Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-03 / 228. szám

ISzejped, 1918. október 3. DÉLMAGYARORFIZÁG Cseh képviselők heves támadása Magyarország ellen a reichsrat ülésén, — Hussarek miniszterelnök visszautasította a Magyarország elleni támadásokat. — Bécsből jelentik: A képviselőház szerdai iilé síének elején viharos jelenetek játszódtak le, a melyek egészen a tetlegességig fajultak. Stanek cseh képviselő, a cseh szövetség elnöke volt az első szónok. Mindjárt a beszéde elején hevesen kifakadt az osztrák és magyar, de még inkább a német autokraták ellen, a kiket felelőssé tett a háború kitöréseért. Ezután a legélesebb támadásokat intézte a német kormány ellen, ami izgalmas közbeszóíásra ragadtatta a néme-t képviselőket. Teufcl német képviselő torkaszakadtából kiált totta a szónok felé: —• Gazember! Hitvány áruló! Lisi cseh képviselő a közbeszólásra áttört a cseh képviselők sorain és ökölbeszorit-ott kezekkel rohant a közbeszóló felé. A nagy zajban a német 'képviselő meg nem érthető sértéseket zúdított az ellentábor felé. Nagy kavarodás támadt, a német és. cseh képviselők elkeseredett szóváltása hevében 1 Soukup és Lisi cseh képviselők felkapták Paul élelmezési miniszter aktatáskáját a miniszterek padjáról és azt Teufelre dobták. A cseh képviselők, majd mások is egyéb a miniszterek padján levő írószereket kaptak föl és dobálni kezdték azokat. A miniszterek riadtan ugrottak föl helyeikről és vonultak vissza a veszélyes csoport elől. A képviselők folyton kiabáltak: — Cseh, tót bitangok! Nagynebezen kitisztult a terem, miután a csend néhány percre helyreállott. A képviselőház igy megkezdhette vitáját a kormánynyilatkozat fölött, kapcsolatban a békekérdésre vonatkozó javaslatok első olvasásával. "Elolvasták a benyújtott javaslatokat és pedig Klemenszky, Stanek és Korosec képviselők javaslatait, amelyekben javasolják, hogy a kormány adjon a parlamentnek kimerítő, az igazságnak megfelelő képet a békekérdés állásáról, különösen a kormánynak a népek önrendelkezési joga és a békekongresszuson való döntő részvétellel szemben elfoglalt álláspontjáról. Adjon ezenkivül pontos felvilágosítást a politikai és gazdasági helyzetről. Felolvasták még a szociáldemokraták javaslatát. amelyben azok felszólítják a kormányt, hogy az összes hadviselő államok kormányainak tegyen általános béketárgyalásokra javaslatot. A szoiáldemokratáknak ez az indítványa teljes egészében itt következik: Adler, Seitz, Seliger és elvtársaik tegnap a képviselőházban Magyarország és Ausztria békefeltételeinek közzétételére vonatkozólag a következő indítványt nyújtották he: Az ellenséges hatalmak a magyar és osztrák kormány részéről javaisolt béketanácskozásokat visszautasitották. Ez a tény nem szabad hogy Magyarországot és Ausztriát a háborb sürgősen szükséges befejezésére irányuló] fáradozásaiban megakassza. Ha az ellenséges hatalmak kormányai folytatni akarják a| háborút, akkor az ellenséges oi'szágoknak I bábomba belefáradt népeit kell megmozfiatnunk. Ez sikerülni fog, ha meg tudjuk a népeket győzni, hogy minden további áldozat liléikül már most meg leket kölni ' valamennyi nép érdekeinek és jogéraetének megfelelő békét. Magyarországnak és Ausztriának Ve-hát az egész világ tudomására kell hozni, milyen föltételek mellett hajlandó a békét megkötni. A feltételeket oly módon kell megállapitania, hogy az ellenséges országok népeinek hozzájárulását nyerjék meg és a nép haragját idézzék fel mindazon kormányok ellen, amelyek még folytatni akarnák a háborút. Ezért indítványozzuk, szólítsa fel a ház a kormányt, hogy valamennyi hadviselő állam elé javaslatot terjesszen a következő alapokon való békekötésre: 1. Népszövetség létesítése, amely végrehajtja a nemzetközi leszerelést, a népek között előálló minden viszályt kötelezően döntő bíróság elé terjeszt és minden állammal szemben, amely a nemzetközi jogot, vagy szomszédjainak szabadságát veszélyezteti, a népszövetség egyesitett hatalmát érvényesiti. 2. Abbahagyása minden gazdasági háborúnak, kölcsönös kötelezettség arra, hogy minden állam a gazdasági forgalomban egyenlő elbánásban részesül, nemzetközi megállapodások a munkásvédelemre vonatkozólag a berni és leedsi szakszervezeti kongreszszusokon megállapított elvek szerint, 3. Semmiféle annexió, Szerbia. Montenegró és Belgium újból való helyreállítása. 4. Semmiféle hadikárpótlás. A háború által feldúlt kis országok nemzetközi alapból felépitendők, amelyhez valamennyi hadviselő állam hozzájárulni tartozik. 5. A keleti kérdések újból váló rendezése a népek önrendelkezési joga alapján. Ami különösen a lengyeleket illeti, Magyarország és Ausztria jelentse ki, hogy a lengyel nép állami jövendőjét nera akarja Németországgal való egyoldalú megállapodásokkal szabályozni, hanem a lengyel nép Varsóba egy bekivandó, az általános választójog alapján megválasztandó nemzetgyűlésen saját maga döntsön állami jövőjéről. 