Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-31 / 259. szám

Szeged, 1918. október 31. DELHAGYAKÜKÖZAG 5 Szeged népe, polgárok, munkások, magyaroki Negyvennyolcban azt kiáltották felétek: a haza-veszélyben van! Ma azt inenydörgik felétek -az idők: a: haza végveszélyben van. A házaitok,, a -zorgnhuatolc összecsorgott verejtéke, a testeitek épiságe, az őseitek sií-ja, a. gyeriékeiiltek bölcsője: ez van veszélyben ép még enné! is több. ArróJ van szó, hogy a magyar népnek a neve is Jet örült e-s;élk a nemzeitek táblájáról, mint a hunmé és az avaré. Ma 'inindcinkinek kötelessége újságot- olvasni és nem kell senkiit- folvil-ágositáni arról, liogy Magyarország ima siralomházban van, még pedig égő siralomházban. Ki ment ki belőle? Volt- fegyvertársaink bőszebb dühvel marnak belénk, tin-int hadviselő ellenségeink. Ki véd meg be nmünket'? Akik idáig vezették a magyarság sorsát, kerek e világ minden irántiunk való rokonszenvét- eljátszották. Senki nem fél tőlünk, senki nem szeret bennünket, a. háború nagy halőSt-toráin oni csak mosogat/) rongy .lettünk á népek asztala alatt. Ne 'káromkodj,unk, n,e hördüljön föl bennünk a. megsértett szittya kevélység: inam ér az már semmit. Ahelyett próbáljuk menteni, amit még lehet: .maradék életűinket és-a jövőle való belefogódzásunkat. A manekülésm k egy módja van: ,a magunk szájával beszéljünk, de csak magunkért, a magunk öklével verekedjünk, de c.-ak •magunkért-, e.-aik a magyarért ég csak a népért. A- régi Ausztria romjain mindenütt a. Nemzeti Tanácsok vették kezükbe az uj államclk sorsának vezetését, a. külső ellenséggel való tárgyalást, a belső rend bizte-itá-snit. Megalakult- a magyar Nemzeti Tanács is, élen az egyetlen szeplőtlen .rpiptu magyar par kimenti vezérpolitikussal, Károlyi Mihály gróffal, akinek minden jövendölése a háborúról és békéről bibliai komorsággal ,teljesedett'. A- Nemzeti Taniáes programját, iMágyaro rszág megmentéséinek tizparamosolatját mindnyájain ismeritek: .melyik az, amelyik nem a- magyar szívben gyökeredzik, anelyálk az, amit. nem írnátok mindnyájan alá, (Ezzel a program,mai egy héttel lezelStt minrleneset'P itöbbnt meg lehetett volna menteni iMla.gya rorsfiághél • tni'mí amennyiit nyáj meg lehet De a Nemzeti Tanács kiáltványát letiltották, a lapokat,, amelyek közölték, elkobozták, a tömegbe, amely fölesküdött az uj evangéliumra, belelőttek. De hát kik, de hát miért? Ami szal ad a csehnek, a horvátnak, a stájernak, a szlovénnak, a. pár ezer emberből álló friiauli köztársaságinak, miért- nem szabad az a tiiz millió magyarnak: követelni az élethez való jussát ? Azért, mert- nincs a világnak nemzete, a melyik jámborabb, naivabb, együgyübb és tiiredímesebb volna, .mint a, magyar. Az a feudális érdekszövetkezot, amely béflev'He a háborúba az egész világ ellen és ostopaságávail elvesztette vele a- háborút, .most, el akarja vale veszi-ttétni a bókét is, hogy a maga bőrét megmentse. A megmaradt magyar nép és az élet közé áll az a. föltámadt Ikamarilda, amely az Bécs, iokflóber 30. Az a nagy izgalom, a mely a különbéke, -nyomán támadt, tetőpontját- érte él. iMg is nagy tüntetéseket vártaik Andrássy külügyminiszter, valamint az uralkodó dinasztia allén. A külügy min iszterium környékét erős készültség szállta meg. Az osztrák képviselőház pártvezérei ma rTélclőtt- tiz órakor dr. Gro'sz képviselőházi elnöknél értekezletet tartottak, amelyen ugy döntöttek, hogy az uj kormány ma még nem mutatkozik ibe. Az- értekezleten Lammarsch miniszterelnök is