Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-11 / 236. szám

Szegeti, 1918. október 11 DÉLMAiG Y AiROiRSZÁ G 3 Rutótajci vállalatot létesít a város. (Saját tudósítónktól.) Néhány nappál ez­előtt, megírta a Déln\agyamrszág, hogy Fii'o­rjtzky István szegedi autógairá)zs-tulaj dános ajánlatot tett a városnak 'egy autótaxii vál­lalat fölállítására. A beadvány, am'elyhen Eabritzky preoizározaa ajánlatát, csütörtö­kön/ a város ftanácsa elé került. A fanács hosszais vita után végre érvényesítette azt a régi elhatározását, hogy olyan Üzemet, a amellyet a város házkeze,lésben is fölállíthat és amely aUk'altóas arra, hogy azon a város közönségének különösebb megterhelése nél­küli tekintélyes é'vetnkiintii jövedelmet biztosít­son magának a város, nem fog kiengedni többé a kezéből. így már most' elhatározta a tanács, hogy az autótaxi vállalatot maga. fog­ja 'létesíteni, azonban részvénytársasági álla­pon. Fz a forma biztcislitja ugyanis leginkább az üzem életrevalóságát és ebben a formá­ban tud az üzem igazgatója a tisztességes üzleti élveik szemdliőtt tartásával kelő 'gyor­sasággal és megfelelő módon intézkedni, menten mindén bürokratizmustól. A tanács ugy határozott, ihogy Fabritzkyt föl fogja kérni az üzem igazgatói állásának Vállalá­sára. A kérőimet a csütörtöki tanácsülésen jialogh Károly .pénzügyi tanácsosi ismertet­te. Java'soíta, hogv a( tanács már a tárgya­lások elején határozza eí, hogy az üzemet mágia., Ihletve a város tekintélyes, ,hozzájáru­lásával fogja lé'tesitení. Utalt a gázgyárra, a íviiamfösvásutra, 'amelyeket már ' kész örömmél miegvált'aina a város. Mindkét váí­feSk-ozást megcsináíhatta volna annak idején a város maga, ha' lett volna a városban keí'lő üzleti szaí'l/öin. A jelenben és a jövőben azon­ban éppen az intő .példákra való tekintettel tartatnia kelti magát 'ahhoz az elvhez, hogv a városnak mindig uj s uj jövedelmi források­ra van szüksége, amelyeket legkönnyebben biztosithat nagy várost üzemek, létesítésével'. Az autótaxii vállalkozást ,ő nagyon jelenté­kenynek tartja. Tág tér nyilk ugyanis .az üzem fejlesztésének -tehetőségére. létesíteni lehet, sőt kelt ezzel kapcsolatban, autóga­rázst, soffőrisikolát, „esetlég pedig automobiil­gyá'rat is." A közönség hamar hozzá fog szckn/i az autók használatához, amelyek sokkal olcsóbbak V konflisoknál és kocsiknál, könnyen kezelhetők és éppen, mert karban­tartásuk aránylag nagyon, olcsó, olcsón le­het majd a közönség, rendelkezésére bocsáj­tanii .is. Az, üzem tehát a 'legszebb remények­re jogosít, emellett szociális föladatot is tef­jesit veíe'a város, mért afcl'mat nyújt, egész csomó hádlirckkantnak arra, hogy mint sof­főr 'kenesse meg a kenyerét. A tanács néhány hozzászólás után el­határozta, hogv az autótaxi vállalatot te­kintélyes hodzájádulásAM, részvénytuisajsdgi dxlpahi létesíti, annak előkészítésével m/eg­bizta Balogh Károlyt. Értesülésünk szerint Balogh Károlynak az a terve, hogy a 'válla­Saflnák legalább előkészítő munkáját már .eb­ben a hónapban befejezi és az autótaxiikat nyomban, -be.