Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-30 / 258. szám

S:«ged, 1918. október 34). DELMAGYABOKSZAG A nádori méltóság visszaállítása. Budapest, október 29. József főherceg misszióját illetőleg először az volt a kiinduló pont, hogv a kormányelnök a főiherceg légyfen. Később ugy határoztak, hogy József főhercegnek a nádori méltóságot ajánlják föl és kormány alakul a baloldali pártok és a parlamenten kiviili tényezők bevonásával, ezért a baloldalt pártok törvényjavaslatot akarnak benyújtani a nádori méltóság viszszaálilitásáról. Budapest, Október 29. Az uj kormány törvényjavaslatot fog beterjeszteni bemutatkozásakor a nádori méltóság visszaállításáról. A törvényjavaslat megszavazása után megejtik a nádorválasztást. A nádori méltóságra József főherceget fogják kmegválasztani. Készülnek a soroksári-fegyvergyár munkásai Budapest, október 29. A mai félórai munkaszünet idején a Soroksári-uti fegyver- és -gépgyár munkásai mintegy háromezren meg rohanták a gyár hatalmas fegyverraktárát, .betörtek a raktárba és az ott talált •Fromimeripisztolyokkali és Manltiabar puskáikkal, továbbá töltényekkel ellátták magukat. A gyár igazgatósága rendőri és katonai segítséget kért, de mire a rendőrök és 'katonáik megérkeztek, a munkások már újra dolgoztak. Déli egy órakor megmotozták a munkásokat, a Manliidierelket elszedték, ' akiknél Frommerpiisztolyok voltak, azokat nem /bántották. Délután két órakor rendőrség és csendőrség vonult a'gyár területére, amelynek több pontját megszálták. Közbelépésre azonban ne/m volt ok. A gyárban egész dó után rendben folyt az üzem. A késő délutáni órákban az a •hir terjedt el hogy a munkások a gyárban rombolná kezdtek, ez a hir azonban nem bizonyult valónak. Minisztpptnsríács Sándor főkapitány részvéteiével Budapest, október 29. íMa délelőtt 10 órakor minisztertanács volt, amelyen a kormány valamennyi Budapesten időző tagja résztvett. Azonkívül jelenvolt ,a minisztertanácson dr. Sándor László rendőrfőkapitány és Jekel belügyminiszteri tanácsos. Kevéssel a minisztertanács megkezdése előtt megjelent a miniszterelnöki palotában gróf Tisza István is, de rövid idő múlva Ismét eltávozott, Féltízen-' kettőkor Wekerle ott hagyta a minisztertanácsot és átment József főherceghez. Félórai munkaszünet Budapest, október 29. A .Magyar Nemzeti Tanács ma hajnalban tartott ülésén .megbélyegezte az éjjeli vérontást és felszólítást intézett Budapest polgáraihoz és munkásaihoz, hogy a gyárban, műhelyben, üzletben és miniden in un kábel yen a. gyász és tiltakozás jeléül ma délelőtt tíztől féltizenegy óráig a munkát zsüntesse be. Ez .a csendes tiltakozás rendzavarás nélkül le is folyt. Félóra hosszat ma délelőtt nem müködö tta telefon és nem jártak a villamosak som, nem dolgoztak a banktisztviselők, >a fővárosi villanygyár tisztviselőig a nagyobb vállalatok tisztikara . . . A fegyverszünet feltételei Bécs, október 29. Genfi távirat szerint áz antant fegyverszüneti feltételei közt azt fogja követelni Ausztria-Magyarországtól/, hogy KzolgáItassa ki ágyuparkját és municiÓkészttetét. Bécs, október 29. Párisi jelentés /szerint ott Andrássy Gyula felé, akit a Wilsonhoz intézptt jegyzék értelmi szerzőjének tartanak, több bizalommal fordulnak, mint amennyivel elődjének személye iránt voltak. 'Vannak) azonban olyanok, akik nem jó szemmel nézik, hogy Wilson túlságos e ngedékenységet (?