Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-19 / 215. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KAFASZ~UTC.fi 9 SZAm. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 36.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K. Egye. azem ára I4 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAm. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1918 VH. évfolyam, 2(5. szám. Csütörtök, szeptember 19. Wilson válasza megérkezett. - A svéd követség továbbítja Bécsbe. - A váSasz rövid és elutasító. Késő éjjel jelientik, hogyj Wilson válasza Burián békeljegyzékére megérkezett a svéd követséghez, amely Bécsbe fogja juttatni. A válasz szövege ugyan még ismeretlen, de londoni jelentés szerint Wilson néhány szóban és félre nem érthető módon elutasítja a monarchia ajánlatát. A békejegyzék nyilvánosságra jutása után elhangzott antantnyilatkozatokból, Balfour és Lansing beszédeiből következtetni- lehetett erre az elutasításra. Wilson -most — hogy az amerikai csapatok eföre mennek nyugaton — a legkonokabb iháboruspárti, természetesen ideális célok és nagy emberi igazságok hirdetésével A nap eseményeihez tartozik még Clemenceau beszéde, amelynek már az a tenorja, hogy Németország az antant lábai előtt fekszik. Képzelhetni ezek után, milyen választ fog adni az antant, amely csütörtökön szövegezi meg a nevezetes diplomáciai okmányt. A győztes antant vezéreivel! ugy látszik, nem lehet a békéről beszélni. Minden remény abban van, hogy a népek mégis megértik majd egymást. Mai jelentéseink a következők: Washington, szeptember 18. (Reuter.) Az Egyesült-Államoknak az osztrák-magyar jegyzékre adott válaszát ma délután kézbesítették a svéd követségnek, hogy azt Bécsbe továbbítsa. London, szeptember 18. (Reuter.) Wilson elnök válasza a régi diplomácia képviselőit nemcsak példátlan gyorsasága, hanem rövidsége által is meg fogja lepni. Az elnök néhány szava méltóságteljes és félre nem ismerhető válasz. Clemenceau győzelmi beszéde. „Egész Franciaország és az egész gondolkodó emberiség velünk van." Páris, szeptember 18. A szenátus ülését Dubois elnök a francia és szövetséges hadsereg dicsőítésével nyitotta meg. Az áldozatok és győzelmek közösségéből — mondotta — a világbéke fog megszületni. Az elnök utalt annak a szükségességére, hogy Németország cselvetéseit meghiúsítsák, hogy megérdemelt igazságos megfenyités alól ki ne bújhasson. Ezután Clemenceau miniszterelnök frenetikus tetszésnyilvánítás között kijelentette, hogy a kormány, amennyire erre szavak képesek, a legnagyobb háláját fejezi ki a szövetségesek csodálatos katonai teljesítményeiért, akiknek tettei által a népek fel fognak szabadulni a háború boMálmaitól és a barbárságtól. Majd igy folytatta: — Fél évszázadon keresztül a páncélos ököl, a száraz puskapor és éles karó váltak a német békeszavak. A borzalmak lassú óráit átéltük a legkegyetlenebb erőszak és sértések között. A pillanat végül elérkezett, a melyben a világ ura elhatározta, hogy végez a népek nyugodt büszkeségével, amelyek behódolás nélkül mertek szem- • beszálni azzal az uralkodóval, aki I azt hitte, hogy a nemes érzelmű fellángolás a független népeknél lehetétlen. , Egy helytálló ok, sőt valamely ürügynek látszata nélkül vetette magát a hagyOmányós tániadó, hogy nagy pusztítását ismét megkezdje. Mi előre tudtuk, azonban csak tegnap óta kezdi a megdöntött Németország megérteni, micsoda emberek állatiak vele szemben. — Dőrén azt hitte, hogy a győzelem mindent el fog feledtetni: elpusztított földeknek aknákkal való megsemmisítését, városoknak s falvaknak tervszerű fosztogatását s raffinált bántalmazását, férfiak, asszonyok, gyermekek rabszolgaságba hurcolását. — Egt látta a világ és soha nem fogja elfeledni. (Élénk tetszés,) Nem, semmiféle győzelem nem feledtethet el ennyi büntettet. — A németek által bejelentett győzelem nem következett be és a legborzalmasabb elszámolás keletkezett nép és nép között és a számlát meg fögják fízeftni. — Elgondolni is dicső négy év után egy redijk nézve ugyan nem váratlan sdtstordm | lat előidézte a császár hadseregének a szabad lelkiismeretű népek előtti nagy visszavonulását. — Nemzeti himnuszunk által több mint egy évszázad előtt bejelentett nap valóban bekövetkezett. A fiak az apáik által megkezdett hatalmas mű befejezésénél tyrjdriak. — Franciaország többé nincsen egyedül a fegyverek általi igazságossági müvénél. Testvérek valamennyien, • akik ia legigazságosabb emberi- " Ség utplsó győzelmeit betetőzik. — Az antant polgárai és 'katonái valamennyien kötelességtudók voltak és teljesíteni fogják kötelességüket. A történelem igazságossága fogja kiállítani részükre a nemesi oklevelet. — Mindig és míridig harcolni addig az óráig, arnig az ellenség meg fogja érteni, hogy nem lehet tárgya- » lás a bűntett és jog között. — Azt hallom mondani, hogy a békét nem lehet katonai döntéssel elérni. Igy Nem b edz élt a német, midőn a borzalmas háborút föl/idézte. iNéimetország ezzel a katonai döntéssel arra itélt bennünket, hogy mi keressük azt. Lehet, hogy az aztán olyan lesz, aminek Németország akdria, a minek Németország szánta. — Mi csak a békét akarjuk. Mi csak at igazságos, tartós békét akarjuk, hogy akik utánunk jönnék, a mult borzalmáitól mentve Egyenek. (Élénk tetszés.) — Fel tehát hazám gyermekei! Fejezzétek be az- utolsó népéknek a tisztátalan erők alóli való felszabadítását. Fel, a szeplőtelen győzelemre! Egész \Franciadi\Szdg, oz 'égéSz ' gondolkodó emberiség velünk van (Viharos tetszés.) t Jóslatok á békejegyzék sorsáréi. Amsterdam, szeptember 18. Az Associate Press newyorki tudósitója jelenti! hogy hivatalos körök véleménye szerint a legfőbb kifogásnak az a meggyőződés az alapja, hogy a német népek és kormányok őszinte -békeszeretetének kényszerű oka a Németországban és Ausztria-Magyarországban uralkodó rendkívül veszélyés Hangulat. Hangsúlyozzák, hogy a békét gyorsan, eredményesen lehet elérni annak a kinyilatkoztatásával, hogy Berlin és Bécs minden korlátozás nélkül elíogfidja Wilson 14 pontját. Newyork, szeptember 18. A Reuter-ügy-