Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-20 / 245. szám

ÉLM AGYARORSZÁG Szerkesztőség: szeged, kAbAsz-utca 9. szAm. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egesz évre 48.— K. negyedévre 12.— K. félévre . , 24.— K. egy hónapr* 4.— K. Bgyea uiim is fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ.UTCA 9. SZAm. A kiadóhivatal telefonja: St.' Szeged, 1918. VII. évfolyam, 245. szám. Vasárnap, október 20. Spanyol. Irta : juhász Gyula. A köaépktír végén voltaik igy az európai népek a vérbajjal, amelyet gyöngéden franciának neveztek és amely betegség akkor még járvány, sőt dűhörijgő járvány alakjában; jelentkezett, gyorsan végezve rengeteg áldozatával. Azóta megsze.idült, vírusa elvesztette vehemens erejét és frisseségét, szép csöndesen, hosszú évek. sőt évtizedek múlva evez be szenvedő hőse (ha addig él és ki nem gyógyul) a tábesz lés paralizis homályos .révébe. A nagy, néppusztitó betegségeknek is ván virágzási körük és van hanyatlásuk és a spanyol, .járványnak elnevezett influenza. a jelek szerint, most érre el virágzása tetőfokát. A középkorban kuruzslók és bűbájosok, javasasszonyok és boszorkányok ráolvasással, szenteltvízzel, mindenféle istenes és ördögi praktikával próbálták a legyöngült szervezet életét megmenteni. A középkorban is — és a középkor még a műveltnek nevezett nyugaton is jóval tovább tartott a; történelem-tanároktól kijelölt évszámnál —- nagy hábdruk és nagv ínségek voltak e nagy bajok melegágyai. A gyors kaszás -Bel Ion a mellett ott járt a pestises, a lueszes iMors Imperátor. Ez a háború is, mi tagadás, a középkor egy nem is olyan kis rinascimentoja volt, amikor is kikéltek sírjaikból a gyalázatos és rettenetes mult kísértetei,, amelyek a modern ember idegeiben egy jó ideje már mint emlékek lappangtak, tudattalan. <sajgások, éjszakai feiiiedések, amelyeket grand guignöl drámákkal, misztikus novelláikkal és egyéb irodalmi és művészeti szenzációkkal igyekeztünk — lereagálni. Most, hogv a nagy járvány dühöng, remélhetőleg elimulófélibeq, hihetőleg a háború epilógusa gyanánt, most érezzük csak igazán és kísérteties erővel, hogy micsoda középkort jelentett a dögrováson vergődő militarizmus, a végvonaglásait élő imperializmus a huszadik század egyénei és népei számára. És ma is még, jórészt mediéváiis eszközökkel, modern -ráolvasással, szenteltvízzel, kip'akatirczással és jámbdr tanácsokkal tudnak csak segíteni. A közegészség ügye szörnyen leromlott a háborúban, kevés az orvos/hiány van az orvosságban, ijesztőek a köztisztasági viszonyok, az emberiség java része a tuberkulózis és az alkoholizmus szánandó martaléka. Mit van tenni itt? Egy uj társadalmi rendet, egy jobb világot, más rendszert más emberekkel muszáj teremteni, talán a tizenharmadik órában. Hosszú évtizedeken keresztül! háborúra fegyverkeztek az államok. |Egy óriási kaszárnya voit az európai világ épülete, a kis káplárnak, a nagv kdrzikainak árnyéka terült el Hamburgtól Bagdadig, Gibraltártól' Vladívosztokig, a békének csak álmodozói és 'rajongói voltak, a háborúnak pedig óriási nemzetközi szövetsége, amely -a maga nem valami szelíd igájába igyekezett hajtani minden erőt, minden gondolatot, minden munkát és minden alkotást. Vulkánok fölött táncoltunk, ettünk, ittunk, daloltunk és szerettünk, egy ragyogó és kavargó Messzi na-volt ez a „békés" és modern Európa, amely egy -napon egyszerre csak — látszótag bír teleír iH — •megrázkódott alapjaiban és irtózatos robajjal összedőlt, (hogv fölötte szörnyű terméketLensége minden Lángoló láváját és ragyogó salakját elönrtse a há'boYu emberfölötti logikával végigzuduló tüzfolyama. Ma ez a lárva már kezd kihűlni — nemrégen még háborús lelkesedésnek iis hivták, ma már a salakot kezdik elhordani .