Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-03 / 228. szám

Szeged, 1918. október 3. DELMAGYAROESZAG D Tótok és csehek közt. — Magyar és morva végeken. Most, hogy a magyar história uj fejezete indul, most, amikor a csehek tizenhat megyénket követelik, és a magyar gondolat, magyar szó szinte némán kénytelen várni, mikor világgá kiáltani és tetté érlelni kellene, hadd emlékezzem vissza a béke utolsó éveire, mikor végtelen magányban éltem a magyar végeken, mikor tótok és csehek közt, jártamkeltem és árva fajtám minden bánatával virrasztottam ködös őszi éjjeleken, miközben a kis végváros baktere tót nyelven hirdette az egyhangú órák elmúlását. Abban a nyitrai kis városkában éldegéltem akkor, amelyben hajdani Vak Béla király született, amelynek határa a csefli rabságból szabaduló Mátyást fogadta, amelynek dombjáról odarémlik Buch3au vára, hol akkor Berchtold gróf a monarchia végzetét intézte. (Ez a kis város többször látta az időben falai között Scotus Vlatort és egyszer WVliam Steadet, akik látogatásuk névjegyét egy német újságban adták le, amelyben nemzetiségi politikánkról nem a legkedvezőbb véleményt terjesztettek elő derék szövetségesünknek. Az iskolában a legnagyobb nehézségekkel kellett megkiizdenünk nekünk, akik a magyar kultúra utóvédjei és előhavcosai voltunk Vak Béla városában. Az evangélikus tót elemiből a tanulók legnagyobb része a magyar nyelv tudása nélkül került ki és angyali türelem kellett hozzá bizony, Petőfi zengzetes nyelvén a többi diák stúdiumokat is megértetni a kis Petrovicsokkal. Mikor a latin iskolát kijárták, a tehetséges tót fiuk egy részét — és sok közöttük az igazi tehetség — már hívogatta, csábítgatta stipendiummal, minden földi jóval a zlata Praha, az arany Prága, amely a magyar műveltség számos kivándorlójától fosztotta meg ezt a vidéket. Pedig a tót nép, kivált Nyitra táján, igen derekas, szorgalmas, igénytelen és határozottan művelődésre alkalmas. A városkában volt egy népházuk, ahol vasárnaponkipt összejöttek a szláv népies és történeti falképek alatt, daloltak, táncoltak, könyveket kölcsönöztek, persze tót könyveket. Láttam ott egy néprajzi muzeumot, a tótok hazai népies kulurájának mintaszerű remekét, amelyet csak titokban' mutogattak. Miikor az 1913-as nagy mobilizáció volt, a tótok láthatóan összebújtak, suttogtak és egyes túlzók agyában az orosz kolosszus délibábja csillant meg. De különben halálos csönd volt, csak néhány agitátort kellett Bécsbe visszatránszporálni. Ezzel a fogékony, öntu- ! datra akkor még nem ébredt néppel egy okos, j pártatlan nemzetiségi politika a legszebb eredményeket érthette volna el a magyarság javára, bár igy se tudták eddig még elidegeníteni tőlünk. Egészen más világ járta egynéhány kőhajitásra a szomszédos morva határvároskácsony viskók, ódon omladékok, egyetlen gyár, az is idegen kézen, idegen vezetés alatt, sötét, sáros utcák, sok korcsma, semmi kulturélet az iskolán kivül, a szomszédban, odaát, füstölgő gyárkémények erdeje, modern bérpaloták, virágzó üzletek, kis színház bécsi vendégekkel, haladás és verseny. És még valami, ami a versenyt izgalmas mérkőzéssé tette. A főutca egyik során csupa cseh üzlet, cseh szó, csali vendéglő, cseh könyvesboltok, a másikon csupa német. És teljes, nyilt, kemény agresszivitás. A cseh vendéglőben, a beszedni duóiban némán elfordul tőled a csinos pincérleány, ha németül vagy magyarul szólsz hozzá. A falon a prágai lapok garmadája, a Szvetozor Iegfrisebb száma az asztalon, a könyvkereskedések kirakata tele Macliar köteteivel. (Maclhar, a merész Lfjucseh költő a háború óta kört önben ül.) •A német reáliskola és a cseh gimnázium valósággal farkasszemet néznek egymással s a két iskola tanárai nem köszönnek egymásnak. Itt két világ harcol, itt két dudás nem tud és nem akar megférni egy csárdában. Egyik a távolban komoran ragyogó Prága felé néz, de> legalább is Briinnt akarja Rómájának, a. másik a tStefanskirehe árnyékában ólmjt élni, • virágozni. Egyszer tanúja voltam a Rathauskellerben egy nyilt összetüzésnekEz nem a salzburgi csapszék mintájára történt, itt a levegőben nemcsak Klofác és társai nevei röpködtek, de súlyos argumentum gyanánt sörös kancsók és az egyik asztaltársaság egy házzal odább állott. Akkor este, belefáradva a nagy idegenségbe, éppen az állomás felé baktattam, mikor az utolsó liázak egyikének