Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-01 / 200. szám

4 1 imMk gyárossá i Szeded, 1918. szeptemW 1 335 vagon gabonát követel szegedtől a közélelmezési miniszter. — Leirat a lakosság ellátásáról és a rekvirálás! rendszerről. — (Saját tudósítónktól.) A közélelmezési miniszter; mint ismeretes, 871 vagon buza- ás rozs beszolgáltatására' kötelezte (Szegedet. A közélelmezési miniszter a beszolgáltatandó termésmennyiséget sokkal magasabbra szabta a város tel j esi tő képességénél és ezért a polgármester (közbenjárt a miniszternél a befszolgálbatásra m-egiállapitott termósmonnyi'ség leszáMitása ügyében. A közélelmezési miniszter a polgármester érveit figyelembe vette és a beszállítandó terméskontingenst háromszázhlatrmincöt vagonra szállította le. Aközélelmezési miniszter erről az elhatározásáról most leiratban értesítette a polgármestert. A kivetett termés/kontingenst, legkésőbb -szeptember 30-áig kell beszolgáltatni. A leirat szerint az ellátatlanok részére 1919 augusztus 15-ig 900 vagonban fogják megállapítani a termésmennyiséget. iEzt a mennyiséget — lia a város a kivetett kontingenst teljes egészében beszolgáltatja — a gazdasági év elején egy tételben, egyébként azonban csak liavi részletekben kapja meg a -várqs. A közélelmezési miniszter ígéri azt is, hogy ha a város a közszükségleti célokra kivetett egész kontingenst, beszolgáltatja, ujabb rekvirálás nem lesz. Ellenkező esetben azonban ismét sor kerülhet a fejadagok leszállítására. A közélelmezési miniszter leirata a következő: — A törvényhatóság megbizottaiva! folytatott. szóbeli tárgyalás végleges eredményeképen értesítem Polgármester urat, hogy a vezetése alatt álló törvényhatóság 1918. évi búza- és rozsterméséből háromszázharmincöt vagont köteles közszükségleti cébkra beszolgáltatni. Az, igy /kivetett mennyiségbe beszámítást fcg nyerni mindaz a buza- és r'ozsmennyiség, amelyet a Haditermény r.-t. a törvényhatóság termelőitől az 1918. évi termésből már átvett, tekintet nélkül arra, hogy a társaság bizományosai az átvett készleteket az ellátatlan lakosság szükségletére .fordították-e, vagy sem. Teljesen Polgármester úrra bízom annak megválasztását, hogy a megállapított kontingensnek megfelelő gabonamennyiséget. az átvételi eljárás lefolytatása, vagy önkéntes felajánlás, esetleg kivetés utján kívánja-e biztosítani. Hangsúlyozom azonban, hogy a megterhelés egyenlőségére legnagyobb gond fordítandó, annyival is inkább, mert az esetleg beérkező felebbezéesk kedvező elintézése esetén az igy feloldott mennyi-ség /pótlásául Polgármester ur más készletet köteles tpótlíjlag igénybe venni. QKjülönöslen figyelmeztetni kívánom Pf gármester urat arra, hogy — bárminő elj, rnsi módot is választ a kivetett termény' ,on .ingens átvételére — az ellenőrzés megáll- ttoH rendje szigorúan. betartandó. A kivetett terményk ingens teljes beszolgáltatásának végső 1 itáridejót 1918. évi szeptember hó 30-ábati állapítom meg, polgármester urat pedig ifelhívom, hogy a kivetett kontingens érdekében tett intézkedéseiről, valamint a bizományosok által tényleg átvett gabonakészletekről hetenkint tegyen nekem jelentést. Hogy az igy kivetett termé u y k o nti ng e nsen felül mennyi fog a törvényhatóság ellátatlanjai részére kiutaltatni, azt csak az ellátatlanok jegyzékének beérkezte és felülvizsgálása után fogom megállapíthatni, tájékozásul ezidőszerint annyit, közölhetek, hogy a törvényhatóság összes ellátatlanjainak 1919. augusztus 15-ig terjedő gabonaszükséglete az előző adatok szerint mintegy 900 vagonnal vétetett számításba. Árpa és zab a törvényhatóság területén rendszeres igénybevétel tárgyát nem képez. 'Felhatalmazom Polgármester utat, hogy a kivetett kontingens biztosítása céljából szükséges és az érvényben levő kormányrendeletekkel ellentétben nem álló intézkedéseket saját hatáskörében tegye meg. Értesítem továbbá, hogy miként azt már a képviselőházban is kifejtettem, az ország nemtermeOő lakosságának ellátását akként, tervezem biztosítani, liogy az erre a c-élra szükséges gabonamennyiségét lehetőleg még a gazdasági év elején egy tételben fogom a törvényhatóság részére kiutalni és annak megértetését, vall amint a lisztnek és a korpának szétosztását a törvényhatóság hatáskörébe utalom. Ezeket a törvényhatóság zavartalan ellátásának szempontjából is anynyira üdvös intézkedéseiket azonban csak a törvényhatóságokban léptethetem életbe, a mélyek a kivetett- terménykontingenst teljes egészébá.i beszolgáltatják, mig az oly törvényhatóságokra nézve, amelyek a kontingensnek csak egy bizonyos hányadát