Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-06 / 204. szám

Szeged, 1918. szeptember 6. DÉLtMAGYAIRORSZÁCr d Minden téren a legnagyobb megtakarítás­sal kell élnünk, mindent csak a legszüksége­sebb méretek közé kell szorítanunk. Ezek közé a méretek közé szorult az őszi forgalom is, amely a régi nagyságában valószínűleg csak akkor fog visszatérni, ha a béke visszatért. Most az ország szénellátásának kérdése is aktuális. Ez is lassan megy. Talán sikerülni fog a kérdést ugy megoldani, hogy az ország ipara, kereskedelme és a lakosság nagyobb megráz­kódtatástól meg legyen kiméivé. A Máv. ebben teljesíteni fogja kötelességét. HÍREK 000 — Raffay püspök beiktatása. Budapest­ről jelentik: A bányai evangélikus egyházkerü­let uj püspökét, Raffay Sándort csütörtök dél­előtt avatták fel fényes egyházi ünnepség ke­retében a Deák-téri ev. templomban. Az avatást Kapi Béla, a dunántuli ev. egyházkerület püs­pöke végezte. Az ünnepségen képviselve voltak a kormány, a polgári, katonai és egyházi ha­tóságok. — Hintze kitüntetése. Bécsből jelentik: A király Hintze tengernagy, német államtitkárnak a Lipót-rend nagykeresztjét adományozta. Kitüntetések. Gulyás László 5. lionvéd­gyaiogezredbeli hadnagynak az ellenséggel szemben tanúsított kitűnő szolgálata elismeré­seid az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján, Gál Imre népfölkelő tizedesnek az 5. honvédgyalogezredben a 2. osztályú vitézségi érmet adományozta a király. — Gróf Zichy Aladár a királynál. Bécs­ből telentik: Gróf Zichy Aladárt, a felség sze­mélye körüli minisztert csütörtökön kihallgatá­son fogadta a király. — Wekerle és Szterényi az Atdunára utaznak. Budapestről jelentik : Wekerle Sándor miniszterelnök és báró Szterényi József keres­kedelmi miniszter a legközelebbi napokban Délmagyarországra, illetve az Alduna mentére utaznak, ahol az ottani helyi viszonyokat, a folyamhajózás kérdését fogják tanulmányozni. Szemleutjuk alkalmával Belgrádba is ellátogat­nak. Az utazás több napra terjed. — A közoktatásügyi miniszter szabad­ságon. Budapestről telefonálja tudósítónk: Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter szabadságát megkezdte és 3 hétre a fővárosból elutazott. — Az osztrák nyaraltatási mozgalom el­nöke Szegeden. A „Kaiser Kari Wolhfarts­werk" elnöke, Jolian Ritter von Mossig al­tábornagy, Bécs város katonai parancsnoka a Landwehr miniszter megbízásából. Aíöx March­feld, a Kaiser Kari Wohifartswerk kiküldött­jének társaságában csütörtökön Szegeden tar­tózkodott, hogy az osztrák nyaraiógyermekek vendéglátói előtt hálájának és köszönetének személyesen adhasson kifejezést az osztrák kis vendégekkel szemben tanúsított áldozatkész fogadtatásért és gondozásért. Megérkezése al­kalmával a város hatóságának képviseletében megjelent dr. Szalay József főkapitány és a nyaraltatási mozgalom szegedi főmegbi­zottja, dr. Turcsányi Imre királyi tanácsos. Mossig altábornagy ellátogatott Kiskundorozs­mára is, ahol a küi- és belterületen 300 oszt­rák nyaraló gyermek élvezte a kiskundorozsmai lakosok vendégszeretetét. Felkereste Somogyi Szilveszter polgármestert és dr. Kelemen Béla főispánt, hogy megköszönje Szeged városnak és a vármegye közönségének példás és önfel­áldozó vendéglátását. Mossig altábornagy a ta­pasztaltakon a legnagyobb megelégedésének és elismerésének adott kifejezést és a déli vonattal Békéscsabára folytatta magyarországi utazását. — We éele és Apponyi tanácskozása. Budapestről telefonálja tudósítónk: A minisz­terelnök, a külpolitika minden időszerű kér­dését gróf Tisza Istvánnal, mint a parlamenti többség vezérével már korábban megbeszélte, nemrég gróf Andrássy Gyulát informálta róluk, csütörtökön gróf Apponyi Alberttel, a kisebbségi frakció másik vezetőjével közölte bécsi tanács­kozások anyagát és a létrejött megállapodáso­kat. Hangsúlyozni kell, hogy ez a megbeszé­lés inkább informatív jellegű és a belpolitikai kérdésekkel semmiféle kapcsolatba nem