ablakából egyszerre, váratlanul magyar szó ütötte meg a fülemet. Mint amikor valakit gyöngyvirággal ütnek: IMessze a nagy erdő, Messze estem édes rózsám tetőled! (Megálltam egy pillanatra, benéztem az ablakon és még szomorúbban ballagtam haza, a magyar határra. Egy szegény nő énekelt, egy olyan nő, szomorú hungaricum, amit itt is, mindenütt szívesen és örömmel látnak ... Juhász GyulaÓráját és ékszereit i-iuittassa elsőrangú óra- és ékszerüzletemben. Szolid árak ; érákban és ékszerekben nagy raktár. v.v. FISCHEe K. .v.v Korzó-kávéház mellett. ban. Egészen más világ. A magyar végen alaf 8«tor- H épületasztalos műhely ! Készítek mindenféle bútort, épületniunkát és üzletberendezést. DOBÓ ANDRÁS asztalos, Takaréktár-u. 2 udvar HÍREK 000 — Hindenburg születésnapja. Berlinből jelentik: Szerdán van a világháború nagy német hadvezérének, Hindenburgnak hetvenegyedik születésnapja. Hindenburgot ebből az alkalomból az ország minden részéből tömérdek szerencsekivánattal halmozták el. — Kitüntetések. A király az ellenség előtt tanusitott vitéz magatartásuk elismeréseül Topody jános, Zubreczky Péter, Justin Gábor, Landisz István, Guiácsí Mihály, Deszpot Jánns, Markó János, Faragó István, Paszkó Tódor, Borda Ernő, Csordás Demeter, Blass Miklós, Szolledi István, Plenta János, Schlenker Jenő, Fodor Ferenc, Zalerna Zakariás, Theán József, Bogdán Vazul, Borlován Vilmos, Csonka Mihály, Diószeghy Imre és Koszta Illés népfölkelőknek, Szépe György hadnagynak, Eperjessy Imre tartalékos zászlósnak az 5. honvédgyalogezredben, Zirok József, Uitz Mihály, Lovas Zzigmond, Horrmann Ferenc népfölkelőhuszároknak a 3. honvédhuszárezredben a bronz vitézségi érmet adományozta. — Kinevezések. A király Mányov Károly, Gulyás Imre, Prungel Ferenc, Misurda Kálmán, Kátay Lajos, Göndöcs jenő, dr Kardos Nándor, Krajován Péter, Tirtkó József, Láczay Szabó Kálmán, Temesváry László és Fischer Jenő zászlósokat az 5. honvédgyalogezredben hadnagyokká léptette elő. — Az árvaszéki elnök utódja A keddi közgyűlés tudvalevőleg nyugalomba helyezte dr. Pálfy Józsefet, Szeged volt árvaszéki elnökét, miután a nyáron az első kerületben országgyűlési képviselővé választották meg. Igy legközelebb kihirdetik a pályázatot az árvaszéki elnöki ál ásra. Az árvaszéki elnökség nemcsak tisztségben, tehát erkölcsiekben jelentős állás, hanem anyagiakban is egészen megfelelő, különösen, ha az ember mögött még egy kis polgári vagyon is meghúzódik. Mert az alapfizetés évi 5600 korona, ez két izben ezer-ezer koronával emelkedik, és van még 1440 korona lakbér is, persze ezeken kivül a háborús segély. A pályázat határideje értesülésünk szerint október 12. déii 12. órájában van meghatározva. Az eddigi kombinációk szerint az árvaszéki elnöki állásra 4-5 pályázó lesz. Köztük Ferenczy Béla árvaszéki ülnök, a közélelmezési hivatal helyettes vezetője, dr. Temesváry Géza helyettes főkapitány kihágási biró, dr. Zámbó György helyettes árvaszéki elnök, és dr. Bárkányi Zoltán községi biró. Az állást a szeptemberi közgyűlés tölti be. — A husuzsora. A naivitásunkban méltóztatik bizni és azt méltóztatik hinni, igen tisztelt mészáros ur, hogy mi azért irunk ma ismét husuzsora cimen, mert a hus maximális ára túlságosan magasra van megállapítva. Tévedni tetszik, mészáros ur, a közönség — mit tegyen mást — beletörődött már a legmagasabb maximális árba, hiszen a legtöbb embernek legföljebb hetenkint vagy kéthetenkint, esetleg csak négyhétenkint egyszer jut húsra. De ez egyszer, e ritka ünnepi alkalomkor hust szeretne a pénzéért és nem csontot, amelyen bosszantásul marad csekélyke hus. Ha a háborúban is élénk maradt emlékezőtehetségünk nem csal, a csont ára, amelyet önök hus helyett adnak nincs maximálva, de ha maximálva is lenne, önök, mészáros uraimék, azt a hússal felcifrázott csontot, amelyet árusítanak, a hus maximális árában adják. A közönség méltatlankodik és lázong. Egy háziasszony például bemutatta nálunk azt a nagydarab csontot azzal a kis darab hússal együtt, amelyet önök közül az egyik, mészáros uraimék, egyjkiló hus Szeged, Gizella-tér. < Csütörtökön október 3-án. A BESTIÁK Amerikai kalemkép, szenzációs sláger 4 felvonásban. A tél Schweitzban temészeti felvétel. A küzdő felcséce társadalmi dráma. Szerecsenek Párisban Humoros. A boszorkány meséje vígjáték. Előadások d. u. 2., 1!A., 5., 7 és 9 órakor.