áffitja, amint erre1 mód és lehe­tőség kínálkozik. Ugy tervezik, hogv a jövő hónapban megindulhatnának Szegeden az el­ső autótaxik. Városok és megyék a personál unió mellett (Saját tudósítónktól.) Ez ideig tudvale­vőleg Temes és Pozsonyvár,megye és Nagy­várad város törvényhátósági bizottságai eíé nyújtottak be indítványt a per szónál unióról. Az ügy e törvényhatóságoktól országos kör­útra indul, mert az indítványok ugy szólnák, hogv hasonló állásfoglalás miatt keresse meg a közgyűlés áz összes törvényhatósá­gokat. Szegedre természetesen j legkorábban möVennb.erre érkezhetnék meg ezek az at­iHatók és igy az októberi közgyűlés csak ak­ikor lesz abban a helyzetben, hogy állást foglalhasson áz ország teljes páMíkai és gizdasági függetlensége mellett, ha erről imár ,a legközelebbi napokban küllőn indit­vámyt adtak be. Nagyvárad 'város tánácsa elkészítette ,ázt a javaslatot, amelyet három városatya indítványa fölytán a közgyűlés elé terjeszt. A jaVaslat a kővetkező: Tekintetes Töávéiiy Hatósági Bizottság! Mi, magyarok Szerbia megfényitésére huztünlk (kardot. Amikor- ezt Anglia, Francia­ország és az orosz cár jó alkatomnak vélltélf saját terveik megvíaliósitására s öStalmára 'kjeitek a velünk packázó vakmerő s'zonrszéd­nak. akkor 'ebből világháború kerekedett. Ebben nekünk, magyaroknak már' csak egy eáfunk vol't: megvédeni hazánkat és nemzeti egységünket. . , E rettenetes kataklizmából .való kijutás­nál! tehát nekünk a világpoítlika'i események­re ke'lil ügyelnünk és minden belső politikai küzdelmet felfüggesztenünk, .minden politikái pártérdéket háttérbe szorítanunk kell, hogy egységes áhásfoglái ássál a diplomáciai tár­gy ailásnknál sikerre vigyük céljaink,at, visz­iszíahozni a 'vérét vesztett o'rszáginak a bé­két, de óly békét, arrfely magában hordja m/ebi ze'ti ' fejlődésünk és hiailadásünik éltető cslírait. Ez a má .föladata. Minthogy azonban a központi hatalmaik ráhelyezkedtek az Egyesült-Álla-mok elnöké­nek a riépek szabad rendelkezését hirdető póliiítiká éltei alapja.ir'a ;s minthogy ilyképp a toiibcutukőzás csak erőteljes és határozott deSrwkratikifs alapon történhetik is minthogy a cseh és délszláv politikas törekvések Ausz­tria államjog! szerkezetét sziéttöréssel fenye­getik, ennek következtében Ausztria már is uj áOlíamgogi alliakuUásán vajúdik és Ve'rgödik és igy a viszonyok azt .mutiatjá'k, hogy a ma miéig fö'nin'állló 67-es) kiegyezés &ílőfe®téteíei is megszűnnek, ennélfogva Magyarország sem maradhat tétlenül -Magyarország sem várhatja My helyzetben a jövő alakulásait készületlenül, de számolnia kell ima a jövő föladataival is meg kel alapítania in ár most jövő poJii'tilkájánlak irányelveit és céljait any­nyi'v'ail is ilnikább, /mert á legutóbbi- közlések szerint királyi kézirat fog megjelenni, amely proklamálni fogja a népek ,és 'nemzeteik ön­rendelkezési jogát, az osztrák nemzetiségek legszélesebb 'autonóm szabadságát. A 'jövő politikája ®y helyzetben ntem le­het más, m-tot Magyarország téjjds politikái és gazdaságii fúggcfüénségémk megteremté­se. E függetlenség lesz a dinasztia hatalmi állásának a talpköve i's. Tiszteletteljes nézetünk szerint tehát, a mint nekünk ma csuk egy programunk lehet; becsülettel ebből a bonyodalomból a háború veszedelmeiből és eílénségeiinlk falánkságá­ból Magyarországot épen. csőn ki íratlanul, a magyar nemzet egységének megóvásával ki­vinni, épp ugy a mai politikai, szituáció mel­leit jövő politikánk sem 'lehet más, mint Ma­gyarország teljes függetlensógépek megte­remtése, nemzeti önállóságának a personáHs unió alapján való megvalósítása. El 'kéli azonban várnunk -nemzetünk po­litikai vezéreitől, hogy a béke, müvének meg­alkotásáig felfüggesztenek minden párthar­cot s egyesíteni fogják törekvéseiket, hogv a magyar hazát a szomszédos népek falánk­ságától megmentsék, a megcsonkítástól meg­öl taiimazzák. Ezek előterjesztése után tisztelettel ja­vas-óljuk,. hogy méltóztassék a beadott tod.it­ványak érteimében á'llásUogluil'ni Magyaror­szág teljes politikai és tíazditságí függeSéi' sége