megjelent ós valóságos programbeszédét mondott. Tiltakozott az ellen a szemrehányás ellen, ttnintha a külügyi kormány és az osztrák kormány edküsziegést követtek volna el Németországgal szemben. Ausztriából kiszorult -cseh és osztrák udvari főurakon kivül egy marék magyar .mágnásból és mindem vizén járatos politikai ikalózból áll. : S ÍA\ •íiHiitl.iiili Hl ff I .ifi M.i, tiz millió magyar vagyunk a nemzettenger, ők néhány százan az iszapos hal;, a mely fölöttünk úszik és a világ Ítélőszéke előtt képviselni akar bennünket. Hát nem a világ röbejére volnán k méltók, .lia nem azt tennénk, amitől a mi életünk függ, hanem azt, a,mi nekik lehetővé tenné, bogy tovább is fönt úszkálhassanak* mint a békanyá.1 az álilóvizey? Szeged népe, polgárok, munkások, magyarok! (Mindnyájan tudjátok, hogy a inépte'nger reng és a Nemzeti Tanács hajóját röpíti előre, Türvénylraiő-ág; k, hli volt-adós testületek, egyesületek, társadalmi szervezetek egysnásu.'án jelentik ki a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozásukat-. A Nemzeti Tanács intézőbizottsága Szegeden is- megalakult a Károlyipárt, a radikális párt, a szociáldemokrata párt bizalmi férfiaifól. E három párt nevében szólítjuk fel ISzeged népét, hogy a. hivatali testületek, a társadalmi szerrezetek, az egyesületek és népkörök mind azonnal jelentsék le csatiakoizásukat a Nemzeti Tanácshoz -a szegedi függetlenségi és 48-as párt, vagy a radikális párt, vagy a szociáldemokrata párt elnökségén ál, amely a csaltiakozást továbbítja. A késedelmezésre nincs idő, a semlegesség kényelmes köpönyegébe bújni nem lehet, szint kell vallani, a langymeleg véleményiieJcrt ma kiköpi száljából! az élet. A Nemzeti Tanács szegedi intéző bizottságának vezetésével és az Országos Nemzeti Tanács kiküldőt leinek részvételével az egyesült szegedi pártok vasé>nap délelölt 11 órakor a Klauzál-téren népgyűlést tartanak és az intéző bizottság- kéri a csatlakozó szárvezetek et, hágy csatlakozás ú ka t kiküldötteik utján ott is jelentsék be. A népgyűlésen legyem ott mindenki, aki a magyarság ügyét a magáénak is érzi. Érteétek meg, itt nem arról van iszó, aimit eddig politikának hívtak: itt amellett kell demonst'.állnia Szeged népének, hogy arra a Nemzeti Tanácsra esküszik fel. mföly ma egyedül ment heti meg, .mint kormány — lia megmenthető még — az ország magyar részének épségéi, az ellenség távoltartását az ország szivétől és a ma mindennek fontos belső békességet. Nekünk szegedieknek még külön tennivalónk is van: •Szegedet. a magyar Herkules oszlopait a tőlünk délre kavargó nemzetiségi tenger lábánál meg kell védenünk minden kiviliről beözönlő ,nyugtalanitó elemtől. -Belső veszedelemtől polgárainak a Nemzeti Tanácshoz való együttes es ablakozása fogja megóvná. Szeged, 1918. október 30. fi Hemzell Tanács szeooúi HMfft _ Mi — .mondotta iLammarseb — a .német kormányt, legalább 28 órával előbb értesítettük, hogy milyen lépést szándékozunk tenni, és kitartottunk, mig politikai, pénzügyi, de különösen gazdasági helyzetünk megengedte. Ezit Vilmos császárnak is tudomására hoztuk, .tehát inem áll az, hogy az utolsó pillanatba® é rtesi tett ük Németorszógot békelépésünk ről. ,A miniszterelnök ezután azt. a kévést intézte a fronton tevő katonáikhoz, bogy me, engedjék magukat a közeli ibéke kilátásaitól befolyásolni: ós ne hagyják öl tömegesen a frontot, .mert ezzel csak fokozzák a zavart. (Mialatt a képviselőházban, tanácskoztak, a bécsi egyetemi polgárság a diáksággal nagy szabása gyűlésit rendezett, hogy