( tanúsát Ausztria-Magyarországgal szemben. Ezek azt javasolják, hogy az antant ne nagyon siessen a bécsi ajánlat elfogadásával. R szegedi ifjúság hitvallása a Nemzeti és katonatanács mellett. — A kedd délutáni népgyűlés — Kitűzték a nemzetiszínű zász ót a 46-os kaszárnya épületére. — (Saját tudósítónktól.) A politikai pártoknak vasárnap délután tartott nagyszabású n|áp gyűlése után impozáns módon nyilvánította a szegedi ifjúság és egyetemi polgárság a Magyar Nemzeti Tanácscsal való együttérzését kedd délután tartott népgyűlésen. A nagyszabású népgyűlésen a polgárság az ifjúsággal együtt ünnepelte a demokratikus Magyarország születését, maid határozati javaslatot hozott, amely mindenben csatlakozik a Magyar Nemzeti Tanácshoz és katonatanácshoz. A hatalmas tömeg a szitáló eső elleníére fis mindvégig együtt maradt, sőt csak növekedett. A népgyűlést Szegő Imre nyitotta meg lelkes, szép- beszéddel, amelyben az újjászülető Magyarország (harcosait üdvözölte fiatalos hévvel és 'ragyogó szavakkal Utána dr. Kormányos Benő 'mondott beszédet a demokrácia (mindig nyilvánvalóbb győzelméről, állandó térhódításáról. A Magyar Nemzeti Tanácsot — mondta — a gvűés lelkesen üdvözli, programját a határozati javaslat szerint magáévá tenn/i kívánja. Végűt figyelmezteti a megjelenteket, hogy a gyűlés méltóságának megóvása érdekében a gyűlés végén csendben oszoljon szét. Sipos Iván, a Délmagyarország munkatársa emelkedett most szólásra. — Ma, — mondotta — amikor az események vihar sebességével és ciklonok erejével jönnek; ma: országhatárck és trónok összeomlása idején és küszöbén reszketve egy uj és talán szebb magyar jövendőnek; ma, ebben a gyász-kárpitos, fekete jelenben lelkem mélyéig meghatódva álíok nemzetünk atyjának, Kossuth Lajosnak szobra és a köréje csoportosult szegedi ifjúság elé. A borzalmas jelen rettenetes súlyának és jelentős/égének tudatában kinek ne rendülne meg a szive az előtt az ifjúság előtt, amelv pár év mul/va már Ítéletet mond a ma embereinek cselekedetei és az események fölött; az előtt az ifjúság előtt, amely a jelen harcaiban, munkáiban a 'legközvetlenebbül érdekelt, .hiszen munkánknak, tetteinknek /minden eredményét, vagy eredménytelenségét nekik szüreteljük, annak minden terhét az ő válluk fogja — alig egy pár év múlva —• átvállalni.' Vázolta ezután a politikai, 'helyzetet, a mely a Nemzeti Tanács fölállitásához vezetett, majd igv folytatta beszédét: Lehet-e kétsége valakinek aziránt, hogv a Magyar Nemzeti Tanács és a magyar katonák fanácsa nem a legfőbb kormányzati hatalom-e Magyarországon. a magyar nép, de még a magyar ifjúság előtt is,- amelynek egy impozáns töredéke i/me eljött Kossuth Lajos szobra elé. ihogy szent fogadalmat és hitet tegyen a nemzet jövendőjét biztosító Magvar Nemzeti Tanács és a magyar katonatanács mellett, a hatvan év előtti (ifjúság példájára, amikor Kossuth még nem szobor, de élő. nagyszerű valóság volt. Beszédlét az uj, demokratikus Magyarország éltetésével fejezte be. Zngó taps fogadta a beszédet, amely után Munkácsy István emelkedett szólásra. Foglalkozott a politikai helyzettel és a demokrácia mindig nyúlvány? óbb diadalával, a mely az országhatárok leomlására és az Internacionate szent gypzeknére fog vezetni Végül 'lefest szavakká! üdvözölte az ifjúságot, amely íme már demokratikus szellemben •nevelődik. • (Juhász Gyula beszéde.) Juhász Gyula, a kiváló író mondotta ezután a következő nagyhatású beszédet: Kedves ifjúság, mint pacifista magyar költő, köszöntetek benneteket, kik egv munkás jövendő békés