Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-08 / 206. szám

Szeged, 191i8. szeptember 8. IXÉUMAGYARORSZÁG TUDOMÁNY IRODALOM 0000 Uton a Golgotára. — Feleségemnek küldöm. >— A Kölffiő SZÓL. Fa itt a szivem. E lassú, lomha tűzben égsz el, amelyet rejtegetve őriz e drága, élő, antik ékszer. Mert régi már és búsan antik: sok-sok ikövétől megfosztották az útonálló, vad brigamtik! íj; .i! Sok-sok tüzes kő: drága álom kihullt belőle. Eltemettem komor, sikoltó, barna nyáron. Amit reméltem, vágytam, hittem: eltűnt belőle, elrabolták, —> én mindenem piacra vittem! . . . És most szegényem állok itten és nincs már vágyam élni, lenni! . . . . . . E tűznél nem fogsz megpihenni!.. Sipos Iván. MAIMMJON ARANYÁHOZ. — Reménytelen szerelmi vallomás. — Mostan kihull a vérem érted a vágyammal szinte vétkezem: ,te rut! te drága! mért nem érted zsabbadtra fáradt két kezem?! /Műért nem érted hus agyam, melyen a gond és vér: örök, roncsolt szivemmel bus magam s hogy mellemein a vész hörög? Miért mem érted meg a költőt, te benne fájó hússzelet? Röggel, amint fölérzök, neköm gyün az asszony, azt minidönnek elmond, csak jónak nem . . . Nomán ezt, mondok, csak nem szivelöm el, osititom, hogy erre, arra, azt a . • • de csak tovább pörög a nyelve . . . Éccő aztán mögsokkaliom, kapom a csizmát, . . . ezt, a melyik a lábamon van, aztán olyanformán tanátam hozzávágni, hogy éecőre mögdagadt az égyik ábrázatja . . . Nem is szólt aztán égy huszonnégy óráig égy kukkot sé . . . Ugy kölletött körűicirógatni, hogy né bolondozzon mán, nem az ilyen embörök közé való a harag. Nagynebezen aztán mög is békült. Igy kerültünk ki szombaton délután a ház elébe sütkérezni. Amint nézzük a járókelőket, égyször csak valami nagy sokadalom gyün felénk. Orditanak torkuk szakadtábul... Alighanem ütnek valakit, mondok . . . Ugy vót. Ütötték egymást, aztán haladtak felénk. De hogy kik voltak, nem tudom . . . Megmarkolja az asszony a karom, aszongya: hallja kend apjuk, még majd nekünk tanálnak gyünni ... Az nem löketetlen, mondok... Gyerünk be, mo/ngya ü . . . ISé szó, sé beszéd, hiz' ott be/hurcolkodtunk azonnal. iMég a kaPut is bezártuk .utánunk. Aztán ott szuszogtunk, még csak lé nem csöndesödött az ucca. • • • Igy hát tekintetös bíróság, az egészbül nem láttam sóm mit, nem is tudok az egészrül fémmit. . . . —• No mit szól kend hozzá? — kérdezi Pál Hóter felé fordulva. — Hát csak azt, hogy kimagyarázta kend alaposan. — Ugy-é? "-Az ám. — Nini . . . ÍLegajlább nó mondhassák az •mbörre, hogy ökör. Vigyázz, hogy egyszer meg ne öld őt, aki utálva ugy szeret! Sipos Iván. IMÁDSÁG Á KERESZTEN. . . . Eltikkadok a szomjúságtól! . . . — Uram, te lásd: a homlokom • lecsügged itt a szennybe, porba s e bus kereszttel egybeforrva ruhád vigyázva megfogom: . . . eltikkadok! . . . Uram segíts, a vérem ég s halál sikolt az arcomon, — és emszivemre karcolom a sorsom bus ítéletét: . . . eltikkadok! . . , Uram, ne hagyj! a borzalom szavamra festi .bélyegét: a szenvedésnek mély egét, s alatta ón, a torz balom: fekszem eltikkadón! ... (Éte meggyötörve várok ottan « Uram! neveddel, áldozom: már többé nem kiáltozom, csak elfekszem busán, halottan! . . . Sipos Iván. Barbusse: A pokol (L'Enfer). Henry Barbusse a modern realisztikus francia irodalom egyik leghatalmasabb reprezentása, kinek „Tüz" c. háborúellenes regénye, mellyel a „Kultura" ismertette meg az országot, nagy és szokatlan erejű szenzáció volt. Hallatlan ősereje, brutálisan reális scenirozása és keserű igazmondása eddig nem ismert érzések, gondolatok és lehetőségek nagy perspektíváját nyitották meg az olvasó előtt. A „Kultura" modern artisztikus és magasan litterális programmjához képest most kihozza Barbusse „L'Enfer" c. regényét „Pokol" cim alatt. A nagy francia irónak már első regénye után egészen speciális és szenvedélyes nagy közönsége alakult ki és ennek a közönségnek a természetes érdeklődését és vágyát kívánja kielégíteni a „Kultura", midőn folytatólagosan hozza az iró egy még hatalmasabb regényét. Hogy milyen súlyt helyezünk a „Tüz" forditasa nívójának művészi magaslaton való fentartására és a froncia eredeti nyelv- és stílusbeli szépségeinek hü