Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-01 / 226. szám

Szeged, 1918. október 1. DÉLMAGYARORSZÁG 3 A német politikai válság. A császár elfogadta a kancellár lemondását. Bécs, szept. 30. Berlinből érkező megbízható jelentések szerint a császár elfogadta a kancellár lemondását. Hintze külügyi államtitkár lemondásának hire még korai. A császár kézirata Hertlinghez Berlin, szeptember 30. Vilmos császárnak Hertling lemondására vonatkozó rendelete a következő: — Excellenciád -bejelentette nekem, hogy véleménye szerint nincs többé módjában, hogy a kormány élén maradhasson. Nem •akarok az ön megoldása elől elzárkózni és nehéz szívvel mondok le az Ön közreműködéséről. Kívánóin, hogy a nemzet és a német nép az eddiginél eredményesebb módén vegyen részt a ham sorpdpak intézésében. Ezért kívánom, hogy olyan férfiak, akik bírják a német nép bizalmát, nagyobb mértékben vegyenek részt a kormányzás jogainak és kötelességének gyakorlásában. Kérem Önt, fejezze be a munkát azzal, hogy tovább vezesse az ügyeket, hogy helyes kerékvágásba terelje az általam kívánt intézkedéseket, amig meg nem találom az ön utódját. Várom erre vonatkozó javaslatait. Nagyfő" liadiszállás, szeptember 31. Vilmos I. R. Ki lesz az uj kancellár Berlin, szeptember 30. Parlamenti körökben sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy ki lesz az uj kancellár utóda. Több nevet emlitenek, köztük Betmann Holweg volt kancellárt, dr. Solf gyarmatügyi államtitkárt, Fehretibachot, a birodalmi gyűlés elnökét és Payer helyettes kancellárt. Mindez azonban eddig csak kombináció, mivel a kancellár személyére vonatkozóan a pártoknak is meg kell égyezniök. A birodalmi gyűlés főbizottságának íiiése. Berlin, szeptember 30. A birodalmi gyűlés főbizottsága ma délután rövid ülést tartott. Payer helyettes kancellár felolvasta a kancellárhoz intézett császári rendeletet. Ezután a következőket mondotta : — Ezért a rendeletért, amellyel a császár azt a komoly akaratát fejezi ki, hogy szélesebb keretekben valósítsa meg az évek óta hatalmas munkát végző és sokat tűrő német népnek a birodalom ügyeinek vezetésében való részvételére irányuló kívánságát, őszinte hála illeti a császárt. A kancellár megbeszélést tartott a pártvezérekkel és a ma tartandó tanácskozáson meg fognak állapodni arra nézve, mely ut a legjobb annak az elérésére és biztosítására, hogy Németország jövője és haladása az óhajtott irányban meginduljon. Éber képviselő, a bizottság elnöke, indítványozta, hogy a főbizottság napolja el üléseit. Ledebour és Cohn független szociálisták tiltakoztak a javaslat ellen. Az elnök javaslatát a többség elfogadta. Az ülést bizonytalan időre elnapolták. A külügyi államtitkár is lemondott Berlin, szeptember 30. A Vossische Zeitung jelenti, hogy gróf Hertling birodalmi kancellár és Hintze külügyi államtitkár már benyújtotta lemondását a császárnak. Berlin, szeptember 30. A Vossische Zeitung értesülése szerint Hintze lemondási Kérelmét a császár nem fogadta el. Hintze azonban a császár rendelkezésére bocsájtotta állását arra az esetre, ha a parlamenti helyzet érdekében további személíyi változás szükségessé válnék. A kancellár és külügyi államtitkár a főhadiszálláson Berlin, szeptember 30. Hertling birodalmi kancellár és' Hintze külügyi államtitkár tegnap este a nagy főhadiszállásra utaztak. (M. T. 1.) Wilson felfogása a békéről — A népszövetséget most nem lehet megalakítani Bécs, szeptember 30. A Reuter-iroda jelenti; Wilson elnök hivatalosan már közölt beszédében még ezeket mondotta: — A népszövetséget nem lehet most megalakítani. Ha most megalakítanák, akkor ez csak a közös ellenség ellen szövetkezett nem, zetekre korlátozott szövetség lenne. Egyáltalában nem olyanok a viszonyok, hogy a békekötés ittün azönnal meg (lehetne majd alakítani. A kormánynak a békére vonatkozóan vallott felfogását ezek a pontok tüntetik fel: 1. PáMatlan igazságosság, amely nem tehet semmiféle különbséget azok között, a klikkel szemben igazságos kíván lenni és azok között, akikkeit szemben nem akarunk igazságosak lenni. 2. Bármely egyes nemzet, vagy nemzeK csoport különálló érdeke nem lehelt alapja az egyezmény bármely részének, ha nem fér össze valamennyinek közös érdekével. 3. A népszövetség közös családjában nem lehet semmiféle kötelék, semmiféle szövetség, sem bárminemű külön szerződés, vagy egyezmény. 4. A szövetségen belül nem lehet külön böző gazdasági kombináció. 