biztosították, továbbra is az eddigi ellátási rendszert leszek kénytelen fentartani .s ezek részére a (lisztet továbbra is csak havi részletekben lesz módomban rendelkezésükre bor esájtani, A miniszter ezután ismételten hangsúlyozza még, hogy a kivetett mennyiség 'beszolgáltatását lfeltótlemil megköveteli, annál is inkább, mert csak ebben az esetben áll módjában az, ország gazdaközönségét a r,ekvirálásoktól megkímélni. Viszont, ha a követelt gabonamennyiséget teljes egészében beszállítják, ujabb rekvirálás nem lesz. IA követelt és beszoilgáltatott gabonamennyiség közötti esetleges különbséget azonban ismételt rekvirálásokkal, sőt esetleg a fejadagok leszállítása utján lesz kénytelen pótlólag igénybe venni. Beszélgessünk* A fahonvéd: A heten elvesztette egyik találós kérdés a jogosultságát,, mert bebizonyosodott, hogy a lekvár is ostromolható. Én: iSőt állja is az ostromot, a főzővel és a főzetővel együtt. Mert hát nepr az a. legény, aki ostromol, hanem aki állja. A fahonvéd: Most már esak azt kell kivárni, hogy ki ragad benne a -lekvárban. (Mert a lekvár is ragad, nemcsak az enyv. És itt nemcsak -lekvárral közélel/meznek, hanem szenzációval is. Erre is éhes a közönség, amelyet ha lekvárral nem táplál hat n aik, hát szenzációval -hizlalnak. Én: Különösen akikor, ha magunk is hízhatunk tőfle. Nem kell azonban feledni, lrogy a legnagyobb -hólyag is összezsugorodik, ha egy kis -szúrás éri. A fahonvéd: Nincsen rózsa tövis nélkül és nincsen szenzáció panama nélkül sem. Ugyan miféle szerzet lehet az a folyton hangoztatott panama? Én: Nemzetközi. Néha kalap, néha pedig sucskues. A fahonvéd: Nem értem. Én: Magam se igen. Amikor még Olaszországot jártam, volt ott -egy bolondosán jókedvű olasz barátom, aki ugy magyarázta a panama foga lmát, hogy lia a panama vele kapcsolatos, akkor kalap, ha -mással, akkor sucskues, meg botrány. A fahonvéd: Adta talián ja! Hanem én már csak amondó vagyok, hogy neh-ezebb a becsületet megszereznünk, mint a másét megtépázni. Különben peidg panama ide, panama oda, ismét bebizonyosodott a régi igazság, hogy minden' csoda, még a lek városod a is csak bárom napig tart. Én: Csoda lenne, ha az ilyen mérges és szezononként való kis- főzet tovább tartana. Elromlott az már a kavarás kezdetén. A fahonvéd: Ugy látszik, hiányzott belőle a cukor, ameílyet mifelénk igazságnak szoktak nevezni. Én: Nevezni néha még itt ;is nevezik, de nagyon /kevesen keresik, vagy követik. A fahonvéd: A bíróság keresi is, követi is és majd megállapítja, hogy kinek a keze tiszta, vagy lekváros. Én: Aki pedig benn marad — a lekvárban, azt pőrére kell vetkőztetni. A fahonvéd: A strandon írmagja se kerül a lekvárnak'és mégis vannak, akik pőrére vetkőznek. , Én: Talán jelezni kívánják, hogy ha igy baladunk, nemsokára elkövetkezik a ruhátlanság ideje. A fahotnvéd: Vagy hogy az illetők beigazolni akarják, liogy ők hívei a meztelen igazságnak. Én: Az igazság minidig meztelenül szép, de sokan vannak, akiknek -ez arcukhoz sosem áll jól a meztelenség. A fahonvéd: lAz okos nem kérkedik azzal, amije van és csak a szegény mutogatja az értéktelen holmiját. Én: Ugyancsak gazdagok vagyunk a jóizlés szegényeiben. A fahonvéd: Papírpénzben sem szűkölködünk és mégis készülnek az uj ötkoronások. Én: Kell az ilyen pénz is, mert egy koronáért még1 lekvárt sem kapunk, nemhogy szalámit. A fahonvéd: Szalámira utaztak a héten a budapesti detektívek is, d-e miután a keresett sz/alámirudakat nem találták, hazafelé irányították a /szekerük rúdját. Én: A Kukac meg rázendített a nótára: Kis szekeres, nagy szekeres . . . A fahonvéd: Az ám ni, a Kukac ur meg jubilálni akar. -Ötven esztendeje már, hogy muzsikál.] Én: Uisf-dur, cisj-dur, ftjrpuba-donr, ötvíen esztendő még akkor is nagy idő, lia muzsikáltatunk, hát még lia muzsikálunk! A fahonvéd: És a Kukac fáradhatatlanul muzsikált, gyakran lóvéért, néha barátságból, vagy a maga passziójára és ugyancsak sokszor megzavarta a szép asszonyok, meg lányok álmát. Én: /Neki azonban nem igen voltak álmai. Azt azonban meg kell hagyni, lrogy félszázadon keresztül ő is szolgálta a kuflturát. A fahonvéd: A kultúráról jut az eszembe/, lrogy megkezdődik már a színház is. Opera is. klasszikus is szerepel -a műsorban, amelyből azonban hiányzik a főtaunika: a Zugi (Bögyös ... Régi elismert kárpitos üzleteimet és műhelyemet kibővítve egy nagy bútoráruházzal, melyet a Kárász-utca és Klauzál-tér sarkán (Gaál-paiota) megnyitottam, hol a legjobb kivitelű uriszalonok, ebédlők, hálószobák, ugy mint teljes lakberendezések méltányos árakban kaphatók. Tisztelettel Braun Mihály.