Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)
1918-09-03 / 201. szám
Szerkesztőség: SZEGED, KARÁS/.-UTC£ 9. SZÁM, A szersesztöség 305. cLonzdrtS' ÁRA: egész évre 36.— K. negyedévre 9.— K, félévre . .g 18.— F. egy hónapra 3.— K. Egye* BXáiii HrK 14 fillér. —,— —.— —1 Kiadóhivatal: SZEGEO, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAfll. A kiadóhivatal telefonj: 81." &8§Bll, ISÍ8 VII. évfolyam, 201, $zám* Kedd, szeptember 3 Wilson üzenete a munkásokhoz. — Amgpika igazságod akar szGÜgálfatei a népeknek és erre a nagy feladatra habozás és korlátozás nélkül ajánlja fel magát. Wilson ismét kifejtette elveit Amerika ! háborús céljairól abban a-z üzenetében, a melyet a munkásokhoz intézett. Orárori képességei ezúttal is érvényesültek, de bajos hinni fenséges és magasröptz gondolatainak őszinteségében, bármennyire is hangoztatja, hogy Amerika elutasít és megvet minden önző célt. Amerika szerinte a jog és igazság uralmáért, a világ békéjéért, az emberiség szabadságáért kzzd. Wilsonnak, ugy látszik, betegsége ez a farizeuskodás, vagy lehet, hogy erre kényszeríti az amerikai közhangulat ismerete. A frontok offenzívája mellett a csábító, édesgető szavak hálóját vetették ki ismét nagy buzgalommal az antant-államférfiak, Róbert Cecill után most Wilson is, hogy minél előbb horogra kerzljünk. Wilson üzenete is ezt a célt szolgálta legfőképen. Washington, szeptember 2. Wilson elnök a kővetkező üzenetét adta ki a munkások napja (Labour-Day) alkalmából: — Polgártársak! A munkások napjának mindig nagy jelentősége volt reánk nézve, most azonban a szokottnál is nagyobb. Bármennyire tudatában is voltunk egy évvel ezelőtt, hogy az a vállalkozás, amelyet a nemzet magára vett, életre-haíálra szól, mégsem láttuk jelentőségét olyan világosan, mint most. Tudtuk, hogy valamennyien részt veszünk benne, összetartással kell harcolnunk, amikor megtudtuk, amit most tudunk, hogy valamennyien be vagyunk sorozva és egyetlen hadseregbe tartozunk. Kezdetben ugy látszott, hogy ez a háború mint védekező harc a német támadás elleti. Belgiumon eröszakot követtek el, a franciák területét elözönlötték. Németország ismét fegyvert ragadott, hogy megvalósítsa Európában nagyravágyó céljait, mínt 1866-ban és 1870-ben. A német erőszakra erőszakkal kellett válaszolni. Világos azonban, hogy sokkal nagyobb dologról van szó, mint az európai hatalmi egyensúly megváltoztatásáért folytatott háborúról. — Most már világos, hogy Németország merényletet követ el az ellen, amit a szabad férfiak mindenütt kívánnak, sót megkövetelnek. Ama jog ellen, hogy ne maguk döntsenek sorsuk fölött, az igazság ellen, hogy a népek rákéuyszeritsék kormányaikat, hogy róluk is gondoskodjon, ne szolgálja csupán az uralkodó néposztályok önző magánérdekeit. i — Ez tehát minden háborúnak háborúja, amelyet a munkásoknak támogatni kell teijes összefogott erővel. A világ nem érezheti magát biztonságban, az emberek életét nein tarthatjuk megvédettnek, senki sem bizhat jogainak sikeres megvédésében önző csoportok és külön érdekek kormányával szemben. Ameddig megengedjük, hogy olyan országok, mint azok, amelyek Ausztria és Magyarországot és Németországot előre megfontoltan háborúba tasztitották, az emberek sorsán és cselekedetein uralkodnak és mig a becsületes emberek dolgoznak, összeesküvést szőnek és olyan gyujtogatást visznek véghez, amihez ártatlan férfiaknak, nőknek és gyermekeknek kell a tüzelőanyagot adni. — Ismeritek ennek a háborúnak történetét. Olyan háború ez, amelyet az iparnak