Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-03 / 201. szám

4 DÉLMAGYAROKSZAG Szeged, 1918. szeptember 3. az esetben 1.079,048 kat. hold teriilettel, 460,851) -lakossal birna, melyből magyar 311,455, német 18,634, tót 13,787, oláh 23142, szerb 85847, egyéb nemzetiségi 7945. Kiemelni óhajtom, egyáltalán nem célom, hogy az uj területi beosztás azt a változást hozza, hogy Csdú&rád vármegye székhelye Szentesről Szegedbe helyeztessed át. Igaz, ihogy Csongrádmegyének, amely Zentáig stb. terjed, évszázadokon keresztül Szeged volt a megyeszékhelye és csak a- török hódoltság után 1767. év-ben sikerült a Károlyi uradalmaknak saját, birtokukon a kis Szegváros községben helyezni el a megyének székhelyét és csak 35 év óta van a székhely Szentesen'; de közigazgatási érdekből ép ugy, mint nemzeti szempontokból igazán teljesen mindegy, a jelenlegi kis területi vármegyének Szeged vagy Szentes-e a székhelye. Mindkét városnak jó központi fekvése van és mindkét városból, mint székhelyből, egyformán jól eí lehet kormányozni a mai vármegyét, amely a szorosan vett magyarországi (az erdély részéken kívüli) 48 vármegye közötti lakosainak száma tekintetében a 41., területére nézve .pedig a 42-ik helyet foglalja el. A jelenlegi tiszáninneai járás községei 143,436 kat. .hold terület, 55,066 lakossál körül övezik Szeged városát és Szentestől részben Szeged, részben Hódmezővásárhely egész területével elzárva vannak; viszont a csongrádi és tiszántúli járások 154,982 kat. hold területe 59,968 lakossal Szentest határolja körül, 'ehhez vannak közelebb, mint Szegedhez. A jelenlegi vármegye területén a székhely-áthelyezés ügyében tehát egyáltalán nem volna érdemes a kedélyeket nyugtalanítani, de amikor arról van szó, ihogv Nagyméltóságod egy nagyszabású közigazgatási reformot kezdeményez és ezen reformmal a közlekedési, gazdasági és kulturális érdekeken tul a nemzetiségi szempontokat tartja irányadóknak, — ugy bünt követnék el a kormányzatomra bizott törvényhatóságokkal és a magyar faj érdekeivel szemben, ha fel nemi hívnám Nagyméltóságod figyelméét Szeged székhellyel egy olyidn uj vármegye létesítésére, amely uj alakulat a nemzeti ügv hatékony védelmének egyik eszközét fogja képezni. A Nagyméltóságod bölcs vezetése alatt álló kormány és a magyar törvényhozás hosszú évtizedek mulasztását fogja helyrehozni és lehetetlen dolognak tartom, hogy akár kicsinyes helyi érdekek, akár pláne aprólékos személyi kérdések megakadályozhassák ezt a közhasznú fejlődést, — (Kizárólag a nemzeti ügy szolgálata az, mely ezen előterjesztésem megtételére késztet, mert Szeged székhellyel a délmagyarországi nemzetiségi vidékek bevonásával történő alakulást a magyarság terjeszkedésének szempontjából kivánatosabbnak tartom, mint Csongrád és Csanád vármegyéknek jelenlegi tagozatukkai való változatlan egyesítését. Az azután irreleváns, hogy a Szeged székhellyel alakítandó uj vármegye Csanád—Szeged, Csongrád—csanád, 'Csongrád—Szeged avagy Szeged vármegye elnevezést fogja-e kapni. Fogja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Szentes, 1918. augusztus hó 28-án. Kelemen Béla, Csongrád vármegye és Szeged sz. kir. város főispánja. müvésnök. Réz- és ruggyanta bélyegzők gyári áron, nemesi [címerek festve, művésziesen ::: • Szeged, Deák Ferenc-u. 28. Dugonicsok Felsőközponton. Vasárnap, szeptember 1-én óriási közönség- várta a Dugonics-Társaság Ikultureálból .kiment négy tagját. .Résziben a lapok utján, részben az ottani intelligencia révén — .maga dr. Fajka .Lajos, a Mezőgazdák Egyesületének •buzgó elnöke, 1600 meghívót bocsátott ki, — értesülték az irodalmi ünnepről, ugy, hogy a verőfényes szeptemberi reggelien rajokban vonultak a Mezőgazdák székháza felé, melynek nagytermében .tartották meg az előadást. Az előző szent mise végén, mint mondják, a plébános négy fiút keresztelt a kint megjelent négy Dugonics tiszteletére. .Egyet Józsefnek, ílr. Szaíayróü, kettőt .Máskának Szűcsről és öserzyiről s egyet Gyulának Várossyról, A zsúfolt teremben és mellékbelyiségekiben, mintegy 700 lélek szorongott, a kívül rekedt ezer ember az ablakok táját lepte el. Ott láttuk Niedermayer plébánost, ki templomában kétszer is kihirdette híveinek ez ünnepélyt, dr. Kertész orvost és Bokor rendőrkapitányokat, Gregorics kántort, a tanítói kait, Vetró, Kordás, Veszelka, Peták. Boros. Imre