Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-11 / 208. szám

Szeged, 1918. szeptember 11. DÉLMLAG Y ARO RSZÁ G POLITIKAI HÍREK. Budapesti tudósitőuk telefoajeleatése. — (Ceglédi választók Károlyinál.) Cegléd összes számottevő egyesülete gyűlést tartott, amelyekből meleghangú táviratot küldtek gróf Károlyinak választóihoz intézett nyilt levele al­kalmából. Azután egy hatalmas küldöttség ke­reste fel gróf Károlyi Mihályt Párádon, ahol élőszóval is előadták, hogy a ceglédi nép egyetért az ő politikai elveivei. Orosz katonák megverfeHegy francia-angol osztagot Pétervár, szeptember 10. A Nova Kom­jnuni jelentése szerint egy ötszáz angolból és franciából álló osztagot az oröszok megver­tek, nyolc gépfegyvert, ötven kocsit és lő­szert zsákmányoltak. <M. T. 1.) Németország engedményei Oroszországnak — Orosz lapjelentés a berlini pótszerződésről — Moszkva, szeptember 10. A breszt-lítovszki békeszerződést módosító pótszerződés tartal­máról a Vecsernaja Izvestija ezeket közli: A szovjetkormány diplomáciája óriási győzelmet aratott. A Németországgal kötött uj szerződés révén igen fontos koncessziókhoz jutunk. Olyan területet kaptunk vissza, mely többszörösen na­gyobb Elzász-Lotharingiánál. Igen kedvező fel­tételek mellett váltjuk be valamennyi pénzügyi kötelezettségünket. Ezt a győzelmet a köztár­saság megszilárdulásának köszönhetjük. A szer­ződés elismeri az oroszországi német vállalatok nacionalizálódását, megszünteti kölcsöneinket, felment minket mindama veszteségek megtérí­tése alól, melyeket a német birodalom alattva­lói a háború és a forradalom alatt szenvedtek. Mindezekért a veszteségekért mindössze öt milliárd márkát fizetünk, ami ezerötszáz milli­árdos évi budgetünkkel szemben valóban ki­csiny összeg." Az öt milliárd semmiesetre sem hadisarc, hanem csupán a német ipari válla­latoknak és a mi kölcsöneinknek előnyös áron való megváltása. A pótszerződés megnyitja az utat a két állam közti árucserére. Megnyílik számunkra az ut a Balti-tengerhez, a németek visszaadják a fekete-tengeri flottát és felosztják Oroszország és Ukrajna között. Németország kötelezte magát arra, hogy semmiféle szeparisz­tikus törekvést meg nem tür, eltekintve az ön­rendelkezési jogtól. A németek beszüntetik ke­leti offenzivájukat, gabonát, szenet és petróleu­mot kapunk és igy kezünk felszabadul az an­golokkal, csehekkel és japánokkal való harcra. Gazdasági politikánk visszakapja mozgási sza­badságát és ez az uj szerződés mutatja legjob­ban, hogy a forradalom legnagyobb gyengesé­gének pillanata már elmúlt. (AT T. /.) Ukrániához akarják csatolni BesszarábiáÉ BUKAREST, szeptember 10. Ismeret­len ügynökök az elmúlt napokban orosz és románnyelvü röpiratokat nyomattak és ra­gasztottak ki Kisenev utcáin. A röpirat tar­talma a következő: — Besszarábia lakóihoz! Ébredjetek mái­fel abból az álomból, amelybe lelkiismeret­len kufárok juttattak benneteket! Lássátok be, hogy a néptanács ez év tavaszán eladott benneteket , Roimánfának. Pedig Románia olyan kicsiny állam, hogy semmit sem se­githet rajtatok, mert sem kulturája, sem ipa-, ra nincs. Ha háborúja idején Oroszország nem látta volna el mindennel, ugy az oláh katonának még bocskora sem lett vplna. Ne habozzatok tehát egy .percig sem tovább, hanem kérjétek meg a szomszédos Ukrajna hetmanját, hogy hasson oda, miszerint Besz­szarábia bekebeleztessék Ukrajjnábab. MŰVÉSZÉT OOO I HETI MŰSOR: Szerda: „A princ" vígjáték. Bemutató. Csütörtök: „A princ" vígjáték. Péntek: „A princ" vígjáték. Szombat: „A princ" vígjáték. Vasárnap d. u. „Sárga csikó" népszínmű. Vasárnap este: „Mágnás Miksa" operett. Lendvay Lola a Vígszínházban. Szom­baton este mutatkozik be, mint a Vigszinház szerződött tagja, Lendvay Lola a fővárosi kö­zönségnek. A szegedi színház volt kedvenc művésznőjének első debüje Herceg Ferenc Dé­ryné ifjasszony cimű darabjának a reprizén lesz és a grófnő szerepét játssza, amelyet an­nak idején T. Halmi Margit asszony kreált. i{ég! világbóL * — Szegedi iöriénefek, — Irta: Cserzy J/lihály. ESZTER RADNÁRA iMjENlT. 