Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-03 / 228. szám

ISzejped, 1918. október 3. DÉLMAGYARORFIZÁG Cseh képviselők heves támadása Magyarország ellen a reichsrat ülésén, — Hussarek miniszterelnök visszautasította a Magyarország elleni támadásokat. — Bécsből jelentik: A képviselőház szerdai iilé síének elején viharos jelenetek játszódtak le, a melyek egészen a tetlegességig fajultak. Sta­nek cseh képviselő, a cseh szövetség elnöke volt az első szónok. Mindjárt a beszéde ele­jén hevesen kifakadt az osztrák és magyar, de még inkább a német autokraták ellen, a kiket felelőssé tett a háború kitöréseért. Ez­után a legélesebb támadásokat intézte a né­met kormány ellen, ami izgalmas közbeszó­íásra ragadtatta a néme-t képviselőket. Teu­fcl német képviselő torkaszakadtából kiált totta a szónok felé: —• Gazember! Hitvány áruló! Lisi cseh képviselő a közbeszólásra át­tört a cseh képviselők sorain és ökölbeszori­t-ott kezekkel rohant a közbeszóló felé. A nagy zajban a német 'képviselő meg nem ért­hető sértéseket zúdított az ellentábor felé. Nagy kavarodás támadt, a német és. cseh képviselők elkeseredett szóváltása hevében 1 Soukup és Lisi cseh képviselők felkapták Paul élelmezési miniszter aktatáskáját a miniszte­rek padjáról és azt Teufelre dobták. A cseh képviselők, majd mások is egyéb a miniszte­rek padján levő írószereket kaptak föl és do­bálni kezdték azokat. A miniszterek riadtan ugrottak föl helyeikről és vonultak vissza a veszélyes csoport elől. A képviselők folyton kiabáltak: — Cseh, tót bitangok! Nagynebezen kitisztult a terem, miután a csend néhány percre helyreállott. A képvise­lőház igy megkezdhette vitáját a kormány­nyilatkozat fölött, kapcsolatban a békekér­désre vonatkozó javaslatok első olvasásával. "Elolvasták a benyújtott javaslatokat és pe­dig Klemenszky, Stanek és Korosec képvise­lők javaslatait, amelyekben javasolják, hogy a kormány adjon a parlamentnek kimerítő, az igazságnak megfelelő képet a békekérdés állásáról, különösen a kormánynak a népek önrendelkezési joga és a békekongresszuson való döntő részvétellel szemben elfoglalt ál­láspontjáról. Adjon ezenkivül pontos felvilá­gosítást a politikai és gazdasági helyzetről. Felolvasták még a szociáldemokraták javas­latát. amelyben azok felszólítják a kormányt, hogy az összes hadviselő államok kormá­nyainak tegyen általános béketárgyalásokra javaslatot. A szoiáldemokratáknak ez az in­dítványa teljes egészében itt következik: Adler, Seitz, Seliger és elvtársaik tegnap a képviselőházban Magyarország és Ausztria békefeltételeinek közzétételére vonatkozólag a következő indítványt nyújtották he: Az ellenséges hatalmak a magyar és osz­trák kormány részéről javaisolt béketanácsko­zásokat visszautasitották. Ez a tény nem szabad hogy Magyarországot és Ausztriát a háborb sürgősen szükséges befejezésére irá­nyuló] fáradozásaiban megakassza. Ha az el­lenséges hatalmak kormányai folytatni akar­ják a| háborút, akkor az ellenséges oi'szágok­nak I bábomba belefáradt népeit kell meg­mozfiatnunk. Ez sikerülni fog, ha meg tudjuk a népeket győzni, hogy minden további áldo­zat liléikül már most meg leket kölni ' vala­mennyi nép érdekeinek és jogéraetének meg­felelő békét. Magyarországnak és Ausztriá­nak Ve-hát az egész világ tudomására kell hoz­ni, milyen föltételek mellett hajlandó a békét megkötni. A feltételeket oly módon kell meg­állapitania, hogy az ellenséges országok né­peinek hozzájárulását nyerjék meg és a nép haragját idézzék fel mindazon kormányok el­len, amelyek még folytatni akarnák a hábo­rút. Ezért indítványozzuk, szólítsa fel a ház a kormányt, hogy valamennyi hadviselő ál­lam elé javaslatot terjesszen a következő ala­pokon való békekötésre: 1. Népszövetség létesítése, amely végre­hajtja a nemzetközi leszerelést, a népek kö­zött előálló minden viszályt kötelezően döntő bíróság elé terjeszt és minden állammal szem­ben, amely a nemzetközi jogot, vagy szom­szédjainak szabadságát veszélyezteti, a nép­szövetség egyesitett hatalmát érvényesiti. 2. Abbahagyása minden gazdasági hábo­rúnak, kölcsönös kötelezettség arra, hogy minden állam a gazdasági forgalomban egyenlő elbánásban részesül, nemzetközi meg­állapodások a munkásvédelemre vonatkozó­lag a berni és leedsi szakszervezeti kongresz­szusokon megállapított elvek szerint, 3. Semmiféle annexió, Szerbia. Monteneg­ró és Belgium újból való helyreállítása. 4. Semmiféle hadikárpótlás. A háború ál­tal feldúlt kis országok nemzetközi alapból felépitendők, amelyhez valamennyi hadviselő állam hozzájárulni tartozik. 5. A keleti kérdések újból váló rendezé­se a népek önrendelkezési joga alapján. Ami különösen a lengyeleket illeti, Magyarország és Ausztria jelentse ki, hogy a lengyel nép állami jövendőjét nera akarja Németország­gal való egyoldalú megállapodásokkal szabá­lyozni, hanem a lengyel nép Varsóba egy beki­vandó, az általános választójog alapján meg­választandó nemzetgyűlésen saját maga dönt­sön állami jövőjéről. 