Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-05 / 203. szám

Szeged, 1918. szeptember 5. délmagyaror&zág 3 Fi köztisztviselők beszerzési előlegét még mindig nem fizették ki. tSaját tudfísijcfijítt'i.) \A köztisztviselők beszerzési előlegének .kiutalványozása már ismét elakadt valahol a bürokratizmus kinos -berkeiben. Nagy örömmel várták pedig a tengődő tisztviselők, hogy most az egyszer megembereli magát minden illetékes tényező és a rezortminiszterek utján egy-kettőre kifizetik !a beszerzési előleget. Budapesti híradások nyomán tudjuk, hogy a pénzügyminisztériumban a rendelet megjelenése után — augusztus 20. — harmadnapra a beszerzési előleget a tisztviselők föl is vették. Nem igy a többi minisztériumba tartozó tisztviselők, akik közül a postások, a vasutasok, a tanárok és -egyéb köztisztviselők még mindig csak várnak és várnak. Rendelet az van már, azonban mint utána jártunk, például a vasutasoknál a beszerzési előleg elnyeréséhez szükséges kérelemmántáva'l nem látták el az 'alkalmazottakat, é-p igy a tanárokat sem és a -tisztviselők képtelenek az őket jogosan megillető összegekhez hozzájutni. Pedig ha valamikor, ugy ezekben ,a nehéz időkben valóban sürgős, égetően sürgős lenne az azonnali kiutalványozása ezeknek a szerény összegeknek, hiszen a sok többgyermekes családfőnek nemcsak az árubeszerzések adnak kétségbejejtően hagyi gondot, hanem a gyermekek be-iratása. iskolai könyvekkel, -ruhával, tanszerekkel való ellátása is. Sok meg nem értés és lelketlenség kel' ahhoz, hogy ily rendkívüli körülmények között a tisztviselők íürc'méve! ezen az uton is próbálkozzanak. Ne fokozzák az elégedetlenséget a hivatalos huzavonákkal, hanem azohnal utalványoz!ássák ki a beszerzési előlegeket minden vonalon. föl-emelések korlátozása az árfolyamok kedvező alakulására és a túlságosan széles területű spekulációk megfelelő szűkítésére fog vezetni. Szász Ernő: Az én véleményem röviden az, hogv ebben a kérdésben a magyar kormány def&t'áU Ausztria előtt. Szerintem a közgazdasági életet rettenetesen sújtja a rendelet, mert m-inél nagyobb tökével rendelkezik valamely vállalat, természetesen annál' nagyobb a produktivitása is. Igv. ha a Magyar Bank — mint tervezte — 40 millióval emelte volna föl az alaptőkéjét 20 rnlllló helyett, föltétlenül nyert volna akcióképességében. Semmiképen sem előnyös tehát a tőke fölemelések korlátozása. Nem helyes, hogy amely vállalathoz meg van az emberek bizalma, ott ne helyezhessék el tőkéjüket. — A kormány a rendelettel minden bizonnyal hozzáférhetőbbé akarta tenni a maga számára a tökét az adózás szempontjából. Kétségtelen, hogy a részvényekbe fektetett tőke a vagyonelrejtés egyik alkalmas formája. Mert ha például valaki 500 korona névértékű részvényeket 1000 koronájával vesz, az adóbevallásnál nem a tényleges vagyont fogja alapul venni, hanem a részvények névértékét és ez után fizeti az adót. — Ausztria eddig is bénitólag hatott a má közgazdasági életünkre. Ausztriának nagy érdeke, hogy a magyar tőke ne találjon nagyobb és dominálóbb elhelyezésre a vállalatoknál. amelyeknél az osztrák tőke az utóbbi időben feltűnő érdekeltségre tett szert. —- A kormánynak az a számításra, hogy a rendelettel- az adózási alapot növeli, szűk látókörű közgazdasági politikára vall. A rendelet alkalmas lehet arra, hogv az adókivető bázist emelje, de viszont megbénítja a vállalatok akcióképességét és fejlődését. Es bármennyire igaz is, ho'gv a részvényjegyzésékkel a tőkének egy részét adózás alól el lehet vonni, másfelől a tőkefölemeléssel járó nagyobb produktivitás és haszon után az állam; természetszerűen emelkedő adóalaphoz jutna. Telbisz György, a Kézműves Bank igazgatója ezeket mondta: — A rendeletnek egyik valószinii célja az. hegy meggátolja az intézetek túlságos szaporodását és elősegítse a pénzintézetek fúzióját. Általában üdvösnek és idŐ^zeMnek tartom a rendelet kibocsátását. i Lenin állapota válságosra fordult Mos,zkva, szeptember 4. Leuin állapotában ujabb krízis várható. Az orvosok állapotát az alacsony hőmérséklet ellenére is komolynak mondják. Munkásbiróság fog ítélkezni Lenin merénylője üggében. Genf, szeptember 4. Moszkvából jeleuk: Lenin állapota javult. Mind a két golyó tüdejét fúrta át, de a főbb ütőereket nem sértette. Lakásán ápolják és három kiváló orvos kezeli. A merénylő nő harmincöt éves, állítólag a műveltebb osztályból való. Egy meg nem erősített verzió szerint, boszubóf akarta megölni Lenint, mert a népbiztosok kormánya halálra ítélte az ö férjét, aki tiszt vofrt, ezzel szemben hivatalosan ugv tüntetik föl a merényletet, hogy politikai háttere Van. Erre vall, hogv a tettes nő a forradalmi szocialista párt iobbszárnyának, Cseéftoiv pártjának tagia. Cinkostársnője, aki Lenint megállította, szintén megsebesült egy eltévedt golyótól. A meréuylőnő