Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-04 / 229. szám

Szeged, 1918. október 4. DÉLMAG YAROE6Z A G Egy rendőr megvert egy katonát, — Botrány a krumplikiosztásnál. — (Saját tudósítónktól.) Bornstein Zoltán ez ádő szerint katona. A régi boldog világban, amikor még a polgári foglalkozását űzhette az ember éveken át zavartalanul, szabó volt. Nem a jobbmódu szabók közül való, hanem csak szegény, egyszerű segéd. Bornstein ötö­dik éve katona, nem néhéz tehát megállapí­tani, hogy a háború kitörése óta szolgál. Két évet a harctéren töltött, beteges ember, szervi haja van, nemrég megoperálták és most itt­hon van 28 napi szabadságon. A felesége a gyerekekkel a hadisegélyből él, Bornstein még S—(10 napig lesz itthon a családja körében. Arról, hogy megtapasztalja, hogy mint vise­lünk mi itthon háborút egymás ellen, a követ­kező, hősöket megillető módon gondoskodott a csütörtöki krümplikiosztás alklamából egy Szabó nevű rendőr. A városnak 30 vagon krumplija érke­zett. Az „olcsó" krumpli fontos dolog a mai Ín­séges világban a szegény embernek, érthető tehát, hogy Bornstein Zoltán öreg édesanyja, Bornstein Ignáené már reggeli hat órakor kiállt a közélelmezési hivatal kapuja elé. Ned- ' ves, esős, hűvös őszi időben öregasszonyok számára az ilyen egyhelybenálldogálás nem, mondható szórakozásnak, kellemesnek és egészségesnek. De Bornsteinné megtette, mert a menyének unokái és katonafia körül van dolga a reggeli órákban és mert tudja, hogy vele együtt még százával, ezrével van­nak ilyen áildogálásra késztetve szegény em­berek, ha krumplihoz, zsirihoz akarnak jutni, pedig a várakozás föltétlenül fölösleges órái alatt hasznosabb dologgal is foglalkozhatná­nak, például pénzt is kereshetnének. Reggel 8 órakor azután megtudta Bornsteinné a közélelmezési hivatalban, hogy nem kell utal­vány, úgyis kaplhat krumplit. Sietett hát ha­za és alig valamivel 8 óra után már a Fenyő testvérek üzletében volt a menye, Bornstein Zoltán né, hogy a krumplit megvegye. Itt azonban már nem árusitották, a csütörtöki napra befejezték és azt mondták Bornstein Zoltánnénak, hogy menjen a Tisza Bajos­körutra a Kertész-féle üzletbe, ott még kap­hat krumplit. A városban azt beszélték, hogy most min­denki három hónapi mennyiségét kaphatja, meg egyszerre. Bornsteinné kosárral a kezé­ben sietett tehát a Kertész-üzlethez, vele tar­tott az ura is, hogy a sok krumplit — micsoda kincs — együtt hozzák majd haza. Bornstein­né beállt a sorba, az ura hátul várakozott, a Szabó nevű rendőr pedig az ajtóban állt, alig­hanem azért állították oda, hogy- a rendre felügyeljen. A rend tudvalevőleg nem erényünk. Igy történt most is, hogy egyesek nem akartak a sorba beállni és a sorukra várni, hanem elő­re jöttek, az elülállók mellé vagy közé fura­kodtak, hogy igy előbb jussanak be. Born­steinné abban a szerencsében részesült, hogy ő mellé Rozi néni, a kofa tolakodott, az ő és mások rovására. Érthető, ha vele együtt ezek a mások is zúgolódni, tiltakozni kezdtek, vé­gül az egész delelott futkosó, tolongó és vá­rakozó embernek nagyon rosszul esik, ha más sal szemben mellőzésben részesül, akár pro­tekcióból, akár azért, mert az a más élelme­sebb, mint ő, akár azért, mert a rend őre nem akar, vagy nem tud a rend fölött őrködni. A nála, természetes barbár törtetéssel előre igyekvő Rozi nénit is több rákiáltással hal- ' mozták el. Bornsteinné is tiltakozott, mire Rozi néni, a szegedi' kofa közismert ronda­szájuságával ezt kiáltotta feléje: —' Fogja he a száját, kutya zsidó! (Bornstein, aki nem messzire állt, ezt meg­hallotta. Mint mondja. nem gondolta, hogy itthon igy is lehet. Odament te­hát a hatóságilag elkapatott kofához, és pofon vágta. A rendnek ekkora megsértésére már dühös lett Szabó rendőr, otthagyta a posztot, odament Bornstein katonához és be­vitte. Amint a bérházban egy sötét folyosóra ertek — adja elő tovább Bornstein — a rend­őr előbb hátba rágta\ azután, kezét ökölbe szorítva pofonütötte. Almikor benyitottak a. Laktanyába, Bornstein szerint Szabó ezeket mondotta: —• Képzéijétek, pofonütötte a. Rozi nénit. Azután kezdődött a haddelhadd. Ugy, Jjogy például egy lapos kardvágás, amely a télikabátján érte Bornsteint, azon át is vas­tag csíkot hagyott a hátán. Sérüléseiről, me­lyek mind Szabó rendőrtől származnak, csü­törtök délután fél három órakor dr. Bernát József főorvos a következő látleletet vette fel: Büntetőügyben bólyegmentes. Orvosi látlelet. Bornstein Zoltán 34 éves, Tündér-utca 8. szám alatti lakos ma délután fél három óra­kor a következő sérülésekkel jelentkezett ná­lam: 1. A jobb arcfél piros, kissé duzzadt, fáj­dalmas. 