Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-12 / 209. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁBAsZ-UTCfl 9 SZAM. A szerkesztőség telefonja: 305, | ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 36.— K. negyedévte 9.— K. félévre . .§ 18.— K. egy hónapra J3,— K. •Cgjyei, aasíiMB ár. I4 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTC* 9. SZArt. A kiadóhív Jtai telefonja: 8V Szeged im Vlt. évfolyam, 209, szám. Gsütörtök, szeptember 12. Többet ésszel... Irta: Juhasz Gyula. A tót nem ember: ez a barbár trétáju kiszólás annak a régi liberális poHt-Mi kornak •a humoros kelléktárából való, amely csendőrökkel választatott és regálét adott a zsidónak, hogv ezzel a nagylelkűségé vei egyszerre szolgálhassa a népbutitást és az antiszemitizmust. A tót nem ember és minden zsidó gazember: ez nemcsak szállóige és népdal volt minálunk, a magyar szellemi pusztán, de egyúttal a sirvavigadó és puisztuló hétszilvafás arisztokrácia jelentékeny tömegének meggyőződése is. E 'sorok írója valamivel jobban, mert közelebbről isimeri azt a bizonyos nemzetiségi, kérdést, (amely nálunk valóban a kérdések kérdése és nem is egv kérdés) mint például a mtoixzteriumok akárhány illetékese, különösen am'i kulturális 'vonatkozásait illeti. Voltam mindenütt a magyar végeken, jártam a rongyos, toprongyos* állati sorban tengőieiiigő rutén parasztok kalyibáiban és éltem a nyi.tr ai határon a jámbor tót nép körében, ismerem a bihari oláh bocskoros szomorú, nyomorú lelke világát és a bácskai szerbség kultuiréhségét, tanítottam kisorosz és kazár csemetéket a honfoglalás történetére, tót növendégfiuikat az édes magvar nyelv törvényéire, beszéltem román és szerb fiatalokkal a magyarság és emberség jövendő- feladatairól és ugy látom, hogy még ma ás, 'a legnabb viliági változások évadán ,js milyen, különös közönyösséggel, félreértés'seJ:, sőt meginemértéssel viseltetnék éppen a vezető intelligens osztályok a nemzetiségi kérdések alapvető dolgaival szemben. Es olvasom, hogv például! a hazai tóitok miről panaszkodnak és mit akarnak. Iskolákat, kultúrát kérnek és ugyanakkor azt is olvasom, hogy az egyik határaiéntii főgimnáziumban egyetlen eg*v tanuló sem jelentkezett a nyolcadik osztályban. Hát természetes. hogv nem akadt egyetlen egy sem, hiszen a főgimnázium egy olyan kis városkában akar Tacitust és Ovidiust, filozófián propedeutikát és logaritmust tanítani, amelynek lakói az ide száműzött tanárokon és fináncokon kivül bizony mind földlmivetósisel és baromfitenyésztéssel foglalkoznak, szóval Árkádiában születtek. Persze ide polgári iskola kellene, de ugy, mint a falat kenyér, ám persze a magyar ikongregációs kultúrpolitika főgimnáziumot ültetett az Ur e sovány szőlejébe. A magyar főgimnázium ezen av magyar batáron árba jó. hogy kirepítő fészke legyen ifjú tót sasoknak, akikkel Prágában felejteti el a ravaszul okos és. körültekintő (hozzánk is betekintő, a nagyvilágba is kitekintő) cseh poittíka és .kultura pénzzel! és Ígérettel gazdagon, amiit a szegény magyar végeken az ifiu nebuló szláv koponyájába töltögettek. A mi félmúlt nemzetiségi politikánk évtizedes bűnei virulnak ki most ebben a világháborúban. A legnagyobb bűne pedig az volt ennek a politikának, hogv maga' se tudta, imflt alkar, és maga se akarta, amit tudott. Egyszer puskatussal dolgozott, máskor pedig fekenyeirezésse!. Egyszer, követelt, máskor alázkodott. Különféle mórtékkel mért, másképpen kezelte a szegény tótot, mint a gazdag svábot, Ooga Oktávvámt Petőfi társaságába vette, mialatt az oláh bocskoros pellagrában pusztult. Vígan palktumozott ez . a politika siimullékony és olvadékony agitátorokkal, akik Budapesten a dunaparti urak házában szállították a bizalmat, az arany Prágában pedig és másutt a hazát szállították, jól vigyázva, hogv a kecske is jól lakjék és az ő demagóg nimbuszuk is szépen