék egész más alapra helyezkedik, mint az eredeti memorandum. A .rend fentartásáwalk szempontja háttérbe szorul és a román nemzet szuverenitása lép előtérbe. Figyelmeztet arra, hogy a román nemzeti tanács óhajtásának megvalósítása nem hogy a nénidét biztosítaná, hanem még sokkal nagyobb máf't ékben veszélyeztetné. iHarjgsuíiy ozz a), hogy a kormány által javasolt megoldás nem akar az elvi kérdéseknek prejudikálni és mindkét -fél elismeri egymásnak szabad kezét a 'béketárgyalásra vonatkozólag. Az ország nemzetiségei, iha most beleviszik a vitába a román nemzeti állaim szuverenitásának szempontjait is. ez u huroknak oly végletekig való feszítését jelenti, amely nem a bekenek müvét szolgálná, hanem még a mainál is súlyosabb uegpróbáltatásnak tenné ki az országot. Vfád Aurél hangsúlyozza, hogy a romának a rendet mindaddig nem tarthatják fenn, amig megfelelő impérium birtokába nem jutnak. A miniszter erre azt válaszolta, hogy a kormány szívesen bocsájtja a románság rendelkezésére azokat a hatalmi jogosítványokat amelyek ia rend fentartására szükségesek. Azonban ennek a kérdésnek, amelynek megoldása ép ugy magyar, mint román érdek, nincs semmit köze ahhoz a teljesen különálló román álaimíassághoz. Lázár Amié] kétségbievodjia ai hi|v;a fejős statisztikai adatok megbízhatóságát Jászi miniszter kijelenti, hogy ha a statisztika nem is volna pontos, mégis csak nyilvánvaló, hogy nagy kiterjedésű magyar és más nemzetiség lakta összefüggő etnológiai egységek vannak a memorandum, által követelt területeken, amelyek a román közigazgatás alá nem bocsájthatók. Lehetetlen arru az álláspontra helyezkedni, hogy azon a [térületen, a meh' jóval túlmegy a történelmi területen, egyedül a román nép az, a melynek önrendelkezési joga van. Somló Bódog egyetemi tanár kifejti, hogy a román urak nem foglalnak el egységes elvi álláspontot követeléseik megalapozásában Hol az abszolút többség alapjára helyezkednek, ihol pedig nem ismerik el a magyar abszolút többségeket. Bokányi Dezső azt kérdezi, hogy a román népnek milyen szerve állapította meg a 'huszonhat vármegye követelését, továbbá, ha a romáin nemzeti tanács átvette az amper iumot, milyen eszközökkel fogja biztosítani a rend fentartásiát. A világ előtt és a magyarság előtt nincs semmi garancia arra, hogy önck a magyarság érdekeit meg fogják tudni védeni, —• mondotta. Dr. Manüi Gyula kifejti hogy a román népinek megvan a történelmi joga arra, hogy az egész románlakta vidéken az önrendelkezési jog alaján szuverén önálló államot alkosson. Bokányi kijelentésére azt válaszolja, hogy a román nemzeti tanács mandátumát a romáin nemzet bizalmában találja. A miniszter javaslatát nem fogadhatja el, mert ez a megoldás az általános békekonferenciának prejudilkálna és azt a benyomást kelthetné, hogy a román nemzet (lemondott államának jogáról. Felhívja a magyar nemzetet, hogy be nem várva a békekonferenciát, önként ajánlja fel a román nemzetnek az önrendelkezési jogot. Ábrahám Dezső szerint az eredeti tárgya lási' alapról: .liesiklottunik. A rend fentartása volt a román ajánlat lényege, míg most szuverénitásról és a határok megállapijtásáróil tárgyalnak. Ezek a kérdések pedig a békekonferencia elé tartoznak. Vlád Aurél szerint a román nemzeti tanács puszta szóval ás könnyebben fenn tudja tartani a rendet, mint a magyarok fegyveres erővel1. Egyébként a kérdéses területen nemcsak magyarok és románok, hanem szászok,, németek és szerbek is laknak, akiknek nevében a magyar Nemzeti Tanács nincs jogosítva dönteni. Apúthy István: Önök sincsenek jogositva dönteni. Dr. Vincze Sándor: Sem magyar, sem román részről nem Tátja jogosultságát annak, hogy egy uj állam felől rnoSt döntés történjék. Ebben az esetben számolni kell az erdélyi magyarság lázadásával, amellyel szemben önök együttesen sem lennének elég erősekk. Mindezekkel szemben égy megoldással lehet '-ciak segíteni. Csináljunk egy kantonisztikus demokratikus országot. Ha majd a békekonferencián azt fogják mondani, hogy ez a megoldás nem jó, ha jobb, ha Erdélyt elszakítják Magyarországtól, ám legyen. Dr. Apúthy Is'tván rámutat a magyar és romáin nemzet egymásra utaltságára. Dr. Lázár Auréil felszólalása után dr. Neugeboren Emili szász képviselő, mint az egész magyarországi németség ad hoc szószólója, teljes határozottsággal állást foglal a kormány javaslata mellett. Jászi miniszter megállapítja, hogy a nagy elvi kérdéseikben nem tudtak megegyezni. ©nnélífogvá egy merőben átmeneti megoldást ajánl a közrend és béke fentartására. Jászi miniszter javaslata igy hangzik: A magyar kormány javaslata. A magyar Nemzeti Tanács és a magyar kormány megbízottai egy részről, a román nemzeti tanács másrészről' a következő megállapodásra léptek: 1. A magyar kormány átruházza u a román nemzeti tanácsra mindazon járások és városok kormányzatát, a melyeknek román többségük van, E térületen a közigazgatást a román kormányzat gyakorolja. 2. A román kormányzat memgbizottja uíjün képviselteti piagát a inamar kormányban. A román kcirmányzati térület összes külügyi, gazdasági, pénzügyi, köz élelmezAsi és közlekedéseinek intézése végett. Úgyszintén részt vesznek minden oly un szervben, amelynek működése a rpmán nemzet sorsát érititi, vagy befolyásolja. f 3. A fennálló törvények a román kormányzati területen ideiglenesen érvényben maradinak. Uj törvények csak n. román kormány hozzájárulásával hozhatók. 4. A román kormányzat a főispánok és a kormánybiztosok kivétele- ? vei az eddigi tisztviselői kart átveszi és minden tisztviselőt megtart a maga helyén. 5. A nem román többségű területeken lévő i'pmn kisebbségek védelmét az 1868-ik 44-ik t.-cc. értelmében átmenetileg biztosítani fogják. 6. Ezen megállapodás alapján a ro mán nemzeti tanács az alájarendelt területen a személy- és vagyonbtztőfisáigot gar cint ál ja. 7. Az ideiglenes román kormányzat a román királyságbeli kaidnusá- • got semmi körülmény éh között igénybe nem veszi. 8. A megállapodás további részleteinek megállapítására, azok keresztülvitelére a magyar kormány és a román nemzeti tanács megbízót tűiből kormánybiztosság \szervezeíétik, amely a lehető legrövidebb idő alatt az uj rendet életbe lépteti és e\ feladatának teljesítése után azonnal feloszlik. 9. A vitás kérdések eldöntésére öt tagú bíróságot állitanak a Magyar Nemzeti Tanács két kiküldöttjéből, a