harcosai tesztek. Évente 364 napon baKottatok, olvastatok, tamil tatok arról, hogv micsoda nagy hadvezetők és császárok 'mincsoda nagyszerű háborúkkal csinálták eddig a történelmet. És egy napot szenteltek csak a békének! Ma azonban kortársai vagytok a világtörténelem legnagyobb fordulójának, amikor a militarista imperializmus örökre elbukik és a pacifista demokrácia véglegesen diadalmaskodik. Ezután nemcsak beszél/mi lehet és kell a békéről, de azt csinálni is kell és harcolná is érte, mert a béke az a népeknek, ami az élet az egyénnek: a legdrágább kincs a világon! Mementó moni: tanították eddig a középkori latinság igéivel de mi ezután a modern 'humanista jelszót hirdetjük: Mementó, vivere, emlékezzél az életre, amelyhez minden élőnek szent joga van e földön! És gondoljunk ma tisztelettel a jövendő valódi hőseire, mártírjaira. kői/tőire,, a magyar Adv Endrére, a német Liebknecihtre, a francia Romáin Rdllandra, az orosz Maxim Gorkijra, akik a béke uj szövetségét hirdetik. És emlékezzünk az életre mindörökké! Percekig tartó és szűnni nem akaró lelkes taps és éljen fogadta a gyönyörű beszédet, amelyet közben is többször megéljenzeti a lelkes hallgatóság. Juhász Gyula után Burger Béla és Böhm Endre mondtak szép és nazaíias beszédeket, amelyek szintén lelkes tetszésre találtak a hallgatóság közöt/t, majd UV.mann S. Sándor lendületes beszéd kíséretében fölolvasta a következő határozati javaslato-A szegedi diákságnak a politikai pártoktól támogatott niépgvü'ése kimondja, hogy a Magyar Nemzeti fanácsot örömmé! üdvözli:, annak programúi mindenben magáévá teszi és hasonlóképpen 'üdvözli a megalakult katonatanácsot Is. Felszólítja a hadsereg Szegeden tevő fegyvernemeit, hogv csat.almozzanak az azonnali békét akaró Nemzeti és katonatanácshoz és senki másnak ne engedelmeskedjenek. Külön üdvözli a népgyűlés a budapesti egyetemi ifjúságot, megbélyegzi az állajntendóíségnek a tüntetőkkel és a nemzet/} zászlóval szemben követéit eljárását és kimondja, hogy határozatait táviratilag közli a Nemzeti Tanáccsal és a király kabinetirodájával. Végül kimondja a népgyűlés, hogy ajz ország diákságálhoz proklamácüával fordul, amelyben az egész ország ifjúságát csatlakozásra szólítják föl és kijelentik a szegedi diákok, hogy törhetetlen hivel a f o r r ad a Im i r a d ikáli zmi isn ak. Végül Dobó István elszavalta Ady Endrének gyönyörű forradalmi köíteményéK az „Induljunk a forradalomba" cimüt. A népgyűlés a Himnusz elének'éséve! véget ért. Népgyűlés után a /diákság énekszó közben a 46-os kaszárnya elé vonult és megkérték Ráth százados ügyeletes tisztet, ihogy engedje meg a nemzeti szinü lobogónak a kaszárnya épületére való kitűzését. A parancsnok ennék a kérésnek a legnagyobb készséggel eleget is tett és a 'nemzeti zászlót nyomban kitűzték az épület tetejére. A diákság az áilcmásparanicsnrfcság elé vonult, itt azonban nem engedték meg a nemzeti zászló kitűzését. Az állomásparancsnokság még mSndiig nem akar magyar lenni. A diákok ezután énekelve bejárták a várost és lelkesen tüntettek a béke és a demokrácia melliett. A szegedi főgimnázium tanuló ifjúsága a következők közlésére kért bennünket: A szegedi városi főgimnázium tanulóifjúsága kijelenti, hogy a mai népgyűlésen hazafias érzésének nyilvánítására jelent meg. Kellemetlenül érintett bennünket az az epizód, amikor az együk szónok sértő hangon nyilatkozott tanárainkról és kijelentjük, hogy vele ezen egy pontban nem értünk egyet. s