stb. vezető gazdákkal az élén a földművesek nag-y tömegét, A kint. nyaraló Nagy Sándor (Szeneksz), a Társaság patriárkája is megjelent. iFóltizenkettő'kor dr. Fajka (Lajos szárnyaló beszédiben köszöntötte az írókat. Dr. Szalay József elnök, hálásan köszönte meg az üdvözlést. Népies nyelven, párosulva a tőle megszokott szellemességgel, elevenséggel és játszi humorral tátrta elő a társaság tanyai célját, mely a népszerűsített szépirodalom és tudomány révén a haladó kor ku'lturparancsa szerint a tanyai nép lelkét az álltalános .műveltségbe kívánja bekapcsolni. Jól megértett szavait hálásan éljenezte meg a hallgatóság. Szűcs Mihály a magyar népinek a honfoglalástól a mohácsi vészig terjedő, főleg Szegedet érintő mezőgazdasági tevékenységét adta elő, figyelmet mindvégig lekötő, nagyon érdekes részletezéssel, tanulmányát. — Akié a fölld, azé az ország! A szegediek milndig szerették .földjüket ,s ezer évig meg is tartották! r- vezette be Szűcs beszédét. Csongrádmegye akkoriban nagyobb volt, mint most. Torontálból három község is idetartozott, valamint Tápé, a mai kecskeméti ÍBugoci puszta is és a közös kun legelőik a Dunáig. Őseink termesztettek minden gabonát, csak kukoricát és burgonyát nem. (Mintegy 40,000 lova tehetett, darabját 10 forintért adták. Alsóvárost a Katán, Felsőt a Korsó nemzetség az elszórt szigetek tetején .alapította. A nagyon élvezetes előadást melegem megéljenezték, Cserzy (Homok) Tanúskodás" címmel a bíró előtt egy szegedi tanyai polgár mulatságos tanúvallomást tevő történetét olvasta föl. Ez la tanúnak behívott tanyai a kihágásról yoitáképen .semmit sem tuldott, de a hiró türelmes hallgatása mellett, elmesélte, hogy a gazdaságában egész héten .mit csinált. .Végül a hiró és tanú konstatálták, hogy a vádbeli cselekményről a tanúnak halvány fogalma i sincs. A végig hangos .derültséggel (lefolyó fölolvasást zajosan megtapsolta a nép. (Utolsónak Várossy Gyula tartotta meg szabad előadását a magyar nemzet rokonairól, hol íkomdly, 'hol humoros haragon. Előadta, hogy nekünk nem rókonaink az ang«^pk, franciák, laszok, tótok, szerbek, németek, — nó az igaz! kiáltották közbe — a szlávok. (Ellenben faj rokonaink ott vannak Oroszország keleti részeljen., az [Jral-altáji hegy- és síkvidékeken.: az ugordy vogeil.dk, mordvhiek, votyákok, cseremiszek. Lehet, hogy itt a felsőtanyai orosz foglyok közt fajrokonaink ,is vannak, főleg ugorok és cseremiszek, kikről nem tudunk. Nálunk is és az orosz birodalomban élő ugoroknál ma is körülbelül egyformán mondják ki az atya, ló, marha, vadon, fökl stb. szavakat. De távoli rokon a török és tatár is. Bezáróul egy tréfás szüreti képet mpnidott el e sorok irója saját szőlőjéből 1915. őszéről. Az ünnepély az elnök buzdító és köszönő szavaival ért véget. íMegállapithatjuk, hogy a népszerüsitett előadásoknak hálás és figyelme* közönségévé szegődött a felsőtanyai nép is, s remélhető, hogy idővel az apránként gyakorolt művészi nevelés folytán a. tanya intelligens színvonala emelkedni fog. Várossy Gyula. POLITIKAI HÍREK. — Budapesti tudósítónk íelefonjeleatése. —, Wekerle a délszláv kérdésről tanácskozott Andrássyval.) Politikai körökben sokat beszélnek arról a .látogatásról, amelyet gróf Andrássy Gyulánál péntek este Wekerle miniszterelnök tett. Erre vonatkozólag illetékes helyről a következő magyarázatot adják: Qróf Andrássy Qyulát csakugyan meglátogatta Wekerle miniszterelnök, de a két politikus tárgyalásai nem vonatkoztak a politikai pártélet személyi vagy tárgyi kérdéseire. Mint annak idején gróf Tisza István is több ízben, mint Wekerle Sándor kérte ki Andrássy véleményét a lengyel és délszláv kérdésre vonatkozóan. Hiszen köztudomásu, hogy Andrássy Gyula ezekkel a kérdésekkel xigyis mint tudós, úgyis mint publicista, sokat foglalkozott és ezen a téren elismert szaktekintélynek örvend. Özv. Pajtits János né fájdalommal tudatja, hogy férje . Pajtits János borbély és fodrász, életének 45-ik évében f. hó 1-én este 7 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése szept. 3-án d. u. 3 órakor lesz az Ipar-utca 12. sz. házból, a görög-keleti egyház szertartása szerint. MODIANO CLUBSPÉCI ALITÉ CIGARETTAPAPÍR iP&hj*Sfc: ES HÜVELY IsjS&fryU^f j felülmúlhatatlan-.^^, / *SGYÁZZ.1JNK A VÉDJEGYRE 7 Szegeden kizárólag kapható: Fonyó Soma vUágilási vállalatánál Telefon 165, szám.