hozható. — A közélelmezési kormánybiztos he­lyettese Szegeden. Őnody Pál, a közélelme­zési kormánybiztos helyettese csütörtökön este Szegedre érkezett, hogy személyesen győződjék meg a kukoricareiidelet végrehajtásáról. A birósóg köréből. Poroszkay Gyula kir. Ítélőtáblai bíró, a szegedi kir. járásbíróság uj veze­tője elfoglalta hivatalát. Somlyódy István tábla­bíró, a bíróság eddigi vezetője betegsége miatt to­vábbi szabadságra ment, betegségének való tartamára Kiss Jenő járásbirót Csongrádról Szegedre helyezték. — Törvényjavaslat készül a mérnöki kamarákról. Budapestről jelentik: Báró Szte­rényi József kereskedelemügyi miniszter szep­tember 16-ára ankétet hívott össze, liogy a mérnöki kamarákról szóló törvényjavaslatot be­mutassa, a melyet még ez év októberében a képviselőház elé akar terjeszteni. A kamarák felállításával a magyar mérnökök évtizedekre visszanyúló kérelme fog teljesülni. — A városi tisztviselők beszerzési elő­lege. A csütörtöki tanácsülésen a tanács fog­lalkozott a városi tisztviselőknek egyenkint be­adott beszerzési előleg iránti kérelmével. A tanács a beszerzési előlegek kifizetéséhez hoz­zájárult. — A Dugonics-Társaság Röszkén. Rösz­kén szeptember 8-án vasárnap délután fél 3 órakor az Ifjúsági Kör nagytermében a Du­gonics Társaság felolvasó ülést tart. Dr. Szalay József elnöki megnyitót mond, dr. Balassa Ármin humoros esetekkel tarkított szabad elő­adásban mutat arra, hogy mennyire káros, ha a nép cikornyás nyelven beszél a bíróságok s általáoan hatóságok előtt. Újlaki Antal elbeszé­lést olvas fel. Nagy Zoltán a családi otthont mentesítő törvényes rendelkezésekről, az úgy­nevezett paraszt hitbizományokról beszél. Áz előadás díjtalan. A Társaság külön meghívókat nem bocsájt ki, hanem ezen az uton kéri az érdeklődőket szives megjelenésre. — Franciaországban megszűnt a cen­zúra. A nyugati harctéren bekövetkezett for­dulat hatása alatt — igy jelenti egy amster­dami távírat — Clemenceau eltörülte a cenzú­rát, illetőleg megígérte, hogy a cenzorok ezen­túl csak olyan cikkeket fognak törülni, amelyek elárulnák az ellenségnek az antant hadmozdu­latait. — A hadifogságból visszatértek érem­pótléka. Bécsből jelentik : A honvédelmi mi­niszter rendeletévei aként intézkedett, hogy a vitézségi éremmel biró hadifogságból visszatért személyek részére a vitézségi érempótlék a hadifogság tartamára utólag kifizettessék. — A dinnye. Kisasszony napja körül jár az idő, benn vagyunk teljesen a dinnyeszezonban. Ugy mondják, rossz termés volt az idén a dinnyéből, „nem járt rá az idő", mégis gar­madában állnak az üres boltokban, melyeket élelmes kereskedők béreltek ki egy-két hétre, mig el nem tűnik a konjunktura. Hevernek egy­más tetején és várják a vevőt. Valamikor dinnye­hegyeket láttunk a Valéria-téren és a „hidpia­con", most csak üzlethelyiségekben látunk és talán ez az oka, hogy a hat krajcárról hat ko­ronára emelkedett, gyatra gyümölcshöz sok a vevő. Tehát nem hiába várnak a dinnyék a. ve­vőre. És ugyan ebben a förtelmes világban mihez ne akadna vevő, nem is egy, hanem száz, különösen ha cédula nélkül árulják azt a bizonyos portékát. A vevők között van olyan is, aki csak venne, ha volna mivel. Mert ma nagy az aránytalanság a rongyos bankót ille­tőleg, egyiknek nagyon sok van, a másiknak nagyon kevés. Azért az oda megy és ha egye­bet nem tesz, nézi, vagy — lop ... A gye­rekeknek, különösen a mesterinasoknak nincs pénzük, viszont tálán jobban vágyódnak a dinnyére, mint sok paprikáskofa. Ezután azért történik meg azután gyakran az az eset, ami a mai napon is megtörtént, hogy a mezitlábos inasgyerek dinnyét lopott. Bizonyára ugy gon­dolkozott az éhes, a vágyakozó tacskó, hogy nem azért adta az Isten az embereknek a diny­nyét és a más gyümölcsöt, hogy abból csak a telizsebüek*-ehessenek. Tehát lopott. Felkapott egy kisgyerekfej nagyságút és boldogan szaladt vele tovább. A végzet azonban ugy akarta, hogy mások meg ő utánna