5. Valamennyi nemzetközi egyezmény és szerződés, bárminő tárgyú legyen, teljes terjedelmében közlendő a világ többi részével Ezeknek a kifejtése és elmondása szükségesnek mutatkozott, mert az atmoszférát minden pillanatban rosszindulata féiiStések homályosítják el és mert szükséges a békeint likukról való felelőtlen fecsegéssel szembeszállni. Nem kétséges, hogy. a szövetséges kormányok vezető államférfiai hasonló véleményen vannak a népszövetség megalakítása felől. Az anfanf feltételei a fegyv verszünef kérdésében Ixmdon, szeptember 30, A Reutctr-ügyinökség jelenti: A Bulgária fegyverszünet iránti kérelmére adott válasz fedi a szövetséges hadseregek főparancsnoka által adott választ. A válasz határozottan kijelenti, hogy a katonai hadműveletek nem szüntethetők be. Válaszképen azon indítványra, liogy meghatalmazott bolgár képviselők a szövetségesekkel a béke kérdéséről kivannak tárgyalni, a szófiai kormánynak határozottan tudtára adatott, hogy az ilyen békének természetszerűleg a Törökországgal, Németországgal és Ausztria-Magyarországgal való teljes szakítást kell maga után vonnia. A szövetséges kormányok természetesen megkövetelnek minden általuk szükségesnek vélt biztosítékot arra nézve, hogy katonai hadműveleteiket biztosítsák: és német csapatoknak Bulgáriába történő szállítását megakadályozok. A bolgár ajánlat megfontolásánál nem szabad felemlítet lenül hagyni azt, hogy a szövétségcsekuek nincs szándékában a Balkánon végleges területi rendezést megkísérelni, mert ezt az általános békekonferenciára kell bizni. Ezért tehát olyan katonai egyezmény megkötéséről van szó, amely a szövetségesek -katonai műveleteinek bolgár részről való minden veszélyeztetését kizárja. Ez magában foglalja a bolgár hadsereg demokratizálódását vagy pedig egy más ponton jelenlegi szövetségesei elten való felhasználását. Területi kérdéseket illetőleg semminemű lépés nem tehető és nem is lesz téve. De lényeges pontja kel], hogy legyen az esetleg kötendő ideiglenes egyezménynek, hogy Bulgária kiüríti mindazon területeket, amelyek a tulajdonképen i Bulgárián kivül esnek és amelyeket a bolgár haderő a háború kitörése óta megszállott. Ha fent megjelölt feltételek, amelyeket Szófiába megtáviratoztak, MSalinov kormánya részéről nem látszanának elfogadhatóknak, akkor a szövetségesek kormányai nem lesznek abban a helyzetben, hogy uj feltételeket szabjanak és Bulgáriára bizzák. hogy olyan személyeket találjon, akik készek azok elfogadására. Genf. szeptember 30. Az antant kormányai a Matin értesülése szerint a következő három feltételt szabják Bulgáriának: 1. A hadsereget azonnal le kell fegyverezni. 2. A háború kitörése óta hódított területeket haladéktalanul ki kell üríteni és 3. az antant ellenőrzés alá veszi a bolgár vasútvonalakat. Francia félhivatalos jelentés az antant feltételeiről Genf, szeptember 30. A Havas-ügynökség jelenti: A bolgár eseményekről sok egymásnak ellentmondó és részben helytelen hir került forgalomba és jelent meg Franciaországban és a külföldön, ezért szükséges, hogy megállapítsuk a tényeket: — Jelenleg semmiféle diplomáciai távgyalás nincs folyamatban, ennélfogva semmiféle politikai feltételeket nem szabhatunk. Bulgáriának fegyverszünetet kérő okirata, amely esetleg a béketárgyalást is lehetővé teszi, megérkezett a bolgár hadsereg főparancsnokától, aki parlamentaireket küldött Francbes d' Esperoy tábornokhoz. A keleti hadsereg főparancsnoka csupán annyit válaszolt, hegy a had müveleteket semmiesetre sepi lehet abbahagyni, amíg a kért fegyverszünet feltételiéire nézve megállapodás nem történt. A főparancsnok hajlandó lenne a bolgár kormány szabályszerűen meghatalmazott küldötteit fogadni, ha azok parlamentairek vezetésével a szövetséges csapatok vonalaihoz érkeznek, hogy a feltételekben megállapodjanak. Franches d' Espeioy tábornok bemutatta a feltételeket a szövetségeseknek, akik azokat jóváhagyták. A feltételek tisztán katonai természetűek és céljuk, hogy a szövetséges hadsereg keleti hadműveleteinek szabadságát teljesen biztosítsák és az esetleg folytatandó tárgyalásokra is biztosítékot adjanak. Minden egyéb, ami ezeken kivül más feltételekről, a bolgár ügyek politikai vagy diplomáciai eseményeiről terjesztenek, helytelenek és koraiak. Csupán egy ujabb momentum történt, hogjk a bolgár parlamentairek megérkeztek Szalonikiba, hogy a fegyverszünet feltételeiről tárgyaljanak.