Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-03 / 201. szám

4 DÉLMAGYAROKSZAG Szeged, 1918. szeptember 3. az esetben 1.079,048 kat. hold teriilettel, 460,851) -lakossal birna, melyből magyar 311,455, német 18,634, tót 13,787, oláh 23142, szerb 85847, egyéb nemzetiségi 7945. Kiemelni óhajtom, egyáltalán nem cé­lom, hogy az uj területi beosztás azt a vál­tozást hozza, hogy Csdú&rád vármegye szék­helye Szentesről Szegedbe helyeztessed át. Igaz, ihogy Csongrádmegyének, amely Zen­táig stb. terjed, évszázadokon keresztül Sze­ged volt a megyeszékhelye és csak a- török hódoltság után 1767. év-ben sikerült a Károlyi uradalmaknak saját, birtokukon a kis Szeg­város községben helyezni el a megyének székhelyét és csak 35 év óta van a székhely Szentesen'; de közigazgatási érdekből ép ugy, mint nemzeti szempontokból igazán teljesen mindegy, a jelenlegi kis területi vármegyé­nek Szeged vagy Szentes-e a székhelye. Mindkét városnak jó központi fekvése van és mindkét városból, mint székhelyből, egy­formán jól eí lehet kormányozni a mai vár­megyét, amely a szorosan vett magyaror­szági (az erdély részéken kívüli) 48 vármegye közötti lakosainak száma tekintetében a 41., területére nézve .pedig a 42-ik helyet foglal­ja el. A jelenlegi tiszáninneai járás községei 143,436 kat. .hold terület, 55,066 lakossál körül övezik Szeged városát és Szentestől részben Szeged, részben Hódmezővásárhely egész te­rületével elzárva vannak; viszont a csongrádi és tiszántúli járások 154,982 kat. hold terüle­te 59,968 lakossal Szentest határolja körül, 'ehhez vannak közelebb, mint Szegedhez. A jelenlegi vármegye területén a szék­hely-áthelyezés ügyében tehát egyáltalán nem volna érdemes a kedélyeket nyugtalaní­tani, de amikor arról van szó, ihogv Nagy­méltóságod egy nagyszabású közigazgatási reformot kezdeményez és ezen reformmal a közlekedési, gazdasági és kulturális érdeke­ken tul a nemzetiségi szempontokat tartja irányadóknak, — ugy bünt követnék el a kor­mányzatomra bizott törvényhatóságokkal és a magyar faj érdekeivel szemben, ha fel nemi hívnám Nagyméltóságod figyelméét Szeged székhellyel egy olyidn uj vármegye létesítésé­re, amely uj alakulat a nemzeti ügv hatékony védelmének egyik eszközét fogja képezni. A Nagyméltóságod bölcs vezetése alatt álló kormány és a magyar törvényhozás hosszú évtizedek mulasztását fogja helyrehozni és le­hetetlen dolognak tartom, hogy akár kicsi­nyes helyi érdekek, akár pláne aprólékos sze­mélyi kérdések megakadályozhassák ezt a közhasznú fejlődést, — (Kizárólag a nemzeti ügy szolgálata az, mely ezen előterjesztésem megtételére késztet, mert Szeged székhellyel a délmagyarországi nemzetiségi vidékek be­vonásával történő alakulást a magyarság ter­jeszkedésének szempontjából kivánatosabb­nak tartom, mint Csongrád és Csanád vár­megyéknek jelenlegi tagozatukkai való vál­tozatlan egyesítését. Az azután irreleváns, hogy a Szeged székhellyel alakítandó uj vár­megye Csanád—Szeged, Csongrád—csanád, 'Csongrád—Szeged avagy Szeged vármegye elnevezést fogja-e kapni. Fogja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Szentes, 1918. augusz­tus hó 28-án. Kelemen Béla, Csongrád vár­megye és Szeged sz. kir. város főispánja. müvésnök. Réz- és ruggyanta bélyegzők gyári áron, nemesi [cí­merek festve, művésziesen ::: • Szeged, Deák Ferenc-u. 28. Dugonicsok Felsőközponton. Vasárnap, szeptember 1-én óriási közön­ség- várta a Dugonics-Társaság Ikultureálból .kiment négy tagját. .Résziben a lapok utján, részben az ottani intelligencia révén — .maga dr. Fajka .Lajos, a Mezőgazdák Egyesületének •buzgó elnöke, 1600 meghívót bocsátott ki, — értesülték az irodalmi ünnepről, ugy, hogy a verőfényes szeptemberi reggelien rajokban vo­nultak a Mezőgazdák székháza felé, melynek nagytermében .tartották meg az előadást. Az előző szent mise végén, mint mondják, a plé­bános négy fiút keresztelt a kint megjelent négy Dugonics tiszteletére. .Egyet Józsefnek, ílr. Szaíayróü, kettőt .Máskának Szűcsről és öserzyiről s egyet Gyulának Várossyról, A zsúfolt teremben és mellékbelyiségek­iben, mintegy 700 lélek szorongott, a kívül re­kedt ezer ember az ablakok táját lepte el. Ott láttuk Niedermayer plébánost, ki templomá­ban kétszer is kihirdette híveinek ez ünne­pélyt, dr. Kertész orvost és Bokor rendőrkapi­tányokat, Gregorics kántort, a tanítói kait, Vetró, Kordás, Veszelka, Peták. Boros. Imre stb. vezető