Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-20 / 245. szám

Szeged, 1918. október $0, ESOJAGYÁRÖRSZÁG H tótok is követelik az önrendelkezési jogot — A képviselőház ülése. — A képviselőház szombati ülése a legutóbbi nap okéhoz képest csöndes, majdnem szürke volt. Juriga Nándor meglehetősen agreszsziv beszéd kíséretében föí olíva sta g tótok nemzeti tanácsának nyilatkozatát, amelyben követelik az önrendelkezési jogot. A tót néptörzs — mondja a nyilatkozat — saját külön állami közösséget akar. alkotni saját területen ós követeli, hogy a szlovák nemzet erdekeit saját képviselői védjék meg a békeköngresszuson. Károlyi és Apponyi inditvátiyát kedden tárgyalja a 'Máz, amely 'hétfőn nem tart 1ilés't. Budapestről telefonálja tudósitónk: Féltizenegy után nyitotta meg a képviselőház szombati ülését Simontsits Elemér elnök. Nóvák János kisgazdapárti napirendi előtt szólalt föl szémélycS kérdésben. Rossz néven veszem, mondotta, — hogv Tisza* István tegnapelőtt, tűikor én valamit közbeszó'tam a beszédébe, rám szólt: Fogja he a szájat! Van annyi jolgcim, mint bármely más képviselőinek. Gróf Tisza István: Mindenekelőtt megáll api tahi kii vánom. hogy egv jottávál se'rn arrogálok' több jogot magamnak, mint bárki más. Azt a tényt, hogy én Nóvák János képviselő urnák azt mondtam, hogy fogja be a száját, beismerem és nagyon, sajnálom, mert éri ilyen, modorban sém a Mázban, sem a. Házon kívüli nem szoktam beszélni. Elszóltam magám, mert a képviselő ur hangosan és ismételten beszélgetett az éh beszédem alatt, ezért elvesztettem figyelmemet, amit ismételten sajnálok és kérem ezt a kiszóiásomat meg nem történtnek tekinteni. Az elnök: Kérdezi a Házat, hogv megokolja-e most Károlyi Mihály indítványát, vagy pedig előbb folytassák a vitát á miniszter élnek bejelen tréséről. Gróf Károlyi Mihály; Igazságosnak és •méltányosnak, sőt a megállapodáshoz Iliinek azt találom, hogv előbb <a pártok szónokai szólhassanak hozzá a miniszterelnök bejelentéséhez, hogy csak azután kerüljön sor indttváryom megokolására. A Ház így határozott. (Kisgazdák a komán kérdésről.) Szabó István (kisgazdapárti): Ez a képviselőház idejét multa és a jövő választás oly óriási számbart ... Tetiinbach Péter: A munkapárt el fog tünhi! Szabó István: "Azt éh nem mondom, de a számarányok meg fognak változni, sóikkal több párt lesz, bejönnek a 'szocialisták. A románoknak ,nincs igazuk, amiktalr nemzetiségi sérelmekről panaszkodnak. ,A imagy'ar'ok ugy érzik az elnyomatást, mint a románok. iHa valaki arról panaszkodik, hogv >a magyarok erőszakkai magyarosítanak, csak nézze 'meg. hogy hány magyarnyelvű romián vau itt. aki egy szót sem tud magyarul és hány magyar ember van, akinek román a neve. Azt lehet mondani, hogy a románok románosították cl a magyarokat. A hadseregről szólva megemlíti, hogy a csehek hihetetlenül durván és kegyetlenül viselkedtek a magvar kisgazdákkal szelmben. A parlamentnek föltétlenül meg kelt adni az el'enőrzési jogot és betekintést kelll juttatni a 'hadsereg belső ügyeibe. Megtörtént az is. hogy amikor az olasz előrenyomulásnál a csali és idegen tisztek a szegény magyar bakáknál egv tvukot találtak, azt a cseh és idegen tiszteik