82 Napokig' kteriiligqttia 'BaibarezA Istvánt a felesége, hogy szót váltson vele valiami kényes dologról. Leste a gondolatát, az akaratát, azonban solia Inem tudott annyira közel fér­kőzni hozzá, hogy megejthesse. Egyik nap olyan kutyakedvü volt az ember, mint a má­sik nap. Nem lehetett azzal még szép szóval se beszélni. Ennek pedig a termés volt az oka. A föld aranykalásza, mely silány és kevés, az ára pedig mindennek dacára csudamód le volt törve, ugy hogy akár az egyik ujján, akár a másik ujján számítgatta István, oda jutott a számokkal, hogy biz' itt még a két­keze munkája sincs megfizetve. Tennivaló ugyani ez ellen nincs semmi, mert a szegény embernek oda kell adtai min­denét, amit az Isten adott, mivelhogy jobb­ról is, balról is nyúl feléje a kéz s az egyik porciót, a másik intert, földáretaidát, meg a Krisztus tudná mit kér és követei, mégse hir hamarosan belenyugodni. Csak ugy ítél felé békül meg, mikor fehér takaróját ráborítja a földre a természet, bogy no most szent legyen a béke, ne legyen, zúgolódó szó a földöm. Ek­kor száll önmagába az elégületlen: munkás, betöltvén lelkét a jövőbe vetett, bizalom. A héten azonban mégis sikerült közre venini a gazdát. Földerült valahára az arca, mint borulat után a .mennybolt és némi kis vidámság tükröződött a szemeiben. A szérű­ről) jött, hol' szalmavásárt csapott egy városi tálasmiesterrel, .mikor elébe állt aiz asszony: — Árultál-e! — Ehun-e, nyújtotta a pénzt mosolyogva István. — Mennyit? — Tiz pengőt. Az asszony arca elváltozott. Mint a gyer­meké, aki esd valamiért, de nem mer szólni, esaik a tekintetével könyörög. István meg­érezte ezt a szótlanságot. Nézte egy ideig az asszonyt s azraián mondta: — IMjért kérdezed? — iRadnára szeretnék menni. Nem az ura szemébe most, hanem a föld­re. amely kemény volt a nyomtatás után ós apró polyvaszalmát kergetett rajta ide s tova a szellő. A hangja is határozatlan volt. — Radtaára? . . . Minek? . . . Imádhoz­Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszer­üzletemben. Szolid á ra k ! Órákban és ékszerekben nagy raktár. -.-.v. fischer k. .".*.".• Korzó-kávéház mellett. ni? . . . Olyan sok a bűnöd? . . . tagolta a szavakat az ember, lassan lépkedve a ház irá­nyába. 'Lehajtott fejjel ment utána az asszony, aki olyan ebben a pusztai házaséletben, mint a feszület az olvasón A szeretet megtestesítő­je és a titkolt martiromságnak kereszt vivő­je. Még tudott volna halni az emberéért, ugy szerette. TIlü is volt hozzá. És munkás. Ra­gyogott is minden az egyszerű csőszház tá­jékán. És lám, dacára, hogy ilyen puritán volt az asszony, mégis volt neki egy titka. Lelkének egy eltitkolt világa, melynek szen­vedéseit apostoli türelemmel viselte a hites ember oldala mellett, Az asszoinylélek rejtett világában egy ol­tárkép ékeskedett. Egy viruló gyermek, aki a szivéről szakadt, akit naponkint imádságba foglalt és eljárt hozzá álmaiban, hogy körül­ölelje és megcsókolja fehér arcát. Tizennyolc esztendő előtt esett el az er­kölcsi bűnben. Valami nagy ürboz került be a tanyáról szolgálólánymak, aki egy héttel később, bent a kifényesített szobában meg­esipte az ajkát és gyiirüt igért neki. Akkor elűzte magától a .kisértetet, később azonban elhomályosította látását az aranynak öádére­fónye s ahelyett, hogy kifelé futott volna, belebukott az ölelő karokba. Igy vezette be más abba a titkos világba, mélynek keresztjét ma is hordozza és ahol egynek a gyönyör, másnak a feléje nyújtott rózsa tövise jut osz­tályrészül. Folyt. iköv. (i<iiin>ni>u»inhnagin«aimnim«n>*h«i'>i<w Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Vártfay L. Jfarte ytgosfon fogmüterme Xigyó-utca 1. Jelejon 13—6$. Szálloda Is HSVIkiz átvitel. Van szerencsém a n. é. közönség figyelmét fel­hívni arra, hogy városunk egvik legkellemesebb szórakozó helyét, a Róka-utca 6 sz. alatt kibé­reltem és újonnan átalakítva aug. 1-én elsőrangú Nöi zenekar állandó közreműködésével meg­nyitottam. Tisztelettel Csupor József kávés. Utazókosarak legerősebb kivitelben, ke­feáruk, piaci és iskolai táskák, komot­cipők erös faszandálok és egyéb háztar­tási cikkek dus választékban kaphatók. í Mlii-ll. 4 SZ. (bejelentő hivatal során.) a legelegánsabb kivitelben megérkeztek T. Géczy Piroska női kalap divattermében Szeged, Széchenyi-tér, (Korzó-mozi ház.) Gyászkalapokban állandóan nagy raktár. aiijlsjiilljlmlilmljllm Levetett ruhákat, fegyvere­ket, régiségeket magas ár­ban vesz KRÉMER SBSBBBBBBBBSBBBE®

Next

/
Thumbnails
Contents