tiltakozzanak a Németországtól va-ló elszakadás dl len. Határoztál javaslatot fogadtak el, majd egy főhadnagy kijelentette, hogy a német lisztek is feloldottnak tekintik magukat esküjüktől és a. szabad Némiet-Ausztria katonáinak tekintik magukat. A diákok Becke egyetemi tanár, rektor vezetésével déltájban a képviselőház elé vonultak, ahol először a rektor, majd több képviselő beszélt. Valamennyien hangoztatták a mielőbbi béke szükségességét, egyúttal azonban a Németországgal való egyetértés fent-artását. Malik képviselő beszéd® közben elkeseredett kiáltások hallatszottak: — Le .Andrássyvall! .Éljen Németország! A diákok ezután hangosan kezdték követelni, hogy a -képviselőház elé kitűzött zászlórmlról távolítsák el a kifeszített feketesárga lobogót és vonják föl a nagy német fe kete-vörös-arany zászlót. Miután ettől a kivá.nságtól a. tömeg nem állott el, teljesíteni kellett ezt a kívánságukat, A nagy (német zászló kitűzőiéi viharos*. -=— H.ei.l! kiáltásokkal fogadták, majd a diákok elénekelek a Waeht a;m -Rhei-nt és a I) mt stílre Land iiber .allies cáriul dalokat, azután rendben elvonultak. A rendőrök megakadályozták a külügy miniszter «Ke» -tervezett tüntetést. Ma délután fél 4 órakor ült össze az aJsóausztriai tartománygyülés termében az ausztriai' német nemzetgyűlés, liogy véglegesen határozzon Német-iAusMria jövendő államformájára vonatkozólag ós állást foglaljtín Andrássy különbéke lépése ellen. A tartomány gyűlés épülete előtt már a kora reggeli órákban mintegy tízezer főnyi tömeg gyűlt össze, köztük igen sok tiszt is volt, akik föl-zóiiitották a kivonul* rendőrtisztieket, hogy bocsássák magukat a Nemzeti Tanács -rtendeílkezésére és távozzanak el; ők majd gondoskodnak a rend és nyugalom fonta,ritásáról. A rendőrtisztek távoztak és helyettük a hiszitek állottak be, akik letépték sapkájukról a rózsákat és a magy-német kokárdákat tűzték föl Ülés előtt Wotf -német radikális képviselő leszólt az erkélyről a tő inégmelk, amelyeit nyugalomra intett. A „8 órai Újság" értesülése szerint a késő délutáni órák ban a német nemzetgyűlés palotájának erkélyéről Seit&ns reichsrati képviselő kihirdette, hogy a nemzetgyűlés elhatározta a köztársaság kikiáltását. Nincs élelmiszere a bécsi helyőrségnek. Bécs, október 30. Ma délelőtt megjelent a képviselőházban Primasevics ezredes és közödé, hogv a bécsi helyőrségnek csak néhány napra elegendő élelmiszere van. Fölkérte a képviselőket, gondoskodjanak a helyőrség élelmezéséről, .mert máskülönben nem lehet kezességet válalni a rend és nyugalom főntartásáért. „Károly császár bukása." Berlin.. október 30. A Vorwarts „Károly császár bukása" címen irja: Levett kalappal ád egy igen régi nemzetségből származó császár az amerikai professzor előtt, aki elnök íett és kegyeit kéri. A császári és királyi monarchia életééit harcol. Harcol? Nem, koldul. Életben maradni épp civnn keserves, mint -meghalni a hazáért. A német-osztrákok,- akik ugyanígy gondolkoznak, mint mi, a gyorsbéke iránti szeretetük dacára ezt a császári kii'íöniugrást Wiison karjaiba nem igen találják császárhoz .méltónak, ök most maguk fogják ügyeiket rendezni és! ha majd egyszer hozzánk jönnek, mi nem fogjuk kérdezni, Károllyal jönnek-e, vagy Károly nélkül? Modem vegytisztitó és ruhafestő intézet. KLEKKER JftNKft, Fckctesas-u. 17. -»aeB«s«pa»BBBBBBBaBe«>sBaaBBB»aB«aBBBasBBBBaBBB»B«iBB.eBBBSBiiaaBBBBBBBBBBaBB««BB«ai«Bai!iBi«aB.»».BBaB»Ba«,BBB» Német-Ausztria nemzetgyűlése elhatározta a köztársaság kikiáltását.