6. A béke érdekében Magyarország és Ausztria már 1015-ben hajlandónak nyilatkozott, hogy Olaszországnak területi engedményeket tegyen. E felfogásnak megfelelően Magyarország jelentse ki, hogy hajlandó a délvidéki vitás területi kérdésekről az olasz és délszláv nép önrendelkezési jofra alapján tárgyalni. 7. Magyarország és Ausztria nemzetiségei kölcsönös viszonyának rendezése, e nemzetiségeknek külön joga legyen. Tekintettel azonban az ellenseges népeknek arra az aggodalmára, hogy Magyarország és Ausztria számos nemzetiségeinek mostani közjogi helyzetével elégedetlensége jöyőben Európa békéjét veszélyeztetné, jelentse ki az osztrák kormány, hogy hajlandó a nemzetiségeknek a birodalomhoz való viszonyát valamennyi nép szabadsága és önkormányzata alapján újjáalakítani. Jelentse ki a kormány, hogy hozzá fog járulni minden olyan megoldásihoz, a melyben az egyes nemzetek föntemlitett külön képviselete egymás között megegyezik. A fent közölt indítványt illetőleg a javaslattevők felszólítják a házat, hogy 26 tagu bizottságot válasszon és utasítsa azt, hogy 14 napon belül tegyen jelentést. Stanek 'képviselő az első felszólaló. Beszédét cseh nyelven kezdi. A világháború, a melyben egyik oldalon a központi hatalmak vannak, a másik oldalon pedig a demokraták, azokat taszítja romlásba, akik rászolgáltak — mondja. — A csehek, akiket Ausztria eddig leigázott, egyetlen csepp vért sem ontottak önként a központi hatalmakért, ellenben a cseh-tót légió az emberiség eszményeiért harcol, és egyedül az ő érdemük, hogy Franciaországot nem rabolták még jobban ki a németek és hogy Páris és Calais nem lehetett a németek zsákmánya. Teufel: Gyalázatos beszéd! A legnagyob gazság! (Viharos elleni mondás a csehek részéről.) Soukup képviselő felragad egy aktatáskát a miniszterek asztaláról és Teufel felé dobja, Lisy pedig egy íróasztali készlet egyik felét dobja feléje. Általános nagy zaj tör ki. Alig hallik, hogy az elnök sajnálkozását fejezi ki a történtek felett. A zaj egyre növekszik. Stanek: A szabad demokrata szellem diadalmenetét senki sem állithatja meg többé. A németek és magyarok képmutató frázissal beszélnek a békéről. Amint azonban egyik szövetségesük bátorkodik kezet nyújtani a béke felé, azonnal torkonragadjáik, most alattomosan arra hivnak föl bennünket, hogy segítsünk nekik a vérontásnak véget vetni. A végéi azonban mindig csak a németmagyar hegemónia, a nem német, nagynémet és nem magyar népek leigázása. Ehhez máshol keressenek szövetségest, ne az osztrák népeknél. Ezután éles szavakkal fakad ki az uj, szentesitett magyar választójogi törvény ellen, amelynek tendenciája, hogy Magyarország nem magyarajku népének nemzeti politikai létét teljesen megszüntesse. A szentesitett magyar választójogi törvény a magyar állam hattyúdala. Mi a három szláv állam frontját akarjuk, Danzigtói Prágán át az Adriáig. Wischtl: És mi van a cseh-németekkel? Stanek: Az az ön gondja. A cseh-tót állam, amely a magyarországi*tót földet földrajzi határai közé foglalja, a legminimálisabb progrmunk. Zajos taps és tetszés fogadta a merész beszédet a csehek oldaláról, de az elnök Staneket rendreutasítja. Waldner, a következő szónok kijelenti, hogy vissza kel] utasítani a német birodalom ellen kitört gyűlöletet, ame'yet Síanektől hallottak. Stanek beszéde már nem hazaárulás, hanem a legnagyobb gonosz tett az állam ellen. Az államok védőszövetségben való csoportosulásnak, a döntő bíróság felállításának és katonai leszerelésének szükségessége régen átment már a köztudatba. ez nem akadálya a békének. Korovetz képviselő szlovén nyelven kezdi beszédét. Csak az akarja őszintén a békét, aki Ausztria-Magyarország népeinek is megadja az önrendelkezési jogot. Tisza a délszláv területen mint homo regiusz jelent meg és viselkedése felháborító volt. Hanser képviselő kijelenti, hogy a népnek mosta békére van szüksége, de nem csupán a mi népünknek, hanem valamennyi hadviselő állam népeinek. Reméli, hogy lehetséges' lesz hü szövetségeseinkikel, Németor szággal együtt teljes világosssággal megtenni békeajánlatunkat. Teríti képviselő a bulgár eseményekkel, Titsár képviselő pedig a belpolitikai helyzettel foglalkozik. A békét csak ugy érhetjük el, ha megszabadulunk a német diplomáciai befolyástól és azonnal, feltétel nélkül kérjük a békét. Hussarek miniszterelnök emelkedett ezután szólásra. Azzal kezdte beszédét, hogy az eszmékért való harcot nem lehet a hazaárulás és a szentségtörés magasztalásávai és az állam szidalmazásával folytatni. A magyar állam és magyar nemzet sokkal magasabban állanak, hogysem ilyen sértésekkel megbántani lehetne. Az ilyen nyilt és durva sértése-