Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-05 / 203. szám

Szeged, 1918. szeptember 5. délmagyaror&zág 3 Fi köztisztviselők beszerzési előlegét még mindig nem fizették ki. tSaját tudfísijcfijítt'i.) \A köztisztviselők beszerzési előlegének .kiutalványozása már ismét elakadt valahol a bürokratizmus kinos -berkeiben. Nagy örömmel várták pedig a ten­gődő tisztviselők, hogy most az egyszer megembereli magát minden illetékes tényező és a rezortminiszterek utján egy-kettőre ki­fizetik !a beszerzési előleget. Budapesti hír­adások nyomán tudjuk, hogy a pénzügymi­nisztériumban a rendelet megjelenése után — augusztus 20. — harmadnapra a beszerzési előleget a tisztviselők föl is vették. Nem igy a többi minisztériumba tartozó tisztviselők, akik közül a postások, a vasutasok, a taná­rok és -egyéb köztisztviselők még mindig csak várnak és várnak. Rendelet az van már, azon­ban mint utána jártunk, például a vasutasok­nál a beszerzési előleg elnyeréséhez szüksé­ges kérelemmántáva'l nem látták el az 'alkal­mazottakat, é-p igy a tanárokat sem és a -tisztviselők képtelenek az őket jogosan meg­illető összegekhez hozzájutni. Pedig ha vala­mikor, ugy ezekben ,a nehéz időkben való­ban sürgős, égetően sürgős lenne az azonnali kiutalványozása ezeknek a szerény összegek­nek, hiszen a sok többgyermekes családfőnek nemcsak az árubeszerzések adnak kétségbe­jejtően hagyi gondot, hanem a gyermekek be-iratása. iskolai könyvekkel, -ruhával, tan­szerekkel való ellátása is. Sok meg nem ér­tés és lelketlenség kel' ahhoz, hogy ily rend­kívüli körülmények között a tisztviselők íü­rc'méve! ezen az uton is próbálkozzanak. Ne fokozzák az elégedetlenséget a hivatalos hu­zavonákkal, hanem azohnal utalványoz!ás­sák ki a beszerzési előlegeket minden vona­lon. föl-emelések korlátozása az árfolyamok ked­vező alakulására és a túlságosan széles te­rületű spekulációk megfelelő szűkítésére fog vezetni. Szász Ernő: Az én véleményem röviden az, hogv ebben a kérdésben a magyar kor­mány def&t'áU Ausztria előtt. Szerintem a közgazdasági életet rettenetesen sújtja a ren­delet, mert m-inél nagyobb tökével rendelke­zik valamely vállalat, természetesen annál' nagyobb a produktivitása is. Igv. ha a Ma­gyar Bank — mint tervezte — 40 millióval emelte volna föl az alaptőkéjét 20 rnlllló he­lyett, föltétlenül nyert volna akcióképessé­gében. Semmiképen sem előnyös tehát a tő­ke fölemelések korlátozása. Nem helyes, hogy amely vállalathoz meg van az emberek bi­zalma, ott ne helyezhessék el tőkéjüket. — A kormány a rendelettel minden bi­zonnyal hozzáférhetőbbé akarta tenni a maga számára a tökét az adózás szempontjából. Kétségtelen, hogy a részvényekbe fektetett tőke a vagyonelrejtés egyik alkalmas for­mája. Mert ha például valaki 500 korona név­értékű részvényeket 1000 koronájával vesz, az adóbevallásnál nem a tényleges vagyont fogja alapul venni, hanem a részvények név­értékét és ez után fizeti az adót. — Ausztria eddig is bénitólag hatott a má közgazdasági életünkre. Ausztriának nagy érdeke, hogy a magyar tőke ne találjon na­gyobb és dominálóbb elhelyezésre a vállala­toknál. amelyeknél az osztrák tőke az utóbbi időben feltűnő érdekeltségre tett szert. —- A kormánynak az a számításra, hogy a rendelettel- az adózási