fölött mpnkasokból: afatótandó bíróság fog ítélkezni nyilvános tárgyaláson. R részvénytársaságok tőkefelemelésének korlátozása. —- Szegedi vállalatok vezetőinek nyilatkozata. — (Saját tudásitőnktól.) A kormány, mint ismeretes, rendeletet bocsátott ki a pénzintézetek és részvénytársaságok tőkeföl-emelésének korlátozásáról. A rendelet szerint a rész vénytársaságok alaptőkéjüket csak a kormány előzetes engedélylével emelhetik föl. A kormánynak a rendelet kibocsátásával főként iáz volt a Célija, hogv hitelműveleteiben ne legyen kénytelen — „a közgazdasági szempont legkárosabb a'kal mazasával" —' a jegybankhoz fordulni. A tőkefölemelés korlátozásával a kormány tehát azt ákarja biztosítani. hogy az elhelyezést kereső pénztőkéket az állam első sorban a maga céljaira használhassa föl. A rendelet, almelv mélyen belevág a magyar , közgazdasági élet érdekeibe, pénzügyi körökben nagy visszatetszést keltett. Értesülésünk szerint mozgalom indult ínég a rendelet visszavonása ügyében. Szinte általános a vélemény, hogv a rendeletben foglalt intézkedések megakasztják a magyar tőkének azt- a -törekvését, hogy Ausztriától függetlenítse magát. Ebből a szempontból a rendeletet a szakemberek többsége a magyar •közgazdasági élet veszedelmének tartja. A nagyfontosságú kérdésről a Délmát gyWarszág munkatársa beszélgetést folytatott a szegedi közgazdasági élet több kitűnőségével. akik a következő nyilatkozatokat tették: Gál Miksa, a Bankegyesület igazgatója a. következőképpen nyilatkozott: — Szerintem- a magyar -kormány a -rendelet kibocsátásával engedett az osztrák kormány nyomásának. Az osztrákok természetesen minden rendelkezésükre álló erejükkel meg akarják akadályozni a magyar pénzügyeknek az osztrák pénzügyektől való függeflenitését. Wekerle Sándor miniszterelnököt a rendelet kibocsátásánál pusztán a roszszul értelmezett adózási szempont vezette és megfeledkezett a magyar közgazdasági élet számos vitális érdekérői. — A kormány abból a tényből -indulhatott ki, hogy az ui részvények kibocsátása akár betlt formájában, akár más módion pénzt von el. A Szegedi Kenderfouógyár 200 korona névértékű részvényének ma például fr -7 ezer korona forgalmi értéke van. Nyilvánvaló. hogy az adózásnál mindenki a névértéket vallja be. Miután ezzel, az adóalap meg volna rövidítve, a kormány belement a kérdés olv rendezésébe, amely korlátozza a részvénytársaságok produktivitását, amiko.r elfogadta az osztrák pénzügyminiszter javaslatát a reciprocitás kedvéért. Ausztriában -ugyanis hasonló rendelet már életbelépett. — Mondottam, -hogy az osztrákok félnek Magyarország pénzügyi függetlenségétől. Hogyan függ a rendelet össze ezzel a kérdéssel? Közgazdasági szakemberek előtt ez neín szorul magyarázatra. Az osztrák -tőkének a magyar' iparban és vállalatokban tudvalevően hagy érdekeltsége van. Félő, ho'gy az uj részvények kibocsátásával a részvények többsége magyar kezekbe kerül. Az osztrákok a részvénytökefölemeléssel ezt akarják meggátolni. Nem akarják, hogv a mostani arány megváltozzék az osztrákok terhére. A Gyáriparosok Országos Szövetsége csütörtökön délután ülést tart, amelyen állást foglalnak a rendelet ellen. Ugyanebben -az ügyben a pénzintézetek is értekezletet fognak tartani a közelebbi időben, hogy demehstráijanak a rendele-t visszavonása mellett, ami szerintem meg is fog történni. A kormány olyaji eszközökkel is védekezíhetik az adóelvonásokkal szemben, a melyek nem sújtják létérdekében a magyar közgazdaságot. Tessék a részvénytársaságokra kiróni a tőkefölemetéssel kapcsolatosan a nagyobb hadlnyereségadót. A részvénytársaságok viszont az adókülönbözetet aránylagosan a részvényesektől szednék bev Az államnak - a rendelettel ellenkezően — érdekében áll elősegíteni a tőkefölemelést, mert ezzel egyúttal emelkedik a nyereség, tdhát a hadiadó is. — A kormány szerintem ezzel a rendelettel az osztrákok keepcté$ébei esett. Ugy hiszem, hamarosan föl fogja ismerni ezt és visszavonja rendeletét. Minél hamarabb, annál: kisebb rést fog ütni A magYar közgázsági élet amúgy sem nagyon szilárd páncélfalán. títücksthal Lajos, a Szegedi Általános Hitelbank igazgatója: Nem találom helytelennek a kormány intézkedését. A részvénytőkék -folytonos higitása a rentabilitásra van kihatással, aini viszont a kisebb adózási képességben jut kifejezésre. Nem árt egv Kis gátat állítani az indokolatlan versengéseknek a tökeíölemelésben. Voltak pénzintézetek és -részvénytársaságok, amelyelv egy évben háromszor is emelték alaptőkéjüket, anélkül, hogy erre komoly szükség lett "volná. Nincsen tehát semmi gazdasági jogosultsága annak, hogy végtelen nagy tőkék legyenek egy kézben. A rendelettel a kormány minden bizonnyal az adózási alapot akarta növelni. Azt hiszem, ha a kormány kellő -toy a titássa! fog eljárni a kivételes engedélyek körül, a tőke-