könyörtelenül agyoriüvéttek. holott előfordult, hogv a tisztek is szabadon1 zsákmányoltak. Nem tartja szerencsésnek Tiszáinak azt a kijelentését, hogy a háborút elvesztettük. A ihábörut ugyanis nem mi. hanem a németek vesztették el. Ugy látja, hogy azok. akik gvőz'tek. nem ellenségei a magvdir nemzetnek. Mi a mi ellenségeinket legyőztük. Nékünk a békekötésig azonban helvt kel álltai és mindén erőnkkel védenünk kell. határainkat. Nem helyes, hogy Tisza kijelentette a Házban, hogy elvesztettük a 'háborút. A katonákra nem ihat fölemelőleg. / (Kössünk külörtbékét!) Fölkiáltások a s'zélsőba'lo'ldálon; Kössünk különbékét! Szabó: Jobbam szeretnénk általános békét, de ha Magyarország olVan helyzetbe kerülne, hogy a különbéke biztosítaná terű Péti integritását, akikor hahidéhtalcftlul meg kell kötni. Földet kell adtai a rokkantaknak, hia'd'fözvegyekne'k. hadiárváknak. A nagybirtok egy részét ki kell sajátítani, helyébe értékpapírt adtai a nagybirtokosnak. Határozati' javaslatot terjeszt be pártja nevében. Kívánja Magyarország teljes függetlenségét önálló kii lügyrtai mi sz térrel, nyomban kézdje meg a béketárgyalásokat. Fölkiált ások: Éljen a különbéke! •Szabó: Támadja a központokat és a hadi (örményt. (A tóitok deklarációja.) Juriga Nándor: Az emberiség egyetemének boldogul ása m'óst ia végső cél. nem lehetséges az, hogv egv isten kegyelméből való ember előtt, annak egyetlenegy intésére emberek milliói térdire boruljanak. Elnök figyelmezteti, .hogy ilyen gyűlölködő hangot urc használjon. Juriga Nándor: A tótok nemzeti1 tanácsának nyilatkozatát olvas'sa ,föl . nagv zajban. amely sürü tót citátummal keverve követeli ,az önrendelkezési jogot a tót néptörzsnek, hogy saját külön állami közösséget alkosson' a saját területén, hogy a békékongresszusen a szlovák nemzet érdekeit saját képviselői megvédjék. Ezután tót nyelven egv költeményt kezd o'Ivasri. Elnök figyé'llmeztetf, hogv lehetőleg tartózkodjék a tót nyelv használatától. (Nagy zaj, eláll megvonni szót fölkiálitá'soik.) Juriga (folytatja): Az elnök iámét figyelmezteti. Jüriga kotastatálja. hogv nem engedték anyanyelvén beszélni, amihez kétségtelenül joga van. (Magyarul folytatja.) Követeli a szltavák nép önrendelkezési jogát. ,'A' szlovákok ezzel élnek-halnak. Az önrendelkezési jogo't követeld a többi magyarországi szláv nemzetiség, az oroszok, szerbeik és a többi délszlávok részére. Több szónok nem volt. rA vitát bezárják. ' f A Nagybogárzón. Irta: Cserzy Mihály. Hu leszáll az- eipber a vasútról, a horgosk irály ha! mi állomáson és jön északi irányban a szikkes csinált utón, melyet ma még üatíl% gyérlombozatu akácfák szegnek és szelíd bajlattal neki fordul a város tanyájának: oly szép, oly istenáldotta táj tárul föl elölte, amely meg kell, hogy ihlesse a legközönségesebb lelket is. ,Életemben egyszer jártam ezen ,a tájén, boldogult Lázár György polgármesterrel Szeged város „négyesén", rég' volt, de ma is ugy áll előttem a tiinieményes szépségű, gazdag vidék képe, mint egy hatalma® művészi festmény. Az erős lovak pompás ügetésben haladtak vagy másfélóráig, lenge,, fehér porfelhő szállt fel a nyomukban s imie egyszerre csak kibukkant a lombos öreg