alapot növeli, szűk látókörű közgazdasági politikára vall. A ren­delet alkalmas lehet arra, hogv az adókivető bázist emelje, de viszont megbénítja a válla­latok akcióképességét és fejlődését. Es bár­mennyire igaz is, ho'gv a részvényjegyzésék­kel a tőkének egy részét adózás alól el lehet vonni, másfelől a tőkefölemeléssel járó na­gyobb produktivitás és haszon után az állam; természetszerűen emelkedő adóalaphoz jut­na. Telbisz György, a Kézműves Bank igaz­gatója ezeket mondta: — A rendeletnek egyik valószinii célja az. hegy meggátolja az intézetek túlságos szaporodását és elősegítse a pénzintézetek ­fúzióját. Általában üdvösnek és idŐ^zeMnek tartom a rendelet kibocsátását. i Lenin állapota válságosra fordult Mos,zkva, szeptember 4. Leuin állapotá­ban ujabb krízis várható. Az orvosok állapo­tát az alacsony hőmérséklet ellenére is ko­molynak mondják. Munkásbiróság fog ítélkezni Lenin merénylője üggében. Genf, szeptember 4. Moszkvából jeleu­k: Lenin állapota javult. Mind a két golyó tüdejét fúrta át, de a főbb ütőereket nem sértette. Lakásán ápolják és három kiváló orvos kezeli. A merénylő nő harmincöt éves, állítólag a műveltebb osztályból való. Egy meg nem erősített verzió szerint, boszubóf akarta megölni Lenint, mert a népbiztosok kormánya halálra ítélte az ö férjét, aki tiszt vofrt, ezzel szemben hivatalosan ugv tünte­tik föl a merényletet, hogy politikai háttere Van. Erre vall, hogv a tettes nő a forradalmi szocialista párt iobbszárnyának, Cseéftoiv pártjának tagia. Cinkostársnője, aki Lenint megállította, szintén megsebesült egy elté­vedt golyótól. A meréuylőnő fölött mpnka­sokból: afatótandó bíróság fog ítélkezni nyil­vános tárgyaláson. R részvénytársaságok tőkefelemelésének korlátozása. —- Szegedi vállalatok vezetőinek nyilatkozata. — (Saját tudásitőnktól.) A kormány, mint ismeretes, rendeletet bocsátott ki a pénzin­tézetek és részvénytársaságok tőkeföl-emelé­sének korlátozásáról. A rendelet szerint a rész vénytársaságok alaptőkéjüket csak a kor­mány előzetes engedélylével emelhetik föl. A kormánynak a rendelet kibocsátásával főként iáz volt a Célija, hogv hitelműveleteiben ne le­gyen kénytelen — „a közgazdasági szem­pont legkárosabb a'kal mazasával" —' a jegy­bankhoz fordulni. A tőkefölemelés korlátozá­sával a kormány tehát azt ákarja biztosíta­ni. hogy az elhelyezést kereső pénztőkéket az állam első sorban a maga céljaira hasz­nálhassa föl. A rendelet, almelv mélyen bele­vág a magyar , közgazdasági élet érdekeibe, pénzügyi körökben nagy visszatetszést kel­tett. Értesülésünk szerint mozgalom indult ínég a rendelet visszavonása ügyében. Szinte általános a vélemény, hogv a rendeletben foglalt intézkedések megakasztják a magyar tőkének azt- a -törekvését, hogy Ausztriától függetlenítse magát. Ebből a szempontból a rendeletet a szakemberek többsége a magyar •közgazdasági élet veszedelmének tartja. A nagyfontosságú kérdésről a Délmát gyWarszág munkatársa beszélgetést folyta­tott a szegedi közgazdasági élet több kitűnő­ségével. akik a következő nyilatkozatokat tették: Gál Miksa, a Bankegyesület igazgatója a. következőképpen nyilatkozott: — Szerintem- a magyar -kormány a -ren­delet kibocsátásával engedett az osztrák kormány nyomásának. Az osztrákok