szaladjanak. Potrohos ko­faasszonyság, akinek tele volt a zsebe és üres volt a szive. Az asszonyság sivalkodott, a tö­meg vele együtt rohant a gyerek után és a kicsi tolvaj mikor ezt észrevette, eldobta magá­tól a terhet, valószínűleg azzal a gondolattal, no most hiába üldöztök úgyis, az élvezet, ami­hez nem juthattam, oda van, maradjatok, ne bántsatok! ... De jött a törvény, a véletlen hozta, egy polgári rendőr, akinek kezében su­hogó pálca volt s ez az igazság nevében, el­csípte a gyereket rongyánál fogva és se szó, se beszéd vitte, húzta a torony felé. A gyerek sírásba tört ki és jajszóval kérte, hogy ne bántsák, hiszen ő nem bántott senkit, csak az állati ösztönét követte. Azt akarta ő is csele­kedni, amit mások is cselekszenek, akik ugyan nem lopják a dinnyét, de sokszor lopott pén­zen veszik meg, hogy kielégítsék vágyakozásu­kat .. . Nem használt semmit. Á gyereket húzta a földön a rendőr, joga is volt hozzá és és az üldözők megálltak, egynémelyike talán meg is lágyult, csak a kofaasszony ordított magából kikelve, elvörösödött arccal, csak vigye, vigye, verje meg jól, üsse agyon! . . . Békeidő­ben talán nem keltene különösebb visszhangot az ember lelkében az ilyen jelenet, de most... mikor ezer körülmény mentesíti az apró bűnö­söket, valóban azt gondolhatja az ember, talán meg se verné az Isten a telizsebíi kofaasz ­szonyságokat, ha ordítva nem követelnék az éhező gyermek halálbüntetését, ha dinnyét lop, mikor ők az ezer percentes haszonnal sokkal rútabb büní követnek el felebarátaikkal szem­ben a tisztességes dinnyeárulás mellett. — Ellopták Jadlowker aranyóráját. Bu­dapestről jelentik : Szerdán délután a földalatti villamoson ellopták Jadlowker Hermannak — az ismert operaénekesnek — 3000 korona ér­tékű, H. J. monogrammal ellátott sima arany­óráját. A rendőrseg megindította a nyomozást. — Tüz a Tó-utcában. Csütörtökön este féitiz órakor tüz ütött ki özvegy Gombos Ist­vánná Tó-utsa 5 szám alatti házában. Kama­rel Jánosné, — a ház egyik lakója — meg akarta gyújtani az asztalon álló petróleum­lámpát, A lámpa felborult és a petróleum lángja belekapott az asszony ruhájába, majd az ágy­nemiiekbe, ugy, hogy egy pár perc alatt az egész szoba lángban állott. Á kivonult tűzol­tóság a tüzet hamarosan eloltotta. Kamarel Jánosné súlyos égési sebeket szenvedett. Be­szállították a városi közkórházba. — Országos iparoskongresszus. Az ipar­testületek Országos Szövetsége az ország összes ipartestületeit szeptember 15-én vasárnap dél­előtt 10 órára és délután folytatólag 3 órára országos nagygyűlésre hivia össze Budapestre az uj városháza közgyűlési termébe. A nagy­gyűlésen báró Szterényi József kereskedelmi miniszter is meg fog jelenni. Foglalkozni fog­nak mindazon bajokkal, melyek a magyar kéz­művesipart a háború ötödik évében nyomják és válságos helyzetbe hozták. A nagygyűlés napirendje: 1. Az ipartestületek anyagbeszer­zésének kérdése. 2. A kézművesipar részesítése a katonai és polgári közszállitásban. 3. Kéz­művesipari teendők a leszerelés körül. Átme­neti teendők. .4. A kézművesipari hitelügy ren­dezése. 5. Kézművesipari szervezkedés és pro­paganda. 6. A kézművesipar általános érdekű aktuális kérdései. 7. A napirend lezárása előtt és után benyújtott indítványok. Lakásvita. Nagy vita támadt csütörtökön, a nemes magisztrátus ülésén egy lakás körül, amely még bizonyára sokat fogja foglalkoztatni az illetékes fórumokat. A Mikszáth Kálmán­utca 22. szám alatti ház körül folyt a vita. Ezt a házat néhány héttel ezelőtt ínég a Trainretablierungs kommandó tartotta elfog­lalva. Azonban a írének elhagyták a házat, amelyet nemsokkal ezután rekviráltatott magá­nak Kövesi Ferencné tarhonyagyár- és ká­posztasavanyitó céljaira. A lakáshivatal határo­zata még jogerőre sem emelkedett, amikor már jelentkezett a honvédpótzászlóalj, hogy a gép­puskás osztagnak adják kaszárnyául a házat. A tanács elé így került az ügy. A tanács — /

Next

/
Thumbnails
Contents