akácfák közül a hosszú, nád tetejies épület, melyen külsőleg is meglátszott már, hogy a város tulajdona. Szép rend, tisztaság kívül is, benn i,s a zsalugáteres szobákban. Az udvaron majorság, az ólakban sertések, szalma- és • szénakazlak az épület körül és pompás büs vizével a kerekes kut a ház előtt. Valamikor csárda lehetett a sok vihart átélt épület, mert járásuk volt erre a szegénylegényeknek, a lovonjáró betyároknak, mivelhogy innen nem messze kezdődik 1 a rejtelmes tanyavilágnak beláthatatlan mélységű pusztasága, ,a Nagyhogárzó, mély ma- is teljes épségben /magán viseli a régi idők romantikájának zománcát. Ha ide bekerültek üldözés közben a magyar puszták kalandos fiai, embernek kellett lenni a talpán, aki a nyomukra akadt. A város tanyáján való megállás csak egy lélekzetvétel volt a vidék megtekintésénél. (Rövid félórai várakozás, hogy megadhassuk a gyomornak is, ami az övé. Aztán mentünk tovább. A kies ligettel ékeskedő erdőőri szakiskola mellett ki a végnélküli pusztaságra, mely ugy hat az első tekintetre afc emberre, mint a tenger. A lélek megilletődik, a bámulat ós a csodálkozás felemelő érzése ül reá s mintha templomba jutott volna, érzi, hogy közel van az alkotó 'Mesterihez, kinek munkája dicsőségteljes. Ameddig ellát a, szem, harmatfényben uszó mezőséget talál maga előtt, melyet a láthatárnál mint kékes fátyol szeg be köröskörül az egymásba folyó, fiatal akácerdő. lE'z nem volt meg a régi világban. Uj alkotás. Kiss Ferenc főerdőtanácsos érdeme. A zöld abroszon vízállások fénylettek itt-amott akkoriban, ma ezek eltűntek, az idei szárazság, mint a, Fehértó ezüstös vizét is, felszárította teljesen. A szuette akácfa-karókból összerótt karámok feketéllenek csupán és a cserények, a szél és vihar ellen való menhelyek tarkítják a nagy mezőt. És a lassú, fehér ökrök, melyek számra a békeidőben meghaladták az ezret is. Ma ez is megcsappant, alig van néhány száz. Köztük kevés ló. Járják a virágos legelőt napkeltétől áldozatig, közben leheverednek, ejtőznek és nyámognak állandóan. Ellenben a vizivadak megszaporodtak. Kacsák, ludak, gémek, sirályok, bíbicek szinte el feketítik a. levegőt, ha' csapatosan búznak egyik helyről a anásik-ra. Az ember azt gondolhatná, hogy ebbe a messzeségbe már nem bírt eljutni a háború mindent felforgató vihara. Pedig, deliogy! ... iA jókora százalék, amit a marba állományból kiszippantott negyedévenkint a világháború, szomorúan igazolja feltevésünkben való csalódásunkat. A nagy változás a gulyáisokon is meglátszik. Az öreg gulyás, Talpas Födi István még megvan, de a bojtárjai már nincsenek meg. Ujak vannak. És kevesebben. Egyik a másik után hagyta itt a. helyét. Elmentek katonának, bátor lélekkel indultak a véres tragédiák színhelyére s talán már rég ott porladoznak, ahová sosem gondoltak a Nagybogárzóról, a Kárpátok hasadékaiban. Ujak jöttek a helyükbe. Uj gyerekek, akik- még nem tudják gyönge karjukKollár Rudolf, feslD- ÉS U UÉIÉ Hajdú József, fényező-mester. iparművészeti rajzoló. Telefon 2-87., SZEGED. Telefon 2-87., Mintaraktár és rajziroda: Takaréktár-utca. 8 sz« Festő-mühely: Horváth Míhály-utca 9 sz. Uj Csongrádi-palota,) Tanoncok fizetéssel felvétetnek