megmaradjon. A tötolk maguk mondják — a magyar végiek tótjai — akiknek szellemi vezérei éppen arról sárnak, hogy a nemzetiségi politika rövidlátása folytán egyre jobban a oseh kultura karámjába terelődnek Szvatopluk honi ivadékai — mondom, ezek a magyarországi tótok bizonygatják, hogv az úgynevezett cseh tót brigádban csak legföljebb mutatóba ha akadnak tótok, hiszen valójában egy betű hibás abban, hogv a cseh-tót brigád a középA mai német hivatalos jelentés az angolok és franciák uj támadásairól számol be. A peronne—cambrai szakaszon a harc még tart, egyes helyeken az angolok eljutottak az első védelmi vonalakig, a németek azonban ellentámadással visszaverték őket. A franciák különösen az Aillette és Aisne között támadtak fokozódó hevességgel, de eredménytelenül. A németek uj állásai előtt tehát uj harcok fejlődtek, egyelőre azonban nyilván csak azzal a céllal, hogy a németek zavartalan elhelyezkedését megnehezítsék. BERLIN, szeptember 11. A nagyfőhadiszálliás jelenti.: Nyugati harctér: Sperutól délre és a Labassei csatrnától északra angl részleges előretörések visszaverése aleuropaii hivatalos híradás nyomán a fantáziában megszületett. Cseh-szláv brigád az voltaképen- és egy tudósító lelke rajta, hogv a tótok belékerülitek inem is a krédóba, de a világsajtóba. Az bizonyos, hogy nekünk évtizedek hibáit, tévedéseit és mulasztásait kell pótolnunk a nemzetiségi politika ötlettelen vagy nagyon is ötletszerű váltógazdaságos mezején. Mert ez a probléma, a szerb büntető hadjárat, a breszti kikényszeritett béke, a w.LliSo.ni és cernini szózatok, a műit és jelen véres és könnyes tanulságai utáín iimhiár bizonyos, hogy külpolitika és demo\hrúckt kérdése i's egyúttal és mindenesetre a lét vagy a nemlét nagy kérdése, amelyet csak becsületes és őszinte megegyezéssel, megértéssel és máéfiyugtckással lehet megoldani és pedig miiidkét részről! kalmával foglyokat ejtettünk. A peronne— • cambrai úttól délre az angolok megújított támadásai ismét heves harcokra vezettek. Couzeacourttól és Epechytől délre egyes helyeken eljutott az ellenség első vonalainkig, de ellentámadással visszavertük és háromszáz foglyot ejtettünk. A Ham-Puenton-ut mindkét oldalán visszavertük a franciák meglepő és tüzérségi előkészítés után megkísérelt részleges támadásait. 1 Helyi harcok az Ailleítetöf északra. Az Aillette és az Aisne között délután a tüzérségi tüzelés hevessége nagyerejüvó fokozódott. Este az ellenség erös támadásokra indult, amelyek vonalaink előtt meghiúsultak. LUDENDORFF, első főszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.* Hussarek az osztrák nemzetiségi probléma megoldásáról. — Két határvonal van: a magyar jogainak tisztelete és az egységes BÉCS, szeptember ll. A német sajtó képviselői ma délben báró Hussarek vendéget voltak. A miniszterelnök a lakoma közben szólásra emelkedett és a többek között ezeket mondotta: — Rendkívüli' nagy örömmel üdvözlöm Önöket ma körünkben a szövetséges német birodalomból: ideérkezett vendégeket. Ha nem lenne olyan jó a lelkiismeretünk, akkor félnünk kellene a sajtó ily nagyszámú képviselőinek látogatásától. Mi mindent bekorona országai alkotmányának és állam gondolatának megvédése. — szeltek jnár Ausztriáról és — hozzátehetem — a kormányról is, mi azonban nyugtalanság nélkül, sőt őszinte örömmel vártuk az Önök látogatását, mert abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy örvendetes csalódást okozhatunk. — Az osztrák! tartományok évszázadok folyamán teljesen összeforrtak császári házunk dicsőséges jogara alatt és színhelyévé váltak olyan erős .osztrák érzésnek, amely szembeszáll minden bomlasztó kísérlettel, jteves harcok a Jtinöenburj-állások előtt — A peronne-cambrai ulíé! délre az angolok megújították támadásaikat. - Egyes helyeken -eljutottak a németek első vonaláig. — A franciák részleges támadásai meghiúsultak. -