Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-19 / 244. szám

Szerkesztőség: 57EÍÍFD, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség leldonja: 305. ELŐFIZET ÉSf ARA : ipesz évre 48. - K, negyedévre 12.— K. félévre . 24.— K. egy hónapra 4.— K. Kgytí. itzam Ara. 13 fillér. Xladóbivaíal: SZEGEO, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁWi, A kiadóhivatal telefonja: 81.* Szwsl, 1918. . évfolyam, 244. szám. Szombat október 19. A Képviselőház megeszelte Magyarország teljes állani iaállfságáuK KKpiUsft. - Károlyi indítványa a szombati ülés napirendjén. - Wekerle törvényjavaslatot terjeszt be Magyarország önállóságáról. - Szombaton fizenöttagu külügyi és honvédelmi bízottságot választanak. ­A/képviselőház pénteki ülésén teljes erő­vel robbant ki a nemzetiségi kérdés, ame­lyet évtizedek verejtékes munkájával sike­rült alaposan elrontani. A románok állás­pontját Vajda Sándor tejtette ki, aki felol­vasta a román nemzet deklarációját. Termé­szetesen mindez nem ment simán, közben heves, sőt viharos jelenetek játszódtak le. Valamivet nyugodtabban hallgatták meg a fiumei deklarációt, amelyben a magyar ten­gerparti város képviselője bejelenti, hogy ön­rendelkezési joguk alapján maguk a fiumeiek akarnak • dönteni hovatartozandóságukról. Mindkét fölszólalásna Wekerle Sándor mi­niszterelnök fejtette ki a kormány álláspont­ját, kívüle gróf Apponyi Albert beszélt még, aki az egész Ház tomboló lelkesedésétől ki­sérve szónoki hévvel szállt síkra az ország területi integritásáért. Ettől kezdve a törté­nelmi idők magasan járó szelleme lengte át rövid időre ezt a sok kavargó, de sohasem tisztító vihart tátott Házat, mely ez egyszer minden pártszenvedély és pártoskedás nél­kül. teljes egyhangúsággal tudta szolgálni a jövendő nemzeti élet kiépítésének nagy mun­káját. Gróf Károlyi Mihály négyszakaszos tör­vényjavaslatát olvasták ugyanis föl. Az in­dítványt, mely Magyarország teljes állami iitkUlóségának kiépítéséről szól s a többi közt külön külügyminisztérium fölállítását is ter­vezi, a mniszterelnök elfogadta, kérte azon­ban, hagy legyen a Ház türelemmel, rnert az ilyen fontos törvényjavaslat pontos megszö­vegezéséhez idő kell, azonkívül a javaslatot a király elé kell terjeszteni. Mikor a képvise­lők körében e miatt türelmetlenség mutat­kozott, a miniszterelnök kijelentette, hogy — az idők jele! — a legfelsőbb helyen biztosí­tékot nyert arra nézve, hogy a képviselőház által elfogadott javastól szentesítése elé nem fognak akadályokat gördíteni. Simontsits al­elnökkel szemben — aki nyugalmas és szür­ke időkhöz illő módon csak kedden akart ülési tartami és akkor is az indemnitás tár­gyalásává! kezdeni — Apponyi imditvéMyárp, amelyhez Wekei le is hozzá járult. ejkatéiróz­ta ezután a Ház, 'hogy szombaton is ülést tart, I amely azzal kezdődik, hogy Károlyi Mihály megindokolja indítványát. A szombati ülésen md okolj a meg indítványát ' Ráth Endre is. fimeli ez ülés történelmi jelentőségét, hogy a két beszéd után — Apponyinák a mai ülésen elhangzott és egyhangúlag elfoigadott indít­ványára —• tizenöttügu külügyi cs honvédel­mi bizottságot választatnak. Budapestről telefonálja tudósitónk: A •képviselőház pénteki illését fél 11 órakor nyitotta meg Simontsits Elemér alelnök. Je­lenti, hogy Pető Sándor napirend előtti fel­szólalásra 'kért és kapott engedélyt. Pető Sándor: Tudvalevő dolog, hogy nemcsak a fővárosban, hanem vidéki váro­sokban. falvakban ós a pusztákon is pusztít a spanyetiárvány, amellyel szérűben a közön­ségmek, sajnos, nincsen védelme. Figyelmé­be ajánlja a belügyminiszternek, hogy a leg­A románok Miután