támogatni kell. Ezt tudják a fronton levő katonák és ez a tudat megacélozza erejüket. — Keresztes lovagok ök, akik nem azért harcolnak, hogy önzö előnyt vívjanak ki nemzetüknek, söt megvetnének mindenkit, aki nemzetének vala* mely önzö céljáért harcolna. — Föláldozzák életüket, hogy az egész világon mindenütt olyan kedves, szent és biztos legyen az emberek otthona, mint Amerikában és hogy az emberek mindenütt szabadok legyenek, amint megkövetelik. Saját országuk eszményeiért harcolnak, a nagy és halhatatlan esjzményekért, amelyek minden népnek megvilágítják az igazság útját és lehetővé teszik, hogy fölemelt fővel és fölszabadított szellemmel éljék végig életüket. — Habozás és korlátozás nélkül ajánljuk föl magunkat a nagy föladatoknak, saját országunknak és az egész világnak, hogy igazságot szolgáltassunk mindenkinek és a politikában uralkodók kis csoportjának lehetetlenné tegyük az egész világon, hogy a mi békénket és az egész világ békéjét megzavarják s hogy eszközzé vagy játékfegyverré alacsonyítsák azokat, akiknek szavától és hatalmától hatalmuk és egzisztenciájuk függ. — Mi valamennyien számithatunk egymásra, Fogjunk tehát kezet, hogy szebb jövö felé vezessük a világot. Wilson." A franciák ujabb áttörési kísérlete meghiusult. BERLIN, szeptember 2. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati harctér: Rupprecht trónörökös és Böhrn vezérezredes hadcsoportja: Lirs mindkét oldalán előtéri harcok. Az angolok a Scarpe és Somme között 45 kilométernyi széles arcvonalon folytatták támadásaikat. Az ellenségnek Arrastól délkeletre és Bapaume mindkét oldalán levő készenléti területe ellen irányított tüzérségi tevékenység többszörösen hozzájárult uj támadások kivédéséhez. A tüzérségi harc gyűjtőpontja Hindecourt és Moruill voltak, valamint a Bapaumetól északra. Rancourt és Buchawens között tölcsérmezök az ellenséget, amely Hindecourt és Cagnicourttói északra tért nyert, ellentámadással ismét Hendecourtra vetettük vissza. Nauelliért sokáig folyt a harc, a helység a kezünkben maradt. Voancourt mindkét oldalán előtéri páncélkocsik támadásai meghiúsultak; ez alkalommal a 262. sz. repülöosztag egyik repülőgépének személyzete, Schwertfaeger hadnagy és Günther alörmester géppuskalövéssel egy páncélkocsit felgyújtott, egy másik kocsit egy jól irányított tüzérségi tüz semmisített meg. Bapaumetól keletre az ellenségnek támadásalt, amelynek súlypontja Villareu volt, visszavertük. A Beueltól északra az ellenségeket, amely kora reggel óta nagy erővel tört előre, a saluli St. Perre vaserdö és Usavenetöl keletre levő terület mentén St. Martin vonalainkban megállítottuk. Péronnet az az ellenség megszállotta. A Vesle mindkét oldalán a franciák folytatták támadásaikat, igen erös pergötüz után ismételten megkísérelték, hogy mély tagozásu heves harcokban a csatorna-állásokat áttörjék. A 65. sz. tartalék gyalogezred a Nesinhani vasútvonaltól északra parancsnokának, Bobecke őrnagynak vezetésével minden ellenséges táindást meghiúsított Este megújított támadások alkalmával hasseni századokkal egyetemben vonalaiból az oda behatolt ellenséget ismét kivetettük. A tábori tüzérségnek, amely az első vonalakban levő gyalogsággal ellentámadásra töri előre, nagy része van az az eredmény kivívásban. A Vesle harci hasutvonaltól délre bratíenburgiak és szilézialak az ellenséget vonalaink előtt teljesen visszaver 'cá. ölbre moii.ől délre is összeomlottak Este a franiTk támadással az ellenséges gyalogság Noyon mindkét oldalán rája nézve veszte-