melleit és fölráfilag kérni a (képvíselő­háztó'f, utasítsa a kormányt, terjesszen elő a pemdnális unió alapján Magyarország áí­iiami függetlenségének megteremtésére vo­natkozó törvényjavahlaiot. Egyidejűleg méltóztassék kifejezésre "jut­tatni azt az óhaját, hogy a nemzet .politikai vezérei a békére -irányuló 'ölj ár ás felfogásá­ban egyesittsék a bennök rejlő tehetséget, erőt és értéket, addig, amig ez a mindennél súlyosabb kérdés van napirenden, -kapcsol­janak ki a pá'rtkere'tek érintése és minden más kérdés megítélésére íentartott szabad­ság mellett minden pártpolitikai nézőpontot és egységesen álljanak a magyar kormány mögött. Irányítsák arra minden erőiket, hogy az órlszágra nézve a lehető 'legkedvezőbb békét érjék el s más irányú politikai akció­ikat s anánde-n olv akadályt, amely az össze­fogtóandó nemzeti erőknek 'erre, a pontra irányítását gátolnák, távoliitsanak el. „Uj Ausztria fog támadni szabad népekkei" Bécs, október 10. A bécsi községtanács tegnap ülést tartott, amelyen Weiskirchnen polgármester emlékeztet arra az ülésre, a imdiyén Czernin gróf -volt külügyminiszter is­mertette a népszövetségről, a nemzetközi vá­lasztott bíróságról és az áiítaíá'nos -leszerelés­ről szóló programját. A polgármester ezután rátért a legújabb külpolitikai eseményekre és ügy folytatta: — -Azt kívánjuk, hogy a béke. amelyet a népek rö'videsen várnak, meghozza min­dén nép számára a jogot és az igazságot. Uj Ausztria fog tárnádra, sdaükfcl ríépetikel és teljesíteni fogja hivatását -a népek szövet-' ségébe'n. Ela a népek önrendelkezési joga vi­íllágelv lesz. akkor, mi., németek, Ausztriában: ezt a jogok melyet az összes népek a ma­guk számára követelnek, a maga teljességé­ben igénybe akarjuk venni. Ne vitatkozzunk a múltról, tekintetünk komolyan a jövőre v-an sz-egezve, -mély Ausztria összes német­jeinek 'egyetértését követeli. Bécs város köz­s'égtauácsa, -mint a monarchia legnagyobb •német területének képviselete, e fölötte ko­moly órában nem zárkózhat el az elől, hogv Ausztria németjeihez azt- a sürgős intelmet intézze: a fő az egyetértés. A községtanács annak a reményének ad kifejezést, hogy Ausztria németjei szilárd elhatározással egyesülni fognak abban a törekvésben, hogy kezükbe vegyék az ausztriai német n-pé sor­sának intézését. (M. T. 1.) Szerbia magyar és osztrák területeket követel Genf, 'október 10. A Corriere délla Seri jelenti Korfuból': A szerb parlament azt a oa­tározatot hozta, hogv nemzeti és territoriális kívánságainak hathatósitása érdiekében ma­gyar és osztrtík teriiléteket fás követelni, azopkivül öfe albán tpAgeópaftot, A Sécoto jelenti, hogv a szerb pénzügyminiszter beje­lentette a parlamentben, ihogy a szövetsége­sek ,a szerb állam újjáépítésére, a háború után négy milliárd dinárt bocsátanak Szerbia ren­delkezésére. Angol vezérkari jelentés Cambrai elfoglalásáról LoMon, október 10. A Reuter-ügynök­ség jelenti: Csapataink Doppdhousseíöl ke­letre és Bohain Marét irányában tegnap este -ujabb előrehaladást értek él- és eljutottak Malincourt nyugati, széléig. -A letargetíe—­cambraiii ut mentén elfoglál'tuk Fortendffllet. Ma reggel a támadást az egész arcvonalon ismét megkezdtük. Már az első jelentések­ből -kitűnik, hogv mindenütt gyors előreha­ladást értünk el. Röviddel éjfél után kanadai csapatok Cambraitól északra támadásra tó­dultak. R'amelyt elfoglalták. A Schelde-csa­torna átjáróit e helység szomszédságában biztosítottuk. A tegnap ejtett foglyok száma meghaiadj'a'a nyolcezret. Sok ágyút is zsák­mányoltunk.

Next

/
Thumbnails
Contents