2. A bal alsó állkapocs vízszintes ága alatt egy diónyi nagyságú duzzanat, melynek kö­zepén egy 10 fillérnyi, barnás prökkel fedett sebzés van. 3. A bal lapoctövis táján egy féltenyérnyi piros és kék szinii fájdalmas daganat. Vélemény. Az itt 1—3 alatt leirt sérülések valamely tompa tárgy erős behatása által jöttek létre, gyógyulásuk kedvező körülmények között 8 —10 nap alatt következhétik bé. Szeged, ,1918. október hó 3. Dr. Bernát József, tb. kóriházi főorvos. Bornstein. előadja még, hogy hat rendőr volt a laktanyában, amikor Szabó megverte. Ne hántsanak engem -r- mondta. A rendőrök erre nevettek és az egyik igy szólt: — Ne legyen olyan szemtelen, ne mondja, hogy bántották. Bornstein szívbajos, el szokott ájulni. A gyöngeségtől rosszad lett, le akart ülni. Ki­rántották a széket alóla és rákiabáltak: Üljön le a földre! Volt benn a többi, között egy katonarend­őr. Ez igy avatkozott bele a. dologba: Jó, hogy itt van, magát egy hónap óta keressük, hol az igazoló levele? ,Az megvolt, szabályosan kiállítva a 28 napi szabadságra. Bornstein felmutatta. — Ez liamis — mondotta a katonarendőr. — Micsoda szemtelenség ilyet mondani — tiltakozott Bornstein, akit röviddel ezután el­engedtek. Hazament a szegény ember, majd ebéd után megjelent a feleségével együtt dr. Bernát orvosnál, aki a már ismertetett hit­levelet szolgáltatta ki neki. (Mag Bornsteint a laktanyában elintézték, a krümplikiosztás Kertészéknél szünetelt, A mikor Szabó rendőr elment az iizletajtóból, hogy Bornsteint becipelje, mert a feleségét lekutyaasidózó Rozi kofát pofonvágta, be­szüntették a krumpli kiosztást, a rollót is le­húzták. Dél felé Szabó visszajött. A sorban még mindig várakozó Bornsteinnóhoz ment ós elkérte tőle a bevásárlási könyvet. Megnéz­te, azután intézkedett: — Maga hazamehet, nem kap krumplit. A dolog Bornstein ék. előadása szerint történt igy- Szabó rendőrt, akiről sikerült megállapítanunk, hogy a Gábor keresztnévre hallgat, nem találtuk. A mi szempontunkból fölösleges is, amit mondhatna. Bornstein nem volt megsérülve, amikor déltájban becipelte a laktanyába. Délután fél háromkor pedig már komoly sérülésekről állított ki számára hitlevelet dr. Bernát. Az ügyet sürgősen és szigorúan meg kell vizsgálni és meg kell kér­dezni a rendőrtől, hogy milyen jogon meré­szelte azt mondani Bornsteinnénak, maga ha­zamehet, nem kap krumplit. POLITIKAI HÍREK. - Budapesti tudósítónk teieíonleíeatése. — (Tisza, Apponyi és Andrássy tanács­kozása Wekerlével és Buriánnal.) Bécsből jelentik: Tiszta, Andrássy és Apponyi csü­törtökön délelőtt 10 órakor a Magyar Ház­ban tanácskoztak Wekerle Sándor minisz­terelnökkel. A tanácskozás félegyig tartott. Ezután a politikusok a külügyminisztert ke­resték föl, aki fölvilágosítást adott a külpoli­tikai helyzetről, a bolgár eseményeket meg­előző fejleményekről és a fegyverszünet vár­ható következményeiről, A politikusok dél­után félháromig voltak a külügyminiszternői, majd a Sacherbe mentek ebédelni. Tisza, Andrássy és Apponyi délután félnégykor vd­ratldjuü visszautaztak Budapestre. Általában azt hitték, hogy a politikusok kihallgatáson fognak megjelenni a királynál. Apponyi elutazása előtt egy újságírónak a következőket mondotta: A külügyminiszterrel folytatott ta­nácskozásról érdemben rtem nyilatkozhdtom. Csak annyit mondhatok, hogy kizáróan kül­politikai kérdésekről volt szó. Albániában megkezdtük a visszavonulást BUDAPEST, október 3. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Olasz harctér: A Monté Tómba hátsö fejtőjén sikeres előtéri harcok. Albániában a bolgár fronton történt események kényszere alatt visszavontuk hadosztályainkat. Berat ez által az ellenség kezére jutott. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. Damaszkusz elesett London, október 3. A Reuter-ügynök­ség jelenti: Damaszkusz elesett. »» Törökországban nyugodtan itéiik meg a helyzet nehézségeit." — Odesszán és a Fekete-tengeren átsegíthetik a központi hatalmak — Bécs, október 3. Itteni német diplomá­ciai körökben a helyzetet még mindig nyu­godtan itéiik meg. A németek a nyugati fron­ton erős ellenállást fejtenek ki. Bulgária a helyzetet nem változtatja meg. Törökország­ból oly hirek érkeznek, hogy ott minden kü­lönösebb izgalom nélkül ifélik meg a helyzet nehézségeit. Törökországban ugyan szá­molnak azzal, a lehetőséggel, hogy a központi hatalmaktól a szárazföldi utón elvágja őket az antant, ámde Odesszán és a Fekeie-ten getyn keresztül a törökökéi az esetben is se+ githqtik a központi hatalmak. A bolgár követ tanácskozásai Törökország küiüggminiszterével. Berlin, október 3. A Wolff-ügynökség je­lenti: A konstantinápolyi bolgár követ fölke­reste Törökország külügyminiszterét és hosz­szamn tanácskozott vele. Később az egység és haladás pártja tartott bizalmas értekezle­tet, amelyen a nagyvezér informálta a pár­tokat a helyzetről.

Next

/
Thumbnails
Contents