és a tornak kőzett uj élet, ni rmunk a és uj akarat emberei jelennek meg, hogv kimentve a pusztulásból .az antik világ értékes emlékeit és a mult élőnek megmaradt kincseit, fölépítsék, hittel, tudással és művészettel a (jövendő Városát, amelyben szabad polgárok boldogabb otthont találjanak, biztosabb és maradandóbb menedéket a természet és <a végzet még mindig megmaradt fenyegetései és veszedelmei ellen. . Ez a járvány, amelyet gyöngédén spanyolnak kereszteltek, még a hábo'ru salakjából bujt elő és még a háború bűnének és -nyomarának következése. Talán célzatosan is nevezhetjük" spanyolnak e szomorú epidémiát. Mert ugyancsak spanyol nyavalya, • középkoráról kolduló büszke és szomorú nemzet betegsége volt a maradiság, a nemtörődömség, a mult meddő imádata i'S. A' spanyol bajjal el kell mulniok ezeknek is, .különben hiába véreztünk, ha, mint a Bourbonok, csak felejteni tudunk és nem tanulni. Az olasz futuristák — még e nagy öK dcklés előtt — a .háborút a világ higiéniájának nevezték. Ha ez a háború megmutatta — és elrettentő példák egész .légiójával megmutatta — hogv mi a világunk igazi baja, valódi betegsége, akikor mégis tesz annyi hasznuk belőle azoknak, akik véres aratásából és halálos szüretjéből élve 'kikerülnek, hogy e szörnyű tanulság árán végre valahára mégis csak megcsinálják a- béke higiéniáját, amely az összes földi társadalmakat örökre immunizálja a szolgaság ós nyomorúság baktériumai (ellen, .amelyek a militarizmus és imperializimus veszedelmes levegőjével fertőzték meg eddig ezt a 'boldogtalan emberiséget. Wiison hivatalos nyilatkozata Magyarország területi integritásáról. - Történelmileg is elismert nemzeti határvonalaink sérthetetlenségéi a békeszerződésben valamennyi fél biztosítani fogja. — Amerikai magyarok küldöttsége Wilsonnál. - A német válasz késésének okai. Wiison válaszát 'a 'monarchia 'békeajánlatára — legalább a pénteken érkezett híreik szerint — csak akor fogja elküldeni, ha már megkapta 'Németország válaszát legutóbbi jegyzékére. Mindaddig télies bizonytalanságra voltunk kárhoztatva a tekintetben, hogy Wiison, ki' a világhelyzet ura. milyen sorsot szánt a békeszerződésben, amelyben tnegrajzalják Európa uj térképét. Magyarország: nak. E terhes bizonytalanságon most köny11y.it kocsit egy berni jelentós, amely (szerint Wiison hi'vatailos nyilatkozatot adott ki a magyar nemzet függetlenségének és önrendelkezési jogának elismeréséről. A dolog ebben a beásllifásban, nem túlságosan jó! hangzik és nem nagy örömhírt'hoz. Atékintetbeu ugyanis senkinek sem volt'kételye ebben az országban, hogy a béke-kongresszuson a magyar nemzet töt sem fogják elvitatni akarni a függetlenséget és önrendelkezési jogot, amelyeket Európa —-" és egynek kivételével, ugy látszik, csak Európa — minden népének biztositanaik. A legfontosabbnak a hivatalos nyilatkczatbajn, azt a kijelentést tartjuk, hogy -..a békeszerződésben valamiennyi fél biztosítani fogja a magyar nemzet független önrendelkezését és történelmilég Is elismert úem\zeti Hatútvdnaiaif{ak s^tMtetlenségéf," A fordítás itt kisisé homályos, de segítségünkre jön az a híradás, hogy Wiison nyilatkozatát az amerikai magyar lapck rendkívüli 'kiadásban, közölték és hogy a nyilatkozat híre a'z amerikai magyarok között 'határtalan lelkesedést keltett. Wiisont az amerikai magyrság 'ujjongó szeretettel ünnepli, valószínű tehát, hogy az Egyesüít-Államok elnöke hivatalos nyilatkozatában Magyarönsjzág területi integritása melllett vallott szint. Konkrét békehírt .ma sincs. Mint tudjuk, Andirássy Svájcban járt. Az ottani angol követség cáfolja, hogy AndrássyvaU tárgyalásai lettek volná. Az 'angollak azonban, főként azt: cáfolják, hogy ők kezdeményeztek volna tár gyalust. Tehát mégis lehet, hogy voltak tárgyalások. A német válászjegyzíék ma sem ment el, késésének okairól érdekes és megbízhatónak látszó hírek érkeztek. Budapest, október október 19. A Virradat mai száma a következő táviratot közli Berniből: Wiison hivatalos nyilatkozatot adott ki a magyar nemzet függetlenségének éi öiMendelkezési jogának elismeréséről. A nyilatkozatban Wiison ezeket mondja: — Ausztriának és Magyarországnak az t