6. A béke érdekében Magyarország és Ausztria már 1015-ben hajlandónak nyilat­kozott, hogy Olaszországnak területi enged­ményeket tegyen. E felfogásnak megfelelően Magyarország jelentse ki, hogy hajlandó a délvidéki vitás területi kérdésekről az olasz és délszláv nép önrendelkezési jofra alapján tárgyalni. 7. Magyarország és Ausztria nemzetisé­gei kölcsönös viszonyának rendezése, e nemze­tiségeknek külön joga legyen. Tekintettel azonban az ellenseges népeknek arra az ag­godalmára, hogy Magyarország és Ausztria számos nemzetiségeinek mostani közjogi hely­zetével elégedetlensége jöyőben Európa béké­jét veszélyeztetné, jelentse ki az osztrák kor­mány, hogy hajlandó a nemzetiségeknek a bi­rodalomhoz való viszonyát valamennyi nép szabadsága és önkormányzata alapján újjá­alakítani. Jelentse ki a kormány, hogy hozzá fog járulni minden olyan megoldásihoz, a melyben az egyes nemzetek föntemlitett kü­lön képviselete egymás között megegyezik. A fent közölt indítványt illetőleg a javas­lattevők felszólítják a házat, hogy 26 tagu bizottságot válasszon és utasítsa azt, hogy 14 napon belül tegyen jelentést. Stanek 'képviselő az első felszólaló. Be­szédét cseh nyelven kezdi. A világháború, a melyben egyik oldalon a központi hatalmak vannak, a másik oldalon pedig a demokraták, azokat taszítja romlásba, akik rászolgáltak — mondja. — A csehek, akiket Ausztria eddig leigázott, egyetlen csepp vért sem ontottak önként a központi hatalmakért, ellenben a cseh-tót légió az emberiség eszményeiért harcol, és egyedül az ő érdemük, hogy Fran­ciaországot nem rabolták még jobban ki a németek és hogy Páris és Calais nem lehe­tett a németek zsákmánya. Teufel: Gyalázatos beszéd! A legna­gyob gazság! (Viharos elleni mondás a cse­hek részéről.) Soukup képviselő felragad egy aktatás­kát a miniszterek asztaláról és Teufel felé dobja, Lisy pedig egy íróasztali készlet egyik felét dobja feléje. Általános nagy zaj tör ki. Alig hallik, hogy az elnök sajnálkozá­sát fejezi ki a történtek felett. A zaj egyre növekszik. Stanek: A szabad demokrata szellem diadalmenetét senki sem állithatja meg töb­bé. A németek és magyarok képmutató frá­zissal beszélnek a békéről. Amint azonban egyik szövetségesük bátorkodik kezet nyúj­tani a béke felé, azonnal torkonragadjáik, most alattomosan arra hivnak föl bennünket, hogy segítsünk nekik a vérontásnak véget vetni. A végéi azonban mindig csak a német­magyar hegemónia, a nem német, nagyné­met és nem magyar népek leigázása. Ehhez máshol keressenek szövetségest, ne az osz­trák népeknél. Ezután éles szavakkal fakad ki az uj, szentesitett magyar választójogi tör­vény ellen, amelynek tendenciája, hogy Ma­gyarország nem magyarajku népének nem­zeti politikai létét teljesen megszüntesse. A szentesitett magyar választójogi törvény a magyar állam hattyúdala. Mi a három szláv állam frontját akarjuk, Danzigtói Prágán át az Adriáig. Wischtl: És mi van a cseh-németekkel? Stanek: Az az ön gondja. A cseh-tót ál­lam, amely a magyarországi*tót földet föld­rajzi határai közé foglalja, a legminimálisabb progrmunk. Zajos taps és tetszés fogadta a merész beszédet a csehek oldaláról, de az elnök Sta­neket rendreutasítja. Waldner, a következő szónok kijelenti, hogy vissza kel] utasítani a német birodalom ellen kitört gyűlöletet, ame­'yet Síanektől hallottak. Stanek beszéde már nem hazaárulás, hanem a legnagyobb gonosz tett az állam ellen. Az államok védőszövet­ségben való csoportosulásnak, a döntő bíró­ság felállításának és katonai leszerelésének szükségessége régen átment már a köztudat­ba. ez nem akadálya a békének. Korovetz képviselő szlovén nyelven kez­di beszédét. Csak az akarja őszintén a békét, aki Ausztria-Magyarország népeinek is meg­adja az önrendelkezési jogot. Tisza a dél­szláv területen mint homo regiusz jelent meg és viselkedése felháborító volt. Hanser képviselő kijelenti, hogy a nép­nek mosta békére van szüksége, de nem csu­pán a mi népünknek, hanem valamennyi had­viselő állam népeinek. Reméli, hogy lehetsé­ges' lesz hü szövetségeseinkikel, Németor szággal együtt teljes világosssággal megten­ni békeajánlatunkat. Teríti képviselő a bulgár eseményekkel, Titsár képviselő pedig a belpolitikai helyzet­tel foglalkozik. A békét csak ugy érhetjük el, ha megszabadulunk a német diplomáciai be­folyástól és azonnal, feltétel nélkül kérjük a békét. Hussarek miniszterelnök emelkedett ez­után szólásra. Azzal kezdte beszédét, hogy az eszmékért való harcot nem lehet a hazaáru­lás és a szentségtörés magasztalásávai és az állam szidalmazásával folytatni. A magyar állam és magyar nemzet sokkal magasabban állanak, hogysem ilyen sértésekkel megbántani lehet­ne. Az ilyen nyilt és durva sértése-

Next

/
Thumbnails
Contents