termé­szetesen minden rendelkezésükre álló erejük­kel meg akarják akadályozni a magyar pénz­ügyeknek az osztrák pénzügyektől való füg­geflenitését. Wekerle Sándor miniszterelnö­köt a rendelet kibocsátásánál pusztán a rosz­szul értelmezett adózási szempont vezette és megfeledkezett a magyar közgazdasági élet számos vitális érdekérői. — A kormány abból a tényből -indulha­tott ki, hogy az ui részvények kibocsátása akár betlt formájában, akár más módion pénzt von el. A Szegedi Kenderfouógyár 200 korona névértékű részvényének ma például fr -7 ezer korona forgalmi értéke van. Nyil­vánvaló. hogy az adózásnál mindenki a név­értéket vallja be. Miután ezzel, az adóalap meg volna rövidítve, a kormány belement a kérdés olv rendezésébe, amely korlátozza a részvénytársaságok produktivitását, amiko.r elfogadta az osztrák pénzügyminiszter javas­latát a reciprocitás kedvéért. Ausztriában -ugyanis hasonló rendelet már életbelépett. — Mondottam, -hogy az osztrákok félnek Magyarország pénzügyi függetlenségétől. Hogyan függ a rendelet össze ezzel a kér­déssel? Közgazdasági szakemberek előtt ez neín szorul magyarázatra. Az osztrák -tőké­nek a magyar' iparban és vállalatokban tud­valevően hagy érdekeltsége van. Félő, ho'gy az uj részvények kibocsátásával a részvé­nyek többsége magyar kezekbe kerül. Az osztrákok a részvénytökefölemeléssel ezt akarják meggátolni. Nem akarják, hogv a mostani arány megváltozzék az osztrákok terhére. A Gyáriparosok Országos Szövetsé­ge csütörtökön délután ülést tart, amelyen állást foglalnak a rendelet ellen. Ugyanebben -az ügyben a pénzintézetek is értekezletet fognak tartani a közelebbi időben, hogy de­mehstráijanak a rendele-t visszavonása mel­lett, ami szerintem meg is fog történni. A kormány olyaji eszközökkel is vé­dekezíhetik az adóelvonásokkal szemben, a melyek nem sújtják létérdekében a magyar közgazdaságot. Tessék a részvénytársasá­gokra kiróni a tőkefölemetéssel kapcsolato­san a nagyobb hadlnyereségadót. A rész­vénytársaságok viszont az adókülönbözetet aránylagosan a részvényesektől szednék bev Az államnak - a rendelettel ellenkezően — érdekében áll elősegíteni a tőkefölemelést, mert ezzel egyúttal emelkedik a nyereség, tdhát a hadiadó is. — A kormány szerintem ezzel a rende­lettel az osztrákok keepcté$ébei esett. Ugy hiszem, hamarosan föl fogja ismerni ezt és visszavonja rendeletét. Minél hamarabb, an­nál: kisebb rést fog ütni A magYar közgáz­sági élet amúgy sem nagyon szilárd páncél­falán. títücksthal Lajos, a Szegedi Általános Hitelbank igazgatója: Nem találom helyte­lennek a kormány intézkedését. A részvény­tőkék -folytonos higitása a rentabilitásra van kihatással, aini viszont a kisebb adózási ké­pességben jut kifejezésre. Nem árt egv Kis gátat állítani az indokolatlan versengéseknek a tökeíölemelésben. Voltak pénzintézetek és -részvénytársaságok, amelyelv egy évben há­romszor is emelték alaptőkéjüket, anélkül, hogy erre komoly szükség lett "volná. Nincsen tehát semmi gazdasági jogosultsága annak, hogy végtelen nagy tőkék legyenek egy kéz­ben. A rendelettel a kormány minden bi­zonnyal az adózási alapot akarta növelni. Azt hiszem, ha a kormány kellő -toy a titássa! fog eljárni a kivételes engedélyek körül, a tőke-

Next

/
Thumbnails
Contents