a Ház a választ tudomásul vette, Vajtíu Sándor román nemzetiségű képviselő állott szólásra. A világháború egyenlegét — mondja — még korai volnia fölállítani, hiszen nem láthatjuk előre, mekkorák lesznek a há­ború jó és rossz következményei. De Wil­sonnak egy nagy eredményét már most is ímeg lehet á'lapítani, még pedig azt a nagy elvet, hogy a jövőben nem lesz különbség •nemzet és nemzet, között és a kis és nagy nemzetek egyenjogúak lesznek. Ha sikerülni fog ezeket az eszméket megvalósítani, ennél1 nagyabb ténye az emberiségnek a keresztény­ség megalapítása óta nem volt. Hock János: Igaza van. Vajda Sándor: Mi, a kis nemzetek kép­viselői, aggodalommal figyeltük, hogv nálunk milyen álláspontot foglalnak el a kérdésben, és ujjongással' törtünk ki, mikor a monarchia jegyzéke elment Washingtonba. Mi ezentúl nem vagyunk nemzetiségek, hanem ítemzetek. A román nemzet képviselete elhatározta, hogy állást foglal e pontokkal szemben és a tisztelt Háznak a következőket juttatja tudo­mására : ..A magyarországi és erdélyi román nemzeti párt végrehajtó bizottsága folyó évi október 12-i;kén Nagyváradon dr. Miháli Ti­vadar országgyűlési képviselő elnöklete alatt ülést tartett. amelyen a bel- és külpolitikai helyzet alapos megfontolása után egyhangú­lag a következő deklarációban egyezett meg: radikálisabb intézkedésekre van szükség és hogv a törvényhatóságoknak a legmesszebb­menő jogokat kell megadni az intézkedések megtevésiére, ugy, hogy ne lehessen azokat a belügyminisztériumban deputációzással ellen­súlyozni. Wekerle Sándor miniszterelnök: A jár­vány valóban veszélyezteti a közállapotokat. A belügyminisztérium minden intézkedést megtett. Nagy baj azonban, hogv kevés az orvos. Éppen ezért, megállapodtak a had­ügyminiszterre! és a honvédelmi miniszterrel abban, hagy a katonaorvosok a polgári bete­geket is gyógykezeljék. Az eddigi szabályok értelmében a hatóságok előzetesen kötelesek voltak jelentést tenni a belügyminisztérium­nak minden intézkedésről, ami bizonyos ké­sedelemmel jár. Ezért intézkedett, ihogv ez a bejelentési kötelezettség ne terhelje a ha­tóságokat, hogy iigv nyomban megtehessék a legcélravezetőbb és a legszükségesebb intéz­kedéseket. Kéri válasza tudomásul vételét. deklarációja. A világháború által teremtett helyzettel szemben a magyarországi és erdélyi román nemzeti párt végrehajtó bizottsága, mint a mdgyarországi és erdélyi román ttemzet po­litikai szervezete megállapítja, hogv a hábo­rúnak eredményei igazolják a román ttemzet évszázados követelését teljes nemzeti sza­badsága iránt. Azon természetes jognak alap­ján. hogv sorsa felett minden nemzet maga rendelkezhessék, amely jogot a monarchia a fegyverszünet iránti ajánlatával most már Magyarország kormánya is elismerte, a (ma­gyarországi és erdélyi román nemzet ezzel a joggal élni kiván és ehhez 'képest követeli a m'aga részére azt a jogot, hogv teljesen szabadon és minden idegen befolyástól men­ten ő miugu határozhassa meg intézményes áljiaini elhelyezkedését és koordlnáltságának viszonyát a szabad nemzetek között. (Nagy zaj a jobb- és baloldalon.) A magyarországi és erdélyi román nemzetnek nemzeti szer­vezete nem ismeri el ezen parlamentnek és kormánynak jogosultságát, hogv magát a román nemzet képviseletének tekintse és nem ismeri el nuís. tőle idegen tényezőknek oly jogát, hogy az általános békekongresz­szusokon a magyarországi és erdélyi román nemzet érdekeit képviselhessék, mert ez ér­'dekek védelmét csakis a saját ríemzetgyiilés által kijelölendő tényezőkre bizhátja. (ÍNagy zaj.) Az elnök: Nem kívánok a képviselő ur-

Next

/
Thumbnails
Contents