Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-26 / 221. szám

6 JDBLM AGY ARORSZÁG Szeged, 1918. szeptember "26. si bizottság elnöke, elnökölnek. (Magyar részről dr. Friedmann Ernő egyetemi tanár, gróf SŐmssich László, Pirkner János miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő, dr. Lányi főispán, dr. Fenyő Miksa, a GYlOISIZ. igazgatója, Vágó József kereskedelmi és iparkamarai titkár, Vida vezérigazgató és Gotdberger nagyiparos vesznek részt — A tisztviselők drágasági pótléka. Budapestről jelentik: Miután a tisztviselők drágasági pótlékát 1918. végéig utalták ki, az ujab drágasági, illetve háborús pótlékra vonatkozólag tárgyalások komoly formába n nem folynak. Kezdetleges állapotban vannak a tárgyalások a tisztviselőknek természetben való ellátását illetőleg is, szó van különféle ipari üzemek felállításáról, amelyek csak a tisztviselőknek dolgoznának, Ide semmiféle konkrét javaslat erre nézve nincs. — Az állami tisztviselők országos egyesülete október 2-án és esetleg folytatólag 3-ikán is választmányi ülést tart, amelynek tárgysorozatán igen fontos ügyek szerepelnek. És pedig a szolgálati pragmatika, illetőleg a háborús segély és a lakbérügy kérdése, valamint a beszerzési csoportok ós a természetbeni ellátás ügye. A választmányi ülésen állapítják meg a közgyűlés napját is. — A megyeszékhely kérdése és Hódmezővásárhely. A Szeged körüli vármegyékben és városokban élénk hullámokat vetett a megyeszékhely vajúdó kérdése, amelyről nagy cikket irt a Mindszenti Lap is, még pedig — Szeged mellett. Ezzel a cikkel foglalkozva egyik hódmezővásárhelyi laptársunk a következőket irja: A megyeszékhely kérdését bizonyára nem Mindszent fogja eldönteni. De a legkisebb támogatás és szimpátia is sokatérő oly esetben, amidőn az ügyet nem kizárólag az igazi célszerűségi szempontok, hanem érzelmi motívumok is irányítják. Hiszen a megyeszékhely dolgában hivatottság, arravalóság és neiAzeti érdek döntene: Szegednek nem kellene szinte állandóan és oly szemernyi sikerrel érvelni, könyökölni a maga igaza mellett. — Halálozás. Özv. Mannheim Adolfné szegedi úriasszony szerdán délután 180 éves korában elhunyt. Az elhunytban Aczél Sománé édesanyját gyászolja. Mannheim Adolfné temetése pénteken délelőtt 9 órakor lesz a zsidó temető cinterméből. — A bácskai kukorica. Szabadkáról jelentik: Az Országos Közélelmezési Hivatal 400 ezer métemázsa tengerit követel ,a szabadkai termelőktől. A főispán és a polgármester 250 ezer mázsát ajánlott föl, amire a Közélelmezési Hivatal 360.000 mázsára mérsékelte az igényeit. A polgármester erre értekezletre Divta össze a gazdákat és megkérdezte, hogy lehetséges-e teljesíteni a Közélemezési Hivatal követelését. A gazdák szerint ez képtelenség, amire a polgármester 300.000 métermázsát kinált fel a Közélemezési Hivatalnak. Ha a közélelmezési miniszter ezt nem /fogadja el, akkor a gazdák inkább rekvirálásnak vetik alá magukat. /Az egész /Bácskára nézve a Közélelmezési Hivatal 4 millió métermázsában állapította meg a beszolgáltatandó kukorica-kontingenst. -- Egy egész család áldozatul esett a spanyolbetegségnek. Zentárói jelentik: Bühn Máté zentai földbirtokos családjában föllépett a spanyolbetegség, amelynek az egész család áldozatául esett. Először Bühn Jánosné, a földbirtokos anyja halt meg, utána a nagyapja, Borcs Márton, néhány napfial utóbb a fiatal Bühn Máténé, hétfőn Bühn Máté és kedden a család ápolója, Szeles Mihályné. MJég két kis gyermek fekszik spanyol betegségben, igen nagy lázban. — Budapestről jelentik: Serényi Miksa budapesti fémgyáros rövid szenvedés után spanyolbetegségben meghalt. — A drága cérna. Pap Andrásné kisteleki asszony a szerdai piacon az 1 korona 40 fillérre maximált cérnát 14, a 2 korona 20 fillérest pedig 59 koronás árban árusította. Előállitották a kihágási biróságon, ahol dr. Temesvárit Géza kihágási biró az árdrágító asz(a lOOOOO kororsás ruha.) szonyt 15 napi elzárásra és 200 korona pénzbirságra, azonkívül a c-érna elkobzására büntette. — Hogy néz ki a köztisztaság az Üstökös-utcában? Panaszos levelet kaptunk arról, hogy az Üstökös-utcában a rend, de különösen a köztisztaság nem áll a legjobb lábon. Különösen a Kertész-féle házra panaszkodnak, a melynek kifolyójában a szennyvíz és ételmaradékok hatalmas tömegekben büzlenék és megduzzadva, az utcára folynak. Ezekben a járványos időkben különös nyomatékkal ajánljuk az Üstökös-utcát a -rendőrség figyelmébe. — Olcsó nyul a közönségnek. A közélelmezési hivatal az Uri Vadásztársasággal szerződést kötött, amely szerint a társaság a lőtt nyulakat a szegedi közönség részére biztosítja. Egyelőre kétezer nyul szállítására kötelezte magát a vadásztársaság. A nyulakat a hatósági bódéban fogják árusítani 20 koronás egységárban. — OsztáSysorsjáték. Az osztálysorsjáték mai húzásán •500 koronát nyertek: 4057 22483 76343; •2000 koronát nyertek: 4587 12798 13621 28154 10641 25663 37407 40925 53746 57695 57884 59712 64894 64991 70803 76440 73680 74087 83775 84549 85689 88424 94826 26154; 1000 koronát nyertek: 228'448/6 5304 7734 12215 1491,1 16024 17076 17635 ,18927 19211 19353 21633 21919 28084 25726 38814 36748 36921 38944 399920 40071 44834 47383 52490 52810 53770 5S022 62418 64356 72797 74200 75170 70234 77158 79625 81489 83313 '89746 ,88064 90867 91319 94141 94716 94886 97788 81889. — Katonai munkások kirendelése. A szegedi honvédkerületi parancsnokság értesítése szerint magánvállalatok' részéről katonai munkások kirendelésére vonatkozó kérvények ivenkint 1 korona, mellékleteik pedig 30 fillér bélyegkötelezettség alá esnek. Ilyen kérvények tehát a jövőben mindig megfelelően fölbélyegezve nyújtandók be. XT 3rL XT X JSt. Telefon: 872. Csütörtökön szeptember 26-án Uj bűnügyi attrakció A megtagadott - vallomás Bűnügyi dráma 4 részben. Előadások d. u. 5, 7 és 9 órakor, Jegyek előre válthatók d. u. 3 órától. Óráját és ékszereit (avattassa elsőrangú óra- és ékszerüzletemben. Szolid á ra k i Órákban és ékszerekben nagy raktár. v.v. FISCHER K. .v.v Korz,ó-kávéház mellett. KÖZGAZDASÁG oooo Tőzsde. Budapestről telefonálja tudósítónk: Az értéktőzsde irányzata ma mérsékelt forgalom: mellett gyönge volt. Az osztrák belpolitikai, és a skü'po it^kai heljyz}et nagyban hozzájárult az irányzat lányit aságához. Magyar • Hitel 1363—50, Osztrák Hitel 887—78, Agrár 1047—50, Fabank 955—44, Jelzálog 565—fii, Kereskedelmi Bank 6125 —53, Leszámítoló 820—1,2, Magyar bank 950—53, Gizella 803—07, Beocsini 250—38, Salgótarjáni 1272—64, Urikány 922—18, Rimamurányi' 1164—51, Schlick 506-4)3,. Államvasutak 1042—36, Közúti 807—13, Danica 1110—95. A kőszéntarifák emelése és a gáz drágulása. Az alsósziléziai magyar és felsősziléziai magyar kőszent arifák helyébe folyó évi október hó 1-ével uj, felemelt széndij,szabások lépnek. iAz alsósziléziai (osztrák) állomásokról, mint: Dombrau, Kjarwin, Míahr risch-Ostrau stb. származó anthracinszén fuvardíj mázsánkint a legmesszebb fekvő magyar viszonylatokban 156 fillérrel fog megdrágulni az uj tarifában. A felsősziléziai (porosz) kőszén fuvardija az összes magyar viszonylatokban azonosan 180 fillérrel drágult meg. A külföldi széntarifák drágulása következtében a székesfővárosi gázgyárak üzemi szenének eddigi kedvezményes fuvardiját is felemelték. Bár a székesfővárosi gázgyári üzemek számára MjahrischíOstrauGstrauerBevier, Habsburgsacht, Suchan, Isclil stb. állomásokon feladott kőszénküldemények fuvardija tonnánkint mindössze 130—152 fillérrel, tehát a fentemiitett emelés tizedrészével drágult, mégis tartani lehet attól, hogy a főváros újból a gázfogyasztó közönségre fogja áthárítani a többletet. Alkalmasint hasonló lesz • a helyzet mindazon vidéki városokban, amelyek osztrák és porosz szenet használnak gázfejlesztéshez. 1l^í H MŰVÉSZET oooo HETI MŰSOR: Csütörtökön: „Tosca" Opera. Pénteken: „A princ" Vigjáték. Szombat délután : .„Stambul rózsája" Operett. Szombaton este: Ártatlan Zsuzsi" Operett. Vasárnap délután: „Rip van Winkle" Regényes operett. Vasárnap este: „Falurossza" Népszínmű. Aranyember. Az Ohnet-gyász után a színház elővette a nagy mesemondó regényesi színjátékát, amelynek romantikája ma is csillogó-, amelynek poézise a múló idővel nem fakult meg, mit sem veszített fényéből és amelynek tisztasága, 1 fehérsége olyan, mint a márciusi hóé. Jókai csodás költészetéhez nem tűd fölemelkedni a ma szinházi közönsége, amely nem tud igazán lelkesedni, sem mosolyogni), sem megilletődni. És a színjátszók, akik ma szólaltatták meg' a halhatatlannak legérdekesebb szinpadi alkotását, nem tudtk beleilleszkedni abba a regényes hangulatba, ami' az Arany emberből kiárad; szárazon, gépiesen, érzés és lendület nélkül mondták a szerepüket, mintha csak jelezni kívánták volna, hogy nem az egyéniségűiknek megfelelő a szerep, amit ábrázoltnak kell. Semmi összhang az együttes szereplésében, semmi abból, amijt létekkel teljes színjátszásnak szokás nevezni. Nem találkozott az előadásban egy momentum, ami színnel tett volna teli, ami képes lett volna a