gazdákkal az élén a földművesek nag-y tömegét, A kint. nyaraló Nagy Sándor (Szeneksz), a Társaság patriárkája is megje­lent. iFóltizenkettő'kor dr. Fajka (Lajos szár­nyaló beszédiben köszöntötte az írókat. Dr. Szalay József elnök, hálásan köszönte meg az üdvözlést. Népies nyelven, párosulva a tőle megszokott szellemességgel, elevenséggel és játszi humorral tátrta elő a társaság tanyai célját, mely a népszerűsített szépirodalom és tudomány révén a haladó kor ku'lturparancsa szerint a tanyai nép lelkét az álltalános .mű­veltségbe kívánja bekapcsolni. Jól megértett szavait hálásan éljenezte meg a hallgatóság. Szűcs Mihály a magyar népinek a honfog­lalástól a mohácsi vészig terjedő, főleg Szege­det érintő mezőgazdasági tevékenységét adta elő, figyelmet mindvégig lekötő, nagyon érde­kes részletezéssel, tanulmányát. — Akié a fölld, azé az ország! A szegediek milndig sze­rették .földjüket ,s ezer évig meg is tartották! r- vezette be Szűcs beszédét. Csongrádmegye akkoriban nagyobb volt, mint most. Torontál­ból három község is idetartozott, valamint Tápé, a mai kecskeméti ÍBugoci puszta is és a közös kun legelőik a Dunáig. Őseink ter­mesztettek minden gabonát, csak kukoricát és burgonyát nem. (Mintegy 40,000 lova tehetett, darabját 10 forintért adták. Alsóvárost a Ka­tán, Felsőt a Korsó nemzetség az elszórt szi­getek tetején .alapította. A nagyon élvezetes előadást melegem megéljenezték, Cserzy (Homok) Tanúskodás" címmel a bíró előtt egy szegedi tanyai polgár mulatsá­gos tanúvallomást tevő történetét olvasta föl. Ez la tanúnak behívott tanyai a kihágásról yoitáképen .semmit sem tuldott, de a hiró tü­relmes hallgatása mellett, elmesélte, hogy a gazdaságában egész héten .mit csinált. .Végül a hiró és tanú konstatálták, hogy a vádbeli cselekményről a tanúnak halvány fogalma i sincs. A végig hangos .derültséggel (lefolyó fölolvasást zajosan megtapsolta a nép. (Utolsónak Várossy Gyula tartotta meg szabad előadását a magyar nemzet rokonai­ról, hol íkomdly, 'hol humoros haragon. Előadta, hogy nekünk nem rókonaink az ang«^pk, franciák, laszok, tótok, szerbek, németek, — nó az igaz! kiáltották közbe — a szlávok. (El­lenben faj rokonaink ott vannak Oroszország keleti részeljen., az [Jral-altáji hegy- és sík­vidékeken.: az ugordy vogeil.dk, mordvhiek, votyákok, cseremiszek. Lehet, hogy itt a felső­tanyai orosz foglyok közt fajrokonaink ,is vannak, főleg ugorok és cseremiszek, kikről nem tudunk. Nálunk is és az orosz biroda­lomban élő ugoroknál ma is körülbelül egyfor­mán mondják ki az atya, ló, marha, vadon, fökl stb. szavakat. De távoli rokon a török és tatár is. Bezáróul egy tréfás szüreti képet mpnidott el e sorok irója saját szőlőjéből 1915. őszéről. Az ünnepély az elnök buzdító és köszönő szavaival ért véget. íMegállapithatjuk, hogy a népszerüsitett előadásoknak hálás és figyelme* közönségévé szegődött a felsőtanyai nép is, s remélhető, hogy idővel az apránként gyako­rolt művészi nevelés folytán a. tanya intelli­gens színvonala emelkedni fog. Várossy Gyula. POLITIKAI HÍREK. — Budapesti tudósítónk íelefonjeleatése. —, Wekerle a délszláv kérdésről tanács­kozott Andrássyval.) Politikai körökben sokat beszélnek arról a .látogatásról, amelyet gróf Andrássy Gyulánál péntek este Wekerle mi­niszterelnök tett. Erre vonatkozólag illetékes helyről a következő magyarázatot adják: Qróf Andrássy Qyulát csakugyan meg­látogatta Wekerle miniszterelnök, de a két politikus tárgyalásai nem vonatkoztak a po­litikai pártélet személyi vagy tárgyi kérdé­seire. Mint annak idején gróf Tisza István is több ízben, mint Wekerle Sándor kérte ki An­drássy véleményét a lengyel és délszláv kér­désre vonatkozóan. Hiszen köztudomásu, hogy Andrássy Gyula ezekkel a kérdésekkel xigyis mint tudós, úgyis mint publicista, sokat foglalkozott és ezen a téren elismert szakte­kintélynek örvend. Özv. Pajtits János né fájdalom­mal tudatja, hogy férje . Pajtits János borbély és fodrász, életének 45-ik évé­ben f. hó 1-én este 7 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése szept. 3-án d. u. 3 órakor lesz az Ipar-utca 12. sz. házból, a görög-keleti egyház szertartása szerint. MODIANO CLUBSPÉCI ALITÉ CIGARETTAPAPÍR iP&hj*Sfc: ES HÜVELY IsjS&fryU^f j felülmúlhatatlan-.^^, / *SGYÁZZ.1JNK A VÉDJEGYRE 7 Szegeden kizárólag kapható: Fonyó Soma vUágilási vállalatánál Telefon 165, szám.

Next

/
Thumbnails
Contents