visszalükrözésére, dokumentálja e fordítók neve. A „Pokol"-t a magyar irodalom legelső és legfranciább szellemű emberei fordították: Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső. A „Pokol" valóságos encyklopaediája, gyűjtőhelye a legmélyebb emberi problémáknak és bölcseleti fogalmaknak. A könyv izzik és forr a legnaturalisztikusabb és amellett a legművészibb erotikától. Vad szerelmek tobzódása, a testiség orgiája váltakozik benne a Halál és a Szülés, a "Betegség, és a Gyönyör hatalmas képzeteivel. Elemi erejű jelenetek kaleidoszkópja. A lelkész gyűlölködő vitatkozása a haldoklóval, aki halálos ágyán nem akarja elismerni a katholikus szentséget, nem akar gyónni, nem akarja kimondani a Miatyánkot és a leikész istenes elvakáltságában és szent bőszületében ököllel kényszeríti. A Természet rendjének, az Istennek merész tagadása és szembeszállás a Sorssal: Két fiatal gyerek első szerelmétől, érzéki ébredésétől, a házasságtörés vad kéjelgéséig végig játszik a testi szerelem dus skáláján! És legerősebb az irás ott, ahol kitör az iróbJ a szunnyadó düh — amely már a „Tüz"-ben is forr, — az emberiség butítása, lázitása és pusztítása ellen s mindennek eszközeiül a „hagyomány és a haza" fogalmát kiáltja ki. Kitör a nemzeti hősök, a nemzeti dicsőségek, a zászló, a hadsereg ellen és kétségbeesetten kiált a humanizmus, a béke és szeretet után. S mindezek a megrázó erejű témák a legkiáltóbb színekkel és a legmerészebb ecsethordozással kifestve. Ez a könyv világító fény a Ma sötétségében és uj Bibliája az uj Emberiségnek. A mű bolti ára 14 korona, kapható Várnay L. könyvkereskedésében. Glovami Verga : Parasztbecsület. A Világosság könyvtár negyedik kötete a nagy olasz irónak három hosszabb elbeszélésében a sziciliai parasztok földhözragadt nyomoruságával, gyászos proletár életének apró-cseprő örömével és fájdalmaival ismertet meg. Az első elbeszélés, amelynek cime „Parasztbecsület", a világhírű opera meséjének első feldolgozását tartalmazza. A „Neddocimü elbeszélés e proletárnő sorsának egyik világhírű rajza. Az utolsó elbeszélés a „Szentek háborúja" cimü, az olasz parasztok bigottságáról ad kacagtatóan érdekes vázlatot. A kötet az olasz ereeetiből Cobor Péter fordította. A kötet ára 1 korona 20 fillér. A Népszava könyvkereskedés kiadása és kapható Várnay L. könyvkereskedésében. POLITIKAI HÍREK. Budapesti tudósítónk telefoHjeleiitéw. (Apponyi uj akciót kezd a függetlenségi eszmékért.) Beavatott helyről közlik, hogy Apponyi régebb ideje döntő lépésre készül, a mely ujabb irányt adna a magyar pártpolitikának. Eszerint Apponyi zászlóbontást tervez, a zászlóbontás alapja a függetlenségi gondolat erőteljes érvényesítése; bizalmas híveivel már többször tárgyalt erről a dologról és mostani tanácskozásainak is az volt a célja, hogy e tekintetben bizonyos kérdéseket tisztázzon. A tárgyalások eredménye egy negatívum, az, hogy Apponyi a jelenlegi általános külpolitikai helyzetben nem tartja időszerűnek a zászlóbontást. Viszont, határozottan tisztázódott Apponyi teljes elutasító álláspontja Wekerle politikájával szemben. (Gróf Károlyi Mihály nyilt levele a ceglédi választókhoz.) Gróf Károlyi Mihály nyilt levélben számol be ceglédi választóinak az általános külpolitikai és a belső politikai helyzetről. Levelében hivatkozik arra, hogy már egy év előtt megmondta Cegléden, hogy ezt a |háborút a fegyverek erejével nem lehet eldönteni. Az idő egyre jobban igazolja őt s a nagy események hatása alatt ma már lehetetlen tovább hallgatni. Szomorú, hogy a háború ötödik esztendejében megbukhatik Kühlman, aki ugyanazt mondta, mit Károlyi egy év élőtt Cegléden. Tisza pedig, akitől Wekerle csak albérletben birja a hatalmat, még ma is végleges győzelmet akar és megalkuvásnak bélyegez minden megegyezési kísérletet. Aki most is uszit, mint Tisza, ne merje többé azt mondani, hogy a közeli békét akarja. URANIA ftagy. Tudományos Színház ir • • Szombat és vasárnap szeptember 7 és 8-án. Pola Negri és Nils Chrisander uj attrakciója Szerelmi dráma 5 felvonásban. Előadások d. u. 5 7 és 9 órakor, vasárnap d. u. 2 órától kezdve. Jegyek előreválthatók d. u. 3 